Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Készíts céklalevélből finom salátát

Érdekességek2019. szeptember 09.

Azt már régóta tudjuk, hogy a cékla az egyik legegészségesebb zöldségek közé tartozik, ami hazánkban megterem. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy a vörös gyökér levele csodaszer és remek ételek készíthetők belőle.

A céklának nemcsak az ízletes gyökere fogyasztható, hanem zöld, vörös erezettel díszített levele is. Ráadásul ugyanannyi hasznos tápanyagot tartalmaz, mint a lila céklagyökér. Íze kellemesen édeskés, és nem érezni rajta a cékla földes ízét.

A cékla levele, akárcsak a gyökérrésze, kiváló vérképző, és közrejátszik a máj anyagcserefolyamataiban. Megakadályozza a rákos sejtek burjánzását, nagy mennyiségben tartalmaz A-, B1-, B2- és C-vitamint, valamint az ásványi anyagok közül folsavat, foszfort, ként, nátriumot, káliumot, valamint magnéziumot. Jelentős szerepe van a méregtelenítésben, és kordában tartja a szervezet sav-bázis egyensúlyát. A szervezet a zöldségek közül a céklából tudja kinyerni a legtöbb vasat.

Mire jó a céklalevél?

Gyümölcscentrifugába téve a gyökér mellé, a lébe facsarhatod belőle az értékes vitaminokat és tápanyagokat.

Párolva is ízletes és egészséges köret, akár húsok vagy rizs mellé. Apróra kell vágni egy-két csomag céklalevelet, kevés olajon megfonnyasztani, hozzáadni 2-3 gerezd fokhagymát és fél citrom levét, pici sót, borsot és kész is az ínycsiklandozó párolt céklalevél.


Kitűnő salátát is készíthetsz a cékla leveléből:
a leveleket hosszúkás gyufaszálszerűre vágod, hozzáadsz rukkolalevelet, egy kis narancshúst, 1-2 gerezd fokhagymát és olívaolajjal meghinted. Öntetet is készíthetsz hozzá: keverj össze 2 evőkanál mézet, 1 evőkanál mustárt, pár csepp citrom levét, pici sót, borsot. Természetesen a cékla gyökeréből is tehetsz a salátába, a színe és ropogós húsa jót fog tenni ennek a remek kombinációnak.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.