Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Készíts céklalevélből finom salátát

Érdekességek2019. szeptember 09.

Azt már régóta tudjuk, hogy a cékla az egyik legegészségesebb zöldségek közé tartozik, ami hazánkban megterem. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy a vörös gyökér levele csodaszer és remek ételek készíthetők belőle.

A céklának nemcsak az ízletes gyökere fogyasztható, hanem zöld, vörös erezettel díszített levele is. Ráadásul ugyanannyi hasznos tápanyagot tartalmaz, mint a lila céklagyökér. Íze kellemesen édeskés, és nem érezni rajta a cékla földes ízét.

A cékla levele, akárcsak a gyökérrésze, kiváló vérképző, és közrejátszik a máj anyagcserefolyamataiban. Megakadályozza a rákos sejtek burjánzását, nagy mennyiségben tartalmaz A-, B1-, B2- és C-vitamint, valamint az ásványi anyagok közül folsavat, foszfort, ként, nátriumot, káliumot, valamint magnéziumot. Jelentős szerepe van a méregtelenítésben, és kordában tartja a szervezet sav-bázis egyensúlyát. A szervezet a zöldségek közül a céklából tudja kinyerni a legtöbb vasat.

Mire jó a céklalevél?

Gyümölcscentrifugába téve a gyökér mellé, a lébe facsarhatod belőle az értékes vitaminokat és tápanyagokat.

Párolva is ízletes és egészséges köret, akár húsok vagy rizs mellé. Apróra kell vágni egy-két csomag céklalevelet, kevés olajon megfonnyasztani, hozzáadni 2-3 gerezd fokhagymát és fél citrom levét, pici sót, borsot és kész is az ínycsiklandozó párolt céklalevél.


Kitűnő salátát is készíthetsz a cékla leveléből:
a leveleket hosszúkás gyufaszálszerűre vágod, hozzáadsz rukkolalevelet, egy kis narancshúst, 1-2 gerezd fokhagymát és olívaolajjal meghinted. Öntetet is készíthetsz hozzá: keverj össze 2 evőkanál mézet, 1 evőkanál mustárt, pár csepp citrom levét, pici sót, borsot. Természetesen a cékla gyökeréből is tehetsz a salátába, a színe és ropogós húsa jót fog tenni ennek a remek kombinációnak.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.