Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Készülj a nyárra - okosan hozd magad formába

Érdekességek2023. május 31.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Ahhoz, hogy a nyári szezonra csúcsformába hozd magadat, idén ne divatdiétát válassz, változtass inkább az életmódodon. Ahhoz, hogy a leadott kilók hosszútávon is távolmaradjanak, egészségesen és tudatosan kell táplálkoznunk és mindennapjainkban helyet kell kapjon a testmozgás, a sport is. Tippek és szempontok a tudatos és egészséges fogyókúrához.  

A fogyókúra 4 aranyszabálya

1. aranyszabály: egészség
Az egészséges egyensúlyunkhoz fontos például az, hogy minden makro- és mikrotápanyag felhasználásának megfelelő arányban jusson be a szervezetünkbe. Makrotápanyagok az energiát biztosító tápanyagaink, azaz a fehérje, a zsír és a szénhidrátok. A mikrotápanyagok, azaz a vitaminok és ásványi anyagok nem szolgáltatnak energiát szervezetünk számára, viszont nélkülözhetetlenek szervezetünk zavartalan működéséhez, így az energiatermelő anyagcsere-folyamatokhoz is.

2. aranyszabály: egyensúly
A téli hónapok alatt, a kevesebb testmozgás és talán az ünnepi menük miatt is, testsúlyunk gyarapszik pár kilóval, rendszerint az évek múlásával egyre többel. Ebben az anyagcserénk is szerepet játszik, hiszen az életkorunk előrehaladtával mérséklődik, így mindig jobban oda kell figyelnünk arra, mit és mennyit eszünk, illetve mikor és mennyit mozgunk. Minden 10 kcal feleslegesen bevitt energia 1 g zsír elraktározását eredményezi.

3. aranyszabály: mértékletesség
Ahhoz, hogy fogyjunk, napi 500 kcal-val kevesebb energiát kell a szervezetünkbe juttatnunk, mint amennyi a testméretek, kor, nem, fizikai aktivitás szerint szükséges lenne. Nők esetében, napi 1200 kcal, férfiak esetében átlagosan napi 1500 kcal energia bevitel garantál testsúlycsökkenést. A fogyás egészséges üteme heti 0,5-1 kg. Soha ne rövidtávra tervezzünk fogyókúrát. Negatív energiamérleg esetén az alapanyagcsere 10%-kal is csökkenhet. Ez az állapot azután is megmarad, miután étkezésünk visszatért a normálisra. Így lehetséges az, hogy a korábban bevitt energiamennyiség nem csak a leadott kilók visszatérését, de pluszkilók lerakódását is eredményezheti, kialakul tehát a jojó effektus. Többek között ezért is ellenjavalltak a különböző divatdiéták, de a jojó effektuson kívül különböző vitamin- és tápanyaghiányos állapotokhoz is vezethetnek. Ráadásul sok esetben nem a zsírtömegünkből, hanem az izomtömegünkből is veszítünk egy-egy ilyen gyors fogyást ígérő diéta alkalmával.


4. aranyszabály: személyre szabottság
Fogyókúránkat természetesen sok minden befolyásolja. Ilyen tényezők a szociális helyzet, az életminőség, a kulturális hovatartozás, a lakhely, az életkor, a nem és a fizikai aktivitás mértéke. Ezért is érdemes dietetikushoz fordulni, hiszen a személyre szabott diéta kialakításában nagy segítségünkre lehet egy szakember.

Objektív mérce: a BMI - testtömegindex

Amit a mérlegen látunk, nem mindig utal arra, hogy fogynunk kell. Két ember rendelkezhet ugyanazzal a testsúllyal úgy, hogy az egyiküknek például nincs szüksége fogyókúrára. A testsúlyunkat meghatározza a csontszerkezetünk és izomzatunk is a zsírszöveten túl. Ezek együttesen teszik ki súlyunkat. Így egy 100 kilós ember lehet izmos vagy lehet kövér is. Ahhoz, hogy meghatározzuk elérni kívánt testsúlyunkat, figyelembe kell vennünk néhány paramétert, mint a BMI (body mass index), azaz a testtömegindex, a testzsírszázalék és a derékkörfogat.

Mért BMI érték (kg/m2) Kategória
<18,5 kg/m2 kórosan sovány
18,5-24,9 kg/m2 kívánatos testtömeg, normális
25-29,9 kg/m2 túlsúly
30-34,9 kg/m2 I. fokú elhízás
35-39,9 kg/m2 II. fokú elhízás
> 40 kg/m2 III. fokú elhízás (morbid)

 

Mért haskörfogat érték (cm) Kategória
Férfi
<94 normális
94-102 fokozott kockázat
>102 jelentősen fokozott kockázat
<80 normális
80-88 fokozott kockázat
>88 jelentősen fokozott kockázat
 
Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Márciusi maradványtünetek

2026. március 18.

Nem betegség, csak a szervezet egyensúlyt keres

Március a megújulás hónapja, de a testünk nem mindig vált ilyen gyorsan. A téli fizikai és mentális terhelés ilyenkor üt vissza: mintha most érkezne meg igazán a fáradtság. Belső nyugtalanság, torokszorítás, lassabb emésztés vagy visszatérő ajakherpesz – sokaknál jelentkeznek ezek a furcsa, mégsem betegséget jelző tünetek. Dr. Sebő Zsuzsanna mentőorvos, gyermekgyógyász, homeopátiás orvos szerint ez az átmenet természetes: a szervezet a fényhez, a hőmérséklethez és az új ritmushoz alkalmazkodik. Íme a 4 leggyakoribb jel, amelyet érdemes természetesen megtámogatnunk.

1. Belső nyugtalanság

Tünet: feszültség, ingerlékenység, „nem találom a helyem” érzés.
Mi állhat mögötte? A téli hónapok csendes kimerültsége. Az idegrendszer még nem érkezett meg a tavaszba, hiába hosszabbak a nappalok.

Természetes támogatás: A természetes fény ilyenkor szinte gyógyszerként hat: egy napi séta segít újrahangolni a belső ritmust. A magnéziumban gazdag ételek és az esti citromfű– vagy levendulatea finoman oldhatják a feszültséget. Tanuljunk meg helyesen lélegezni!

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.