Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Készüljünk a sulira! Íráskészség fejlesztés otthon

Érdekességek2022. augusztus 12.

Ha az elmúlt évben nem úgy sikerültek a magyar jegyek, ahogyan szerettük volna, vagy gondot okoz az órai jegyzetelés, a fogalmazások elkészítése, érdemes még a nyár folyamán fejleszteni a gyermek íráskészségét. Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője tippeket ad ahhoz, hogyan legyen hatékony és szórakoztató a gyakorlás a nyári szünetben.

Fotó: 123rf.comSzükségünk van egyáltalán a kézírásra?

Habár a naphosszat tablettel, okostelefonnal csetelő csemetéinket látva azt gondolhatjuk, hogy ez a jövő, ám valójában nagyon sok olyan helyzet adódik – különösen az oktatásban – ahol szükség van a jó íráskészségre, például az órai vázlat készítés vagy a dolgozatok esszé részének kidolgozása során is. A kézírás azonban ezen túl is bizonyítottan sok jótékony hatással bír arra, aki rendszeresen gyakorolja. 

Egy napló, vers vagy mese írása remek stresszoldó tevékenység, javítja a hangulatot, emellett növeli a kreativitást és elmélyíti a gondolkodást. A kézírás javítja a memóriát, jobban megmozgatja az agyat, mint a billentyűzeten történő gépelés, kutatások szerint pedig annak, aki lefekvés előtt végezi, még az alvása is pihentetőbb lehet.”

Érdemes tehát a gyermeket rendszeres írásra bátorítani, de hogyan tehetjük ezt meg, hogy ne nyűg, hanem szórakozás legyen?

Szókincsbővítés olvasással!

Az erős íráskészség fejlesztése időbe telik, és nehéz feladat lehet. Szerencsére azonban sok olyan dolog van, amit a szülők otthon is megtehetnek, hogy javítsák a gyermekek íráskészségét. Ezek egyike az olvasás. A rendszeres olvasás segít a gyerekeknek az írástudásuk fejlesztésében. Elősegíti a gyermekek szókincsének bővítését, ezáltal megkönnyíti, hogy írásban is jobban ki tudja fejezni magát. Már kicsi korától olvassunk a gyerekkel, legyen ez napi rendszeres program, ösztönözzük őket arra, hogy megszeressék a könyveket, az olvasást. 

Legyen szórakoztató!

Játsszunk olyan játékokat, amelyek ösztönzik az írást! Ha még nyaralás előtt állunk, az útra készítsünk az életkorának megfelelő keresztrejtvényt, esős napra vagy a strandra pedig vihetünk szójátékot. Ha épp nincs más kéznél, csak egy toll és papír, akkor pedig az akasztófa játékkal tudjuk szórakozva tanulva eltölteni az időt.

Nem megy ki a divatból – a levélírás

Habár ma már alig küldünk levelet vagy képeslapot egymásnak, az írást éppen csak elsajátító gyerekeket érdemes arra bíztatni, hogy új tudományukról adjanak hírt a távol élő rokonoknak egy rövid levél formájában. Kedves ötlet és jó móka lehet még, ha egymásnak rövid kis üzeneteket írunk, amit a lakásban vagy kertben rejtünk el. A megtalálásukhoz készíthetünk akár kincses térképet is.

Variációk írásra

Ne csak papírra tollal, írjunk bárhová, ahová csak lehet! Krétával a járdára, ujjfestékkel csomagolópapírra, bottal homokba, cukormázzal sütire. Minél változatosabb, annál szórakoztatóbb lesz az írás, a gyermek is annál szívesebben gyakorol majd.

Napi írás idő

Ahhoz, hogy az írás rendszeres program legyen a gyermek életében, jó ötlet lehet kialakítani egy kis sarkot, vagy az íróasztalán az írásra – például a nyári szünet fontosabb eseményeiről írott naplójának – beszerezni külön kis füzetet, dobozt a papíroknak, egy új tollat, valamit, ami ösztönzi az írásra és segíti, hogy abban az időben kizárólag erre összpontosítson. 


Legyen nekünk is fontos!

Ha a gyermek örömét leli az írásban, akkor vegyünk részt benne mi is, ha kéri! Ha látja, hogy ez számunkra is fontos – ha megmutatja, elolvassuk az írását, ha kéri, elmondjuk a véleményünket – akkor neki is az lesz. Fontos ösztönzés, ha értékeljük a munkáját: néhány alkotása például a hűtőre is kikerülhet.

Írjunk mi is

Könnyebben elvesztheti a motivációját, ha nem érzi, hogy mi is időt szánunk arra, amiről szeretnénk, ha neki fontos lenne. Mivel a kisebb gyerekek utánozzák a szülőket, érdemes nekünk is példát mutatni. Legyen az írás a mindennapjaink része: kis üzeneteket, bevásárló listát vagy feljegyzéseket vezessünk papíron.

Fotó: 123rf.com

Ha elkerül a múzsa

Értelmetlen nyüglődés, ha a gyerek csak hosszasan időzik az üres papír felett, de nincs ötlete, miről is írhatna. Ilyenkor segítsünk neki azzal, hogy beszélgetünk a kedvenc meséjéről, vagy rajzfilmről, esetleg színdarabról amit látott, vagy a legutóbbi kirándulásról, amerre jártunk. Ezeket a történeteket mind papírra lehet vetni, amelyiket szeretné. Ha ez sem válik be, készíthetünk újságokból kivágott képek alapján történetet, amihez a szöveget képregény formájában is megírhatja.

Munkalapok és fejlesztő játékok

Az íráskészség fejlesztéséhez készen is vásárolhatunk játékokat, amelyek segítségével már akár óvodás kortól kezdődően készülhetünk a szükséges készségek – például a jó szem-kéz koordináció – gyakorlásával. Emellett betűrajzoló feladatlapok és vonalvezetést, helyesírást gyakorló füzetek is léteznek minden korosztály számára. Ne hagyjuk annyiban, kérjük szakértő tanácsát az otthoni gyakorláshoz, ha gyermekünk fejlesztésre szorul ezen a területen, annak érdekében, hogy a következő tanévben még több pozitív visszajelzést és sikerélményt szerezhessen!


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Szemtornák és szemtréning

2025. október 28.

A szem izmai is karbantartást igényelnek

Ahogy testünk többi izmát is eddzük, úgy szemeink izmai is fejleszthetők és karbantartást igényelnek. A modern életmód során szemeink gyakran egy helyzetbe „ragadnak” – órákig a monitor közelségében fókuszálnak, alig pislogunk, és ritkán nézünk távolba.

A 20-20-20 szabály egy egyszerű, de hatékony módszer: minden 20 percben 20 másodpercig érdemes 20 lábra (körülbelül 6 méterre) lévő tárgyra nézni. Ez segít ellazítani a folyamatosan feszített fókuszáló izmokat. A tudatos szemtorna is sokat segíthet. Érdemes lassan, kontrolláltan felfelé-lefelé mozgatni a szemeket, majd jobbra-balra, végül végezz lassú körmozgásokat mindkét irányban. Ezek az egyszerű gyakorlatok javítják a szem vérellátását és mozgékonyságát. A „palming” technika különösen pihentető. A tenyereket érdemes a csukott szemekre úgy helyezni, hogy semmilyen fény ne érje őket. 3-5 percig ott tartva, majd engedni, hogy a szemek teljesen ellazuljanak. Ez a gyakorlat csökkenti a szemfáradtságot és javíthatja a természetes fókuszáló képességet.

Futás – Vigyázz, kész… csak aztán rajt

2025. október 27.

„A kezdők leggyakoribb hibája, hogy hirtelen nagy terhelésnek teszik ki magukat minden előkészület nélkül. Ilyen esetekben gyakran jelentkeznek túlterheléses kórképek, különböző gyulladások, mint például sarokfájás, térdproblémák vagy egyéb fájdalommal járó tünetek. Ez mind elkerülhető a megfelelő felkészüléssel, amelynek része a helyes futócipő kiválasztása, a bemelegítés és a fokozatos terhelésnövelés. Nem szabad megfeledkezni továbbá a pihenőnapok beiktatásáról sem. A sérülések elkerülése és a mozgásszervi problémák megelőzése érdekében azt javaslom, hogy a futás megkezdése előtt mindenki konzultáljon szakemberrel. Különösen akkor, ha elmúlt 40 éves és korábban nem sportolt. Az ortopédiai rendelésen alaposan felmérik a test fizikai állapotát, ha pedig valakinek konkrét egészségügyi problémája van (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly), számára akár belgyógyászati vagy kardiológiai konzultáció is javasolt” – tanácsolja dr. Hidas Péter.

Töltődjünk fel

Az életmódunk jelentősen befolyásolja futási teljesítményünket, kezdve a megfelelő táplálkozással, amely az edzéshez szükséges energiát biztosítja és segíti a sportolást követő regenerációt. Üres hassal soha ne induljunk el futni. Még kora reggel is együnk egy könnyű reggelit (banánt, gabonaféléket, puffasztott rizst vagy egy marék aszalt gyümölcsöt), mielőtt nekikezdünk a mozgásnak. Délutáni vagy esti időpontban főétkezés után 2-3 órával érdemes belefognunk a futásba, hogy legyen időnk feldolgozni az elfogyasztott ételt. Ilyen esetben az ebéd, illetve vacsora tartalmazzon lassan felszívódó szénhidrátokat (pl. barna rizst, bulgurt, kölest) és minőségi fehérjéket (pl. szárnyasokat, halakat zsírszegényen elkészítve), amik hosszan biztosítanak energiát, tápanyagokat. Kerüljük azonban a nehéz, zsíros ételeket és a nagy mennyiségű rostot, melyek puffadást, szélgörcsöt, hasmenést okozhatnak. Edzés előtt 30-60 perccel gyorsabban felszívódó alapanyagokat válasszunk (pl. müzliszeletet vagy pár darab kekszet). Sportolás után fél-egy órán belül fogyasszunk fehérjét és szénhidrátot a glikogénraktárak feltöltése és az izomregeneráció támogatására (pl. zabkását, túrót, joghurtot, könnyű sajtot, teljes kiőrlésű kenyeret, quinoát zöldségekkel, tojást).

Van élet a diagnózis után: a személyre szabott orvoslás új korszakot hoz az emlőrák kezelésében

2025. október 27.

Korai diagnózis esetén akár 99%-nál is nagyobb lehet a túlélési esély

A mellrák a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség a nők körében, minden 14. másodpercben születik egy ilyen diagnózis a világon, hazánkban pedig több mint 7500 új esetet fedeznek fel évente. A betegséget több mint 90%-ban korai stádiumban fedezik fel, ami döntő jelentőséggel bír, ugyanis a modern, személyre szabott terápia, valamint a pontos diagnosztika és szervezett betegút ma már képesek jelentősen javítani a hosszú távú túlélést. A szakértők a mellrák elleni küzdelem hónapjához közeledve különösen fontosnak tartják hangsúlyozni: a rendszeres szűrésen való részvétel, az időben történő kivizsgálás és az innovatív terápiákhoz való hozzáférés kulcsfontosságú a gyógyulásban és a kiújulás kockázatának mérséklésében is. Ugyanakkor az a tény, hogy egyre fiatalabb korosztályt érint az emlőrák, komoly figyelmeztetés arra, hogy az életmódbeli tényezők mind a megelőzés, mind a kezelés során kulcsszerepet játszanak.

Minden év októbere a mellrák elleni küzdelem hónapja, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a korai felismerés fontosságára, illetve a megelőzéssel és a lehetséges terápiákkal kapcsolatos tudnivalókra. Ennek apropóján szervezett kerekasztal-beszélgetést a Lilly Hungária Kft., ahol többek között az Országos Onkológiai Intézet és a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) szakorvosai, valamint érintett betegek osztották meg tapasztalataikat. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a korai diagnózis drámai különbséget jelenthet: az 5 éves túlélés lokalizált (korai) stádiumban több mint 99%, míg áttétes esetben körülbelül 32%. Ez szemléletesen mutatja, miért létfontosságú, hogy a gyanús tünetek észlelésekor azonnal orvoshoz forduljunk, és lehetőleg minél fiatalabb életkortól rendszeresen részt vegyünk a megfelelő szűrővizsgálatokon. Erre természetesen nem csupán októberben, a mellrák elleni küzdelem hónapjában, hanem egész évben érdemes odafigyelni.