Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Két nyári szokás az ép fogakért! Kövesd!

Érdekességek2017. augusztus 12.

Fogaink egészségnek megőrzése érdekében a rendszeres fogápolás és az alapos szájhigiénia elengedhetetlen. A kor előrehaladtával azonban összeadódnak az évek során szájüregünkben megtelepedő baktériumok száma, a táplálkozásunkból eredő savak és más károsító tényezők hatása. Nem is gondolnánk, de a napsütéses, nyári időszakban is vannak olyan sokak által elkövetett, fogainkat romboló dolgok, amikkel hozzájárulunk a fogszuvasodáshoz.

A hőmérséklet emelkedésével nő szomjúságérzetünk, s szervezetünk vízháztartása egyensúlyban tartása céljából önkéntelenül is kívánjuk a folyadékot. De mi van, ha a hideg folyadék, vagy akár egy fagyi elfogyasztása fájdalmat okoz fogunkban?


Ha azt tapasztaljuk, hogy a hideg hatására hirtelen fájdalom nyilallik fogunkba, nagy valószínűséggel fognyaki érzékenység áll a dolog hátterében. A fognyaki érzékenység során a fog belső állományát alkotó dentin válik szabaddá, s a belsejében levő idegvégződések reagálnak fájdalommal hideg hatására. Az érzékeny fogakat mindenféleképpen kezeltetni kell. Nem a fájdalomenyhítés miatt kell fogorvoshoz fordulni, hanem, hogy a kezelőorvos kiderítse a jelenség hátterében meghúzódó okot. A kezelés mikéntjét az adott fog alapos, fogorvos általi megvizsgálása utáni mérlegelés dönti el. Fel kell tárni, hogy a dentin-érzékenység hátterében fogszuvasodás vagy más ok áll-e. 

Az sem mindegy, mivel csillapítjuk szomjunkat a kánikulában. A cukros üdítők, gyümölcslevek erőteljesen rongálják a fogzománcot. Sokan büszkén hangoztatják, hogy lemondanak a cukros üdítőitalokról, s helyette 100%-os narancslevelet fogyasztanak. Nem is sejtik, mennyit ártanak ezzel fogaiknak. A gyümölcsökből készült italoknak ugyanis igen magas a savtartalma, ez pedig felborítja a szájüreg PH-értékét, s károsítja a fogzománcot. Különösen káros, ha narancslé fogyasztása után azonnal nekilátunk fogat mosni. Magas savtartalmú italok és ételek fogyasztása után érdemes 15-20 percet várni a fogmosással, hogy elkerüljük a fogzománc károsodását. 

A kánikula okozta szájszárazság nagyon ártalmas, ugyanis nyálunknak rendkívül fontos szerep jut a savak közömbösítésében, megfelelő mennyiségű folyamatos „nyálállomány” nélkül a fogaink sokkal sérülékenyebbé válnak. Különösen gyakori a szájszárazság azok esetében akik olyan gyógyszerkészítményt szednek, melynek mellékhatásai között szerepel a szájszárazság, ezek néhány antidepresszáns, fájdalomcsillapító, allergiagyógyszer, vérnyomáscsökkentő stb. A csökkent nyálelválasztást gyógyszerszedés esetén a nyári kánikulában különösen fokozni kell nagyfokú folyadékbevitellel. A legjobb, ha natúr ivóvizet fogyasztunk, mely nem tartalmaz se szénsavat, sem édesítőszereket. 

Nyári időszakban megfigyelhető, hogy csökken az étvágyunk, s inkább csak iszunk egész nap. Sokat kirándulunk, s sokszor csak édes kekszet, nasikat veszünk magunkhoz, ha megéhezünk. Az ártalmatlannak tűnő kekszek azonban igencsak károsak fogainkra, könnyen beleragadnak, ami fogszuvasodáshoz vezethet. Vihetünk magunkkal kiránduláskor zöldségeket, gyümölcsöket, melyek nem romlanak meg és sokkal egészségesebbek, mi több a nyáltermelést is elősegítik. 

Jó szolgálatot tehet, ha van nálunk úti fogkefe, amely kis helyen elfér, összecsukható, s általa frissen tartható a lehelet, bárhol eltávolítható a lepedék, nem marad egész nap szájüregünkben, fogaink közé szorulva az ételmaradék. Fogorvostól való félelem, félelemoldás


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.