Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kevés a zöldség és gyümölcs a világon

Érdekességek2018. december 03.

Fotók: pixabay.comHa mindenki egészséges étrendet akarna követni, nem lenne számukra elegendő zöldség és gyümölcs a világon – tárták fel tanulmányukban a Guelphi Egyetem szakemberei.

A kanadai kutatók egybevetették a globális mezőgazdasági termelést a táplálkozási szakemberek által ajánlott és környezetvédők által előnyben részesített egészséges étrenddel, és “lényeges eltérést” mutattak ki a zöldség- és gyümölcstermesztés, valamint a világ lakosságának jelenlegi szükséglete között.

“A jelenlegi globális mezőgazdasági rendszerben nem követhet mindenki egészséges étrendet” – idézte Evan Fraser professzort, a PLOS One tudományos folyóiratban megjelent tanulmány társszerzőjét az Eurekalert tudományos hírportál.

“Eredményeink azt mutatják, hogy globálisan a mezőgazdaság túl sokat termel gabonafélékből, zsírokból és cukorból, de keveset zöldségből és gyümölcsből” – tette hozzá a professzor.

A kanadai tanulmány készítői kiszámolták, mennyi élelmiszert állítanak elő világszerte és összehasonlították azt a Harvard Egyetem Egészséges tányér elnevezésű táplálkozási ajánlásával, amely azt javasolja, hogy bármilyen étrend felét zöldség és gyümölcs, 25 százalékát teljes kiőrlésű gabona alkossa, és a többi legyen fehérje, zsír és tejtermék.
Az élelmiszercsoportokat a szakemberek adagokra osztották és azt találták, hogy a világ jelenleg egy személy számára 50 százalékkal többet termel gabonából, miközben csak harmadát termeszti zöldségből és gyümölcsből, és a szükségesnél négyszer többet cukorból.


Ha nem változik meg a mezőgazdasági termelés összetétele, a világnak 12 millió hektárral több szántóföldre és 1,3 milliárd hektárral több mezőre lesz szüksége 2050-re, ha el akarja látni élelmiszerrel az előre jelzett 9,8 milliárdnyi lakosát – olvasható a tanulmányban.

Közelmúltbeli kutatások szorgalmazzák, hogy a fogyasztók kevesebb húst egyenek, hogy a környezetnek ne okozzanak visszafordíthatatlan károkat. Az állattenyésztés a felelős a globális üvegházhatású-gázkibocsátás 14,5 százalékáért az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint, és a tudósok azt mondják, hogy a kevesebb húsfogyasztás csökkentheti a környezeti károkat.

A szakemberek azt is kimutatták, hogy ha az egészséges étrendi ajánlásoknak megfelelően megváltozik a mezőgazdasági termelés szerkezete, 50 millió hektárral kevesebb szántóföldre lenne szükség, mivel a zöldség- és gyümölcstermesztéshez kevesebb termőterület kell, mint a gabona, a cukor és a zsír előállításához. Ennek eléréséhez azonban az szükséges, hogy a fogyasztók kevesebb húst egyenek és az agrárszektor több fehérjetartalmú növényt termesszen – vélik a szakemberek.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.

A Magyar Fagylalt Napja

2026. május 03.

300 helyszín és féláras fagylalt

Május 8-án ismét megrendezik a Magyar Fagylalt Napját, amelyhez idén akár 300 cukrászda és fagylaltozó is csatlakozhat országszerte. A résztvevő helyeken legalább négyféle fagylalt lesz elérhető féláron, helyben fogyasztásra.

Az esemény az elmúlt években az egyik legnagyobb hazai gasztrokezdeményezéssé nőtte ki magát: míg tavaly több mint 150 hely vett részt benne, idén ennek dupláját várják a szervezők. A bővülés nemcsak a népszerűséget mutatja, hanem azt is, hogy egyre több hazai cukrászda tekint közös ügyként a rendezvényre. A 2026-os év egyik legfontosabb újdonsága, hogy a „Magyar Fagylalt Napja” hivatalos védjegyoltalmat kapott. Ez azt jelenti, hogy az esemény elnevezését kizárólag regisztrált, ellenőrzött partnerek használhatják, ami hosszú távon a minőségbiztosítást és a rendezvény egységes arculatát is erősíti.

D-vitamin: minden, amit tudni kell, mégsem esik szó róla soha

2026. május 02.

Tavasz van, több a napfény – de vajon elég ez a megfelelő D-vitamin szinthez?

Ahogy megérkezik a tavasz, egyre hosszabbak a nappalok, több időt töltünk a szabadban, és az óraátállítás után még inkább úgy érezhetjük, végre feltöltődhetünk napfénnyel. Sokan ilyenkor megnyugodnak: ha süt a nap, biztosan rendben van a D-vitamin-szintünk is. A valóság azonban ennél árnyaltabb. Bár a D-vitamin az elmúlt évek egyik legtöbbet emlegetett „csodaszere” lett, mégis meglepően keveset tudunk róla, a legtöbben csak felszínes információkkal rendelkezünk. Ráadásul számos tévhit is kering a napozástól a táplálkozásig. Bakk Brigitta, a Rama dietetikusa segít tisztábban látni, mi igaz és mi nem.

Egy biztos: a D-vitamin nem csupán egy a sok vitamin közül, a szervezet szinte minden működésére hatással van. Éppen ezért nem mindegy, hogy elegendő áll-e rendelkezésre – még tavasszal sem.

Több mint vitamin: miért kulcsfontosságú?

A D-vitamin szerepe jóval túlmutat a csontok egészségén. Nélkülözhetetlen az immunrendszer megfelelő működéséhez, hozzájárul az izomműködéshez, és talán a legmeglepőbb, hogy fontos szerepet játszik a gyulladásos folyamatok szabályozásában is. Emellett a szénhidrát-anyagcsere egyensúlyában is részt vesz, és egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a hangulatra, sőt a depresszió kialakulására is hatással lehet. Hiánya gyakran alattomosan jelentkezik: fáradékonyság, koncentrációs nehézségek, gyenge ellenállóképesség és izomgyengeség is jelezheti. Hosszabb távon komolyabb következményekkel járhat, gyermekeknél például fejlődési problémákat, felnőtteknél csontlágyulást okozhat.