Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kevés gyerek fordul felnőtthöz, ha a neten zaklatják

Érdekességek2020. július 15.

Az online kérdőíven válaszoló fiatalok 60%-át már csúfolták online

Fotó: gettyimages.comA válaszadó gyerekek 60%-át csúfolták már neten, a megkérdezett lányok 55%-a pedig zaklatást is tapasztalt az online térben, míg a fiúk esetében ez az arány 27%-os – derült ki abból az online feltérképezésből, amely a cyberbullying elleni #nemvagyegyedül kampány során készült. Az UNICEF Magyarország és a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány azért indította el a Generali támogatásával a kampányt, hogy felhívja a figyelmet a bántalmazás modern formájának – olykor halálos – veszélyeire, valamint tudatosítsa, hogy elérhető a segítség a bajban. 

Pozitív, hogy a fiatalok többsége tisztában van az alapokkal, tudják, hogy bizonyos profilokat le lehet tiltani a közösségi médiában, valamint jelenthetik a sértő tartalmakat az oldalak fenntartói felé. Az álnéven rejtőzködő kitartó zaklatókkal szemben azonban sokszor tanácstalanok – hangzott el azon az online beszélgetésen, amelyet a kampány zárásaként tartottak szakértőkkel és hírességek bevonásával.

A #nemvagyegyedül részeként egy anonim online kérdőív is készült, amelyben a tizenévesek megoszthatták kérdéseiket, történeteiket. A szavazásra a közösségi média felületein került sor, az eredmények nem számítanak reprezentatív kutatásnak, tudományos értékkel nem bírnak, arra azonban lehetőséget biztosítanak, hogy a szakértők kicsit belelássanak abba, milyen kérdések foglalkoztatják a fiatalokat a témában.

A megkérdezettek 67%-a nyilatkozott úgy, hogy az iskolai (offline) bántalmazás a rosszabb, míg 33%-uk a netes verziót tartja a veszélyesebbnek. A szakértők szerint a két jelenség gyakran elválaszthatatlan egymástól, ám míg egy iskolaváltással, környezetváltással az előbbi megváltoztatható, az utóbbi mindenhova követi az áldozatot.


A válaszadók többsége, 60%-a kattintott arra a válaszra, hogy csúfolták már a neten. Arra a kérdésre, hogy a platformok közül hol történik a több cyberbullying, 53% a Facebookot jelölte meg, 43% pedig az Instagramot. Az online zaklatás nagyobb arányban fordul elő a lányoknál (55%), mint a fiúknál (27%), ám a kérdőívet kitöltők esetében mindkét nemnél magas azoknak a száma, akik tapasztaltak ilyen kéretlen megkeresést. A lejárató kommentek esetében 75% gondolja úgy, hogy fel kell szólítani a bántalmazót, hogy hagyja abba a tevékenységét, azonban negyedük nem tesz semmit ilyen esetben, mert nem látja értelmét.

Bár magával a jelenséggel tisztában vannak aggasztóan kevés fiatal fordul felnőtthöz, ha a neten bántják őket. A korábbi felmérések is rendre azt mutatták, hogy a gyerekek szégyellik a támadásokat, így gyakran senkivel sem beszélnek a problémáról. Ezúttal a részvevők 34%-a nyilatkozott úgy, hogy nem értesítene felnőttet a bántalmazásról.  

Fotó: 123rf.com„Beszélgetni kell a gyerekekkel erről a témáról. A felnőtteknek nem szabad elbagatellizálniuk a cyberbullying jelentőségét és lényeges, hogy akkor is türelmesek maradjanak, ha a gyermek nem mindig tartja magát a korábban megbeszéltekhez. Az áldozathibáztatás a segítségkérést és a történtek feldolgozását is megnehezíti, fontos, hogy a gyerekek mindig azt érezzék, támogatjuk őket. A megelőzésért sokat tehetnek a szülők például azzal, hogy maguk sem posztolnak fotót vagy videót a gyerekükről – legyen az bármilyen korú –, valamint szűrik, hogy ki láthatja az általuk kirakott tartalmat és azonnal jelentik, ha a neten visszaélést tapasztalnak. Érdemes a gyermekkel is beszélgetni arról, hogy ne küldjön se magáról, se másról képeket, mert vannak emberek, akik azt ártó céllal használhatják fel és mindig szóljanak, ha valamit nem értenek, bántja őket” – mondta Sebhelyi Viktória, az UNICEF Magyarország gyermekjogi vezetője.

 

A kérdőív szerint a fiatalokat elsősorban az foglalkoztatja, hogy mit tehetnek, ha valaki álprofilt hoz létre a nevükben és azon keresztül fejti ki a bántalmazást. Sokakat érdekelt az is, hogy hogy mi a teendő, ha az exük, vagy bárki más intim képekkel zsarolja őket, netán ezeket a fotókat megjelenteti a közösségi médiában. Mindkét esetben értesíteni kell a rendőrséget és a platform fenntartóit. Magát a tettet technikai értelemben nehéz megakadályozni, azonban érdemes felvilágosítani a zsarolót, hogy a személyes képmással való visszaéléssel bűncselekményt követ el. Minden esetben megfontolandó szakértő segítségét is kérni. A Kék Vonal számán bárki ingyenesen és anonim módon kaphat segítséget.  

„Vannak nehezen feloldható esetek, amikor a baj már megtörtént, a hatóságok is megtették, amit lehetett, azonban a feldolgozás, a továbblépés szempontjából sokat jelent az, hogy az áldozat, vagy akár azok családtagjai beszélhetnek egy szakértővel, meghallgatják őket. Ebben kívánunk mi segíteni, a Kék Vonal 116-111 ingyenes száma mindenki számára elérhető – mondta Rimóczi Tamás, a Kék Vonal szakmai vezető-helyettese.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.