Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kézfájdalom-és zsibbadás pajzsmirigyzavar esetén?

Érdekességek2021. január 07.

Fotó: 123rf.com

A pajzsmirigy alulműködése igen gyakori probléma a magyar lakosság körében, melynek tünetei közt általában normál étkezés melletti hízás, fáradékonyság, hajhullás, menstruációs zavarok szerepelnek. Azonban kevesen tudják, hogy bizony a kéz zsibbadása és fájdalma is gyakran utal pajzsmirigyzavarra. A témáról bővebben dr. Békési Gábort, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját kérdeztük.

Nem múló kézzsibbadás-és fájdalom
A kéz fájdalma igen gyakori probléma, melyért az esetek egy részében a túlzott számítógép használat tehető felelőssé. A jellemzően éjszaka, a csuklónál jelentkező, és a felkarba is kisugárzó fájdalom és zsibbadás legtöbbször csukló alagút szindrómára utal, melynek hátterében a túlerőltetésen kívül autoimmun gyulladás, sérülés, és olyan hormonális változásokkal járó állapotok állhatnak, mint a terhesség, klimax és a pajzsmirigy alulműködése. Ez utóbbira csak ritkán gondolnak, pedig sokszor a nem múló zsibbadás és fájdalom oka a nyak elülső részén található szerv zavara. Pajzsmirigy alulműködés következtében ugyanis olyan anyagok halmozódhatnak fel a csukló szöveteiben, melyek nyomhatják a környező idegeket- mondja dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája.

További tünetek, melyek pajzsmirigy alulműködésre utalnak
• normál étkezés melletti hízás
• menstruációs panaszok
• meddőség
• hajhullás
• fáradékonyság/álmosság
• depresszió


Hormonpótlással a probléma megszűntethető
Sajnos amennyiben pajzsmirigyzavar okozza a vissza-visszatérő problémát, úgy gyakran felderítetlen marad a kiváltó ok, ugyanis sokan nem hormonális zavart sejtenek a csuklófájdalom mögött. Pedig egy egyszerű vérvétellel igazolni lehetne az állapotot, és amennyiben bebizonyosodik a pajzsmirigy csökkent hormontermelése, azt az esetek többségében gyógyszeres terápiával könnyen orvosolni lehet. Ez hamar véget vethet a kellemetlen panaszoknak, így a beteg újra nyugodt és pihentető éjszakáknak nézhet elébe, és ismét fájdalmak nélkül élheti mindennapjait.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.