Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ki hogyan várja a Mikulást Európában?

Érdekességek2025. december 06.

Mikulás

A Mikulásvárás ünnepe számos érdekességet és különbséget rejt Földünk országait tekintve. Íme a Mikulás-napi  érdekességek a világ néhány északi országából.

Finnország

Lappföld Joulupukki és Joulumuori, azaz a Mikulás és feleségének hivatalos otthona a keresztény hiedelmek szerint. A ténynek, miszerint az északi-sarkköri Korvatunturi, másnéven Fülhegy rejti a Mikulás házát, csupán az Egyesült Államok hagyománya mond ellent, amely ezt az Északi-sarkra teszi.

Lappföldön található a Mikulás műhelyfalva, ahol egész évben találkozhatnak az oda látogatók az igazi Télapóval, emellett betekintést nyerhetnek egy manókkal és édességekkel teli varázslatos világba. Az Északi-sarkkörön működik az a postahivatal is, ahová a világ összes gyermekének kívánsággal teli levele érkezik magához a Mikuláshoz.

A Mikulás december 5-én éjjel indul szétosztani ajándékait rénszarvas húzta szánján, amelynek a gyermekek december 6-án reggel örülhetnek. Meglepetésként az esetek döntő többségében a tradicionális karácsonyi édességet, a fahéjas, gyömbéres és szegfűszeges finn kekszet ajándékozza a gyermekeknek. Érdekesség, hogy az amerikai és a finn hagyományok ismét különböznek: míg Santa Claus szánja tud repülni, addig ez a lappföldi Mikulás járművére nem igaz.


Norvégia

Pelznickle („Szakállas Miklós”), a norvég Mikulás talán a legtöbb érdekes jellemzővel bíró Télapó a keresztény kultúrában.

Megjelenése is különbözik a megszokott Mikulás-ikonoktól: a kék ruhás, rongyos kalapos és kenyérrel teli hátizsákot cipelő szakállas Pelznickle gyakran úgy fest, mint aki fél szemére vak. Gyakran illetik a „fehér lovas” jelzővel is, hiszen útja során mindvégig kíséri Sleipnir nevű, nyolclábú, repülő lova.

A gyermekek, a zord külső ellenére, a december 6-ára virradó nap szalmával tömött csizmával várják a kandallónál, amivel a Mikulás lovának kedvére kívánnak tenni. Pelznickle a norvég hiedelmek szerint egy éjszaka alatt meglátogatja a Föld összes gyermekét, jelképként általában kenyeret adományozva.

Hollandia

Sinterklaas, a holland Mikulás a hagyományok szerint Spanyolországból érkezik fehér lován, Amerigon, egy gőzhajóval. A gyermekeket a születésnapján, azaz december 5-én lepi meg a fapapucsukba rejtett ajándékokkal, amelyek legtöbbször csokibetű, taai-taai (mézeskalács), vagy éppen pepernootiges (borsos sütemény).

A jó gyermekeknek ajándékot hoz, a rosszakat pedig Fekete Péter sorsára bízza. Fekete Péter – aki a Krampusz megfelelője -, a hagyományok szerint a rossz gyermekeket a zsákjába rejti és Spanyolországba viszi saját magával.

Oroszország

Gyed Moroz, azaz Fagy Apó az európai szokásokkal szemben január 1-jén látogatja meg az orosz gyermekeket. Veliky Ustug városából érkezik Trojka nevű fehér lován, unokájával, Hóleánykával, aki segítséget nyújt számára az ajándékok szétosztásában.

A piros, néha kék színű ruhát viselő Fagy Apó a gyermekeknek „mishka kosolapy”-t (étcsokoládéból készült, édes tejjel töltött cukorkát), vagy „krasnaya shapochka”-t (tejcsokoládéval bevont természetes gyümölcsökkel töltött cukorkát) hoz ajándékba.

Oroszországban a karácsony napja január 6-ára, Vízkereszt napjára esik. Ennek oka abban rejlik, hogy a pravoszláv egyház nem a Gergely, hanem az ókori Julianus-naptár szerint jelöli a napokat, így a karácsony majd 2 héttel későbbre esik. Így tudni kell azt is, hogy a karácsonyfát nem december 24-én kezdik el díszíteni, hanem szilveszter napján. Sokat kell tehát várni az orosz gyermekeknek ahhoz, hogy a jolkát, azaz a karácsonyfát feldíszíthessék és az ajándékaikat kibontsák.

Ugyancsak Vízkereszt napján kerül az asztalra az ünnepi vacsora, amelynek méltó lezárása desszertként a sajttorta és a kuglóf. Emellett tradicionális karácsonyi édességként tartják számon Oroszországban a mézes puszedlit is, orosz nevén a prianik medoviy-t.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.