Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ki kell vizsgálni, ha idegbecsípődés van a vállban!

Érdekességek2022. április 16.

Fotók: pixabay.comAz idegbecsípődés komoly fájdalmat okozhat, amennyiben a vállban történik, úgy a karokban, a nyakban és a kezekben is. Dr. Arnold Dénes Arnold MsC, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr az egyértelmű és a gondosabb kivizsgálást igénylő esetekről és azok kezeléséről beszélt.

Nem csak a váll fájhat

Ha a vállban csípődik be az ideg, az elsősorban fájdalmat, zsibbadást, gyengeséget és diszkomfort érzetet okozhat, de ezek az érzésen nem kizárólag a vállban jelenhetnek meg. Érinthetik a karokat, a kezeket, az ujjakat, a nyakat is, ez utóbbiban főként a fej forgatásakor jelentkezik a probléma.
– Az idegbecsípős sokszor egy rossz mozdulat következménye, amely bekövetkezhet akár sportoláskor, akár egy teljesen mindennapi mozdulatsornál.

A közvetlen ok abban keresendő, hogy valami, például csont, szövet, porckorong nyomást gyakorol a környező idegpályákra, ami feszülést és más kellemetlen érzéseket okoz. Mindenképpen fel kell állítani a pontos diagnózist, hiszen akár egy sport- vagy autóbaleset során keletkezett sérülésből is kialakulhat porckorongsérv vagy olyan gyulladás, amely nyomást gyakorol a szövetekre hangsúlyozza – Arnold doktor. – Ugyanakkor az idegbecsípődés előfordulhat csigolya degeneráció miatt is. Idővel ugyanis a csigolyák közötti zselészerű anyag „elhasználódhat”, ami miatt csökken a csontok közti távolság, így egymást és a környező idegeket is irritálhatják.

Emellett természetesen a nyaki szakaszon előfordulhat ízületi gyulladás, nyáktömlőgyulladás, csontritkulás, csigolya csúszás, kisízületi kopás, porckorongsérv, tartási rendellenesség és a csigolya csontos kinövése is, amelyek szintén hasonló tünetekkel járhatnak.  

Mit tehetünk mi magunk idegbecsípődés esetén?

Elsősorban ne kapkodjunk! A fájdalom gyakran olyan gyorsan elmúlik, ahogyan jött. Maradjunk pár percig a fájdalmat kiváltó mozdulatban és csak lassan kezdjünk el mozogni. Elsődleges segítségként érdemes hideg-meleg váltott borogatást tenni a vállra, hogy oldódjon az izmok feszültsége. Ugyanezen okból ajánlatos finoman masszírozni is a területet és segíthetnek a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók, izomlazítók is.

Az akut időszakban különösen oda kell figyelni, milyen pózban, milyen párnán alszunk (optimális a nyak megtámasztására tervezett speciális, memóriahabos párna), és milyen pózban ülünk (érdemes ergonomikusan kialakított széket választani) és például milyen pózban telefonálunk (ne szorítsuk a telefont a fejünkkel a vállunkhoz). Ezen kívül érdemes kerülni a huzatot, az erős légkondicionálást, az aszimmetrikus terhelést, és a számítógép előtti előretolt fejtartást.

Ha a helyzet két nap alatt sem javul, mindenképpen fel kell keresni az orvost – egyrészt a hatékony fájdalomcsillapítás, másrészt az esetlegesen komolyabb problémák feltérképezése végett.


Fotók: pixabay.comHogyan segíthet az orvos?


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Veszélyes növények

2026. február 01.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ honlapján elérhetővé vált egy új, veszélyes növényeket bemutató adatbázis, amely a leggyakrabban előforduló mérgező, allergén, irritáló, maró hatású vagy rákkeltő növényfajokat tartalmazza. A gyűjtemény célja, hogy a lakosság könnyen hozzáférhető, megbízható információkhoz jusson azokról a növényekről, amelyek az emberi egészségre potenciálisan ártalmasak, és a hazai lakókörnyezetben leggyakrabban fellelhetők.

Az adatbázis nemcsak az emberre, hanem – ahol megbízható információ rendelkezésre áll – az állatokra gyakorolt mérgező hatásokat is feltünteti.

A gyűjteményben több kép is található az egyes növényekről, így azok könnyebben beazonosíthatók. Emellett részletes leírás olvasható a növény hatásairól – például lenyelés, pollen belélegzése vagy bőrrel való érintkezés tekintetében.

A mérgező hatásra, a várható tünetekre és a szükséges teendőkre – mint például az elsősegélynyújtás, az otthoni megfigyelés vagy a kórházi ellátás szükségessége – vonatkozóan az egészségügyi toxikológiai tájékoztató szolgálat ingyenesen hívható, éjjel-nappal elérhető zöldszámán, a 06 (80) 20 11 99 telefonszámon kérhető tájékoztatás.

Semmelweis HELP, az ingyenes, tünetellenőrző alkalmazás

2026. február 01.

A Semmelweis Egyetem ingyenes, tünetellenőrző alkalmazása a Semmelweis HELP. Szemészettel, szülészet-nőgyógyászattal és az általános, felnőtt háziorvosi területtel bővült a mobil- és webalkalmazás, amely abban nyújt segítséget, hogy a felhasználó betegsége vagy balesete esetén mikor kell elindulni az ügyeletre, a kórházba, a szakorvoshoz, ill. otthon hogyan enyhíthetők az észlelt tünetek. A hazai szinten egyedülálló fejlesztés bővítésén közel egy évig 14 orvos és 2 kommunikációs szakember dolgozott.

Az applikáció ingyenesen letölthető az appstore-ból és a Play áruházból is, ill. elérhető a https://help.semmelweis.hu címen.

Azoknak, akiknek a telefonján már ott van az alkalmazás, elég csak frissíteniük azt. A fejlesztés egyetemi forrásból, a Richter Gedeon Nyrt. támogatásával valósult meg, a tartalmakat pedig a nemzeti népegészségügyi és gyógyszerészeti központ validálta.

Az ingyenes tünetellenőrző alkalmazás nem mesterségesintelligencia-alapú és nem ad diagnózist, de általa hiteles, orvosszakmailag megalapozott és a laikusok számára is érthető információkhoz juthatunk arról, hogy mi okozhatja az észlelt tüneteket, mivel a felhasználói válaszok (pl. vérnyomás-, pulzusszám-, hőmérséklet-adatok) alapján megmutatja az egyes betegségekkel kapcsolatos tünetegyezés mértékét.

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.