Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ki kell vizsgálni, ha idegbecsípődés van a vállban!

Érdekességek2022. április 16.

Fotók: pixabay.comAz idegbecsípődés komoly fájdalmat okozhat, amennyiben a vállban történik, úgy a karokban, a nyakban és a kezekben is. Dr. Arnold Dénes Arnold MsC, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr az egyértelmű és a gondosabb kivizsgálást igénylő esetekről és azok kezeléséről beszélt.

Nem csak a váll fájhat

Ha a vállban csípődik be az ideg, az elsősorban fájdalmat, zsibbadást, gyengeséget és diszkomfort érzetet okozhat, de ezek az érzésen nem kizárólag a vállban jelenhetnek meg. Érinthetik a karokat, a kezeket, az ujjakat, a nyakat is, ez utóbbiban főként a fej forgatásakor jelentkezik a probléma.
– Az idegbecsípős sokszor egy rossz mozdulat következménye, amely bekövetkezhet akár sportoláskor, akár egy teljesen mindennapi mozdulatsornál.

A közvetlen ok abban keresendő, hogy valami, például csont, szövet, porckorong nyomást gyakorol a környező idegpályákra, ami feszülést és más kellemetlen érzéseket okoz. Mindenképpen fel kell állítani a pontos diagnózist, hiszen akár egy sport- vagy autóbaleset során keletkezett sérülésből is kialakulhat porckorongsérv vagy olyan gyulladás, amely nyomást gyakorol a szövetekre hangsúlyozza – Arnold doktor. – Ugyanakkor az idegbecsípődés előfordulhat csigolya degeneráció miatt is. Idővel ugyanis a csigolyák közötti zselészerű anyag „elhasználódhat”, ami miatt csökken a csontok közti távolság, így egymást és a környező idegeket is irritálhatják.

Emellett természetesen a nyaki szakaszon előfordulhat ízületi gyulladás, nyáktömlőgyulladás, csontritkulás, csigolya csúszás, kisízületi kopás, porckorongsérv, tartási rendellenesség és a csigolya csontos kinövése is, amelyek szintén hasonló tünetekkel járhatnak.  

Mit tehetünk mi magunk idegbecsípődés esetén?

Elsősorban ne kapkodjunk! A fájdalom gyakran olyan gyorsan elmúlik, ahogyan jött. Maradjunk pár percig a fájdalmat kiváltó mozdulatban és csak lassan kezdjünk el mozogni. Elsődleges segítségként érdemes hideg-meleg váltott borogatást tenni a vállra, hogy oldódjon az izmok feszültsége. Ugyanezen okból ajánlatos finoman masszírozni is a területet és segíthetnek a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók, izomlazítók is.

Az akut időszakban különösen oda kell figyelni, milyen pózban, milyen párnán alszunk (optimális a nyak megtámasztására tervezett speciális, memóriahabos párna), és milyen pózban ülünk (érdemes ergonomikusan kialakított széket választani) és például milyen pózban telefonálunk (ne szorítsuk a telefont a fejünkkel a vállunkhoz). Ezen kívül érdemes kerülni a huzatot, az erős légkondicionálást, az aszimmetrikus terhelést, és a számítógép előtti előretolt fejtartást.

Ha a helyzet két nap alatt sem javul, mindenképpen fel kell keresni az orvost – egyrészt a hatékony fájdalomcsillapítás, másrészt az esetlegesen komolyabb problémák feltérképezése végett.


Fotók: pixabay.comHogyan segíthet az orvos?


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A gericferdülést nem lehet megelõzni!

2026. augusztus 31.

A scoliosis, vagyis a gerincferdülés esetében nagyon fontos a korai felismerés, mert nem lehet megelõzni. Minél korábban észreveszik, annál könnyebben korrigálható.  
Az emberi gerincnek csak nyílirányban vannak élettani görbületei. Ezek az élet során változnak, és végleges formájukat a növekedés befejezésekor nyerik el. A nyaki és az ágyéki gerincszakasz elõre, a mellkasi és a keresztcsonti szakasz hátrafelé görbül. A helyes tartásnál a görbületek egymást kiegyenlítik.

Fejletlen, gyenge izomzatú gyerekeknél helytelen testtartás alakulhat ki. Megerõsödhetnek, ill. csökkenhetnek az élettani görbületek, vagy a gerinc oldalirányban is elgörbülhet, ez a scoliosis. Szûrõvizsgálatok során a gyerekeknél nagy százalékban mutatható ki a gerincen kisebb-nagyobb elváltozás. Ezek döntõ többsége azonban jóindulatú tartási rendellenesség, s a rendellenes tartást a gyermek bármikor korrigálni tudja.

Omega-3 zsírsavak: enni jobb, mint szedni?

2026. augusztus 31.

Új kutatási eredmények tükrében úgy tűnik, hogy az étrend-kiegészítők fogyasztásával korántsem tudjuk olyan mértékben támogatni szervezetünket, mint kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozással.



Egy nagyszabású vizsgálat során nem találták hatékonynak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében az omega-3 zsírsavakat. Korábban tehát tévedtek volna a kutatók, amikor pontosan ennek ellenkezőjét állították? Nem, de sokkal valószínűbb, hogy a kutatásnak is hihetünk.

Az omega-3 zsírsavak eddigi tudásunk szerint a szervezetünk nagyon fontos tápanyagai: energiát szolgáltatnak, megtalálhatók sejtjeink membránjaiban, szerepük van a véralvadás folyamatában, a gyulladások szabályozásában, valamint idegrendszerünk működésében. Megbízható kutatások szerint védik szívünket és érrendszerünket, csökkentve a vérnyomást és az érelmeszesedés kockázatát. Sőt, kimutatták szerepüket egyes daganatos betegségek kockázatának csökkentésében és a krónikus fáradtság kezelésében is.

A Cochrane Library oldalán megjelent vizsgálat eredményei azonban mintha lerombolnák ezt a nimbuszt: a kutatók eredményeit sokan úgy értelmezték, hogy azok nem támasztja alá megbízhatóan az omega-3 zsírsavak hatásait. A 79 korábbi kutatás eredményeit összegző vizsgálat 112.079 ember adatait elemezte, fókuszában azonban az étrend-kiegészítőként fogyasztott omega-3 zsírsavak egészségre gyakorolt hatásai álltak –  és ezekről sikerült bebizonyítani, hogy csekély, vagy szinte kimutathatatlan mértékben csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának gyakoriságát.

Aranyér nyáron

2026. augusztus 30.

Miért pont utazás alatt erősödnek fel sokaknál a tünetek?



Az aranyér tipikusan olyan panasz, amellyel sokan túl sokáig várnak, a mindennapokban próbálják félretenni, nyáron vagy utazás közben azonban a megváltozott étkezési, folyadékfogyasztási és székelési rutin, valamint a hosszabb ülés könnyen ronthat a helyzeten. Éppen ezért fontos tudni, hogyan enyhíthetők a felerősödő tünetek, mikor lehet elég a rövid távú tüneti kezelés, és mikor szükséges orvoshoz fordulni.

Hogyan függ össze a nyár és az aranyér?

Utazás során gyakran többet ülünk a repülőn vagy az autóban, megváltozik a megszokott étkezési, folyadékfogyasztási és székelési rutinunk, és sokszor a mozgás is háttérbe szorul. A székrekedés és az erőlködés, a tartós ülés, valamint a mozgásszegényebb napok növelhetik az aranyeres panaszok kialakulásának vagy felerősödésének kockázatát. Éppen ezért utazás alatt is érdemes figyelni a folyadék- és rostbevitelre, időnként megmozgatni a testet, és kerülni a hosszas, megszakítás nélküli ülést.

Egy 2025-ben publikált amerikai kutatás arra is ráirányította a figyelmet, hogy az okostelefon-használat miatti vécén töltött idő meghosszabbodása is összefügghet az aranyeres panaszok gyakoribb előfordulásával, ami jól mutatja, hogy a hétköznapi szokásoknak is szerepe lehet a tünetek alakulásában[1].