2024. április 06.
A hangulati élet zavarai a szem állapotát, illetve a látást jelentősen befolyásolják. Korábban többször beszélgettünk Prof. Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ szemész szakorvosával, glaukóma specialistájával a szemészeti vizsgálatok eredményeit tévútra terelő kondíciókról, állapotokról. Ezek közül talán a legfontosabb a vizsgált személy szorongása és a sajnálatosan hazánkban is gyakori pánik szindróma. Éppen ezért, ezeknek egy külön beszélgetést szentelünk a mostani alkalommal.
Szorongás, pánik szindróma
A szorongás lényegében a szervezet stressz-reakciója egy nem létező veszélyre. Tudjuk valamennyien – az iskolában is tanuljuk-, hogy a valós, külső veszedelem, például az oroszlán támadása, hirtelen nagy mennyiségű stressz-hormon kibocsátását eredményezi a mellékveséből. Emiatt rövid időre átmenetileg megnő a vérnyomás, megszaporodik a pulzus és sokkal nagyobb fizikai teljesítményre vagyunk képesek, mint általában. Ez teszi lehetővé a valós veszély elől történő sikeres elmenekülést. Természetesen az oroszlántól félünk utána is, ez azonban egy jól megfogalmazott, létező veszélyes szituációtól való tartózkodás.
A szorongás annyiban különbözik a félelemtől, hogy a tárgya nem valós, a beteg belső állapotát tükrözi és csak az értelem, a ráció miatt vetül ki valamiféle formálisan jól meghatározható, de nem valódi okot jelentő veszedelemre. Ilyen esetben a szorongásról panaszkodó elsősorban ezt a nem valós, de számára rendkívül aggasztónak tűnő állapotot jelöli meg a lelki egyensúlyzavar okának. Azonban, ha ezt megoldjuk, újabb és újabb látszólagos okok keletkeznek, hiszen valójában az ok az szorongó emberen belül van.
Szorongás esetén a valódi stressz-reakció tünetei jelennek meg: átmenetileg, illetve hullámokban megemelkedik a vérnyomás, megnő a pulzusszám, feszültté válik az illető, nehezen tud ellazulni. Mindezek alapján számos biológiai paraméter megváltozik a szorongás ideje alatt. Ez önmagában nem betegség, viszont, ha a szorongás tartós, akkor részben betegséghez vezethet.
Szemészeti szempontból azért jelentős a szorongásos állapot, mert számos, a szem működését befolyásoló paraméter megváltozik a szorongás ideje alatt. Így a szemen belüli vér- és folyadékáramlás, valamint a szemnyomás szabályozása is megváltozik. Azonban ezek a változások nem a szem belső betegségei miatt jönnek létre. A nehézséget az adja a gyakorlati ellátásban, hogy meg kell különböztetni a szorongás okozta változásokat a valódi szembetegségek okozta változásoktól. Nem ritkán e két hatás egy szemen egy időben jelentkezik. Nagy szakmai tudás, gyakorlat valamint kellő vizitidő szükséges ahhoz, hogy szét tudjuk választani, miért felelős a szorongás és miért egy valódi szembetegség. A rutin klinikai gyakorlatban ez azonban nagyon gyakran nem sikerül, sőt a szorongás észlelése is meglepően sokszor elmarad.
A pánik szindróma a szorongás egyik formája, melyben hullámzó jelleggel, időszakosan a szorongás szélsőségesen felerősödik. Ez a beteg vizsgálatát, illetve a vizsgálat során kapott eredmények értékelését még nehezebbé teszi.
2024. április 06.
Sok a félreértés az antibiotikum és az asztma gyógyszerek együttes szedését illetően. Ezzel kapcsolatban dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa adott felvilágosítást.
Antibiotikum és asztma gyógyszer
Az antibiotikum a kórokozó ellen veszi fel a harcot, segítségével a bakteriális fertőzés kezelhető. Az asztma gyógyszerek pedig a légutak asztmás eredetű gyulladását csillapítják, ezáltal pedig az asztmás tünetekre hatnak.
Légúti fertőzés és asztma
Gyakori kérdés az asztmás betegek körében, hogy vajon szedhetik-e az antibiotikum mellett a korábbi asztma gyógyszereiket. A válasz egyértelműen igen, sőt nagyon fontos, hogy folytassák az asztma kezelését is.
Ha az antibiotikumot a kezelőorvos valamilyen légúti fertőzés kezelésére írta fel, akkor különösen fontos, hogy nem szabad az asztma gyógyszereket csökkenteni – hangsúlyozza dr. Tárnok Ildikó. A légúti betegségek ugyanis felerősíthetik az asztma tüneteit, a betegség fellángolhat, így ilyen esetben nagyon lényeges az asztma megfelelő kezelése.
Az antibiotikumot előírás szerint szedjük
A gyógyulás érdekében az is lényeges, hogy a légúti fertőzésre felírt antibiotikumot az előírásnak megfelelően szedje, az orvos által megadott dózisban és ideig. Nem szabad abbahagyni akkor sem, ha már jobban érezzük magunkat, mert így a betegség tünetei kiújulhatnak vagy szövődmények jelentkezhetnek.
2024. április 05.
Az immunrendszerünk fontos szerepet tölt be betegségek elkerülése szempontjából, így, ha túl sokszor, illetve túl sokáig gyűr le minket valamilyen fertőzés, akkor érdemes vérvétellel ellenőriztetnünk pár paraméterünket, hogy közelebb kerülhessünk ahhoz, hogy mi is okozza a problémát. A kérdésről dr. Fehér Ágnessel, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológia specializációjú belgyógyászával beszéltünk.
Mikor gyanakodjunk arra, hogy baj van az immunrendszerünkkel?
Az immunrendszer szervezetünk védelmi vonala, mely felismeri a kórokozókat, majd elpusztítja. Abban az esetben, ha az immunrendszer funkciója sérül, nem lesz képes megfelelően ellátni a feladatát, ilyenkor a fertőzések száma/súlyossága megnő. Ennek számos oka lehet, egyes esetekben hiányállapot (egyoldalú táplálkozás, felszívódási zavar, stb.), de akár közvetlenül, akár közvetetten az immunrendszert érintő megbetegedés első megjelenési formája is lehet a visszatérő infekciók.
Erre példa az ismétlődő felső légúti megbetegedések, homlok- vagy orrmelléküreg-gyulladás, esetleg különböző bőrproblémák. Amennyiben túl gyakoriak a visszatérő fertőzések, vagy kifejezetten elhúzódóak, illetve a betegség lefolyása súlyosabb, mint várnánk, mindenképp javasolt orvosi segítséget kérni, mivel bizonyos vizsgálatok elvégzésére szükség lehet.
Fehérvérsejtek (leukociták)
A fehérvérsejteknek 2 fő típusuk van, a fagociták és a limfociták, melyeken belül is még több típust különböztetünk meg. Az immunrendszer vizsgálatának első lépése, a fehérvérsejtek számának, pontosabban az altípusok mennyiségének számszerű meghatározása, melyet a vérkép vizsgálatából tudunk meg. Erre azért van szükség, mert a fehérvérsejtek altípusai különböző funkcióval bírnak a fertőzések elleni védelemben. Alacsonyabb fehérvérsejt szám esetén (fontos miből van kevés) a szervezet fogékonyabbá válik a fertőzésekre.
Oka lehet heves immunreakció akár bakteriális, akár virális kórokozóra, kemoterápia, bizonyos gyógyszerek, egyes esetekben rosszindulatú hematológiai daganat (leukémia, limfóma) is felmerül. Emiatt, ha extrém alacsony a fehérvérsejtszám, illetve ismételten is rossz értéket mérünk, feltétlenül forduljunk szakorvoshoz, aki mérlegeli az eltérés súlyosságát, szükség esetén további diagnosztikai vizsgálatokat javasol.
Miért kell egyáltalán kezelni?
