Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kialvatlanság és koncentrációhiány?

Érdekességek2023. július 16.

Nem csak az olyan egyértelmű jelzés, mint a mellkasi szorítás figyelmeztethet a szív-érrendszer zavaraira. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a menedzser életmódot folytató nők és férfiak gyanút keltő tüneteire hívta fel a figyelmet.

Fotó: 123rf.comA stressz és a folytonos teljesítménykényszer is rizikófaktor

Manapság szinte nincs olyan menedzser vagy menedzser életmódot folytató nő és férfi, aki ne érezné a bőrén a nyomást, a növekvő elvárásokat, a stresszt. Márpedig ez az állapot konkrét fizikai állapotváltozást is okozhat. Folyamatos stresszhelyzetben ugyanis nő az ún. szimpatikus vegetatív idegrendszer aktivitása, valamint bizonyos stresszhormonok szintje is, amelyek többek között emelkedett vérnyomást, vércukorszintet, szapora pulzust eredményeznek. Ezek a tényezők pedig egyenként is a szív- érrendszeri betegségek önálló rizikófaktorai. A gyakori stresszhelyzetekben élőknél ez a stresszre adott, egyébként teljesen normál reakció állandósulhat és olyan betegségeket okozhat, mint például a szívritmuszavar vagy a szívinfarktus.

– A jelenség különösen gyakran figyelhető meg a menedzser életformát élő személyeknél. Esetükben nem ritka a napi 10-12 órás folyamatos, nagy stresszel járó munka, amelynek szinte egyenes következménye a már akár 35-40 éves korban jelentkező szív-érrendszeri betegség – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa.

Milyen tünetekre érdemes felfigyelni?

Van néhány tünet, amelyeket természetesen mindenképpen ki kell vizsgáltatni kardiológiailag. Ilyen például a mellkasi fájdalom, mellkasi szorítás, erős szívdobogásérzés, repkedő érzés a szív táján, jelentősen csökkenő terhelés, légszomj, rendszeresen mért magas vagy ingadozó vérnyomás. Vaskó doktor szerint azonban a szív-érrendszer nem megfelelő működésére jónéhány olyan tünet is felhívhatja a figyelmet, amelyet nem ennyire könnyű kapcsolatba hozni kardiovaszkuláris problémákkal. 

– Sokan csak mellékesen mondják el a kivizsgálások során, hogy nagyon rosszul alszanak, egész nap fáradtnak, levertnek érzik magukat. Főként férfiak említik a horkolást és az éjszakai légzéskimaradást, vagyis az alvási apnoét. Az alvászavarokat már csak azért is érdemes kivizsgáltatni, mert következményképpen napközben kevésbé tudunk koncentrálni, teljesíteni. Azért is fontos a vizsgálat, mert például az alvási apnoé betegség növeli a magasvérnyomás betegség, a szívinfarktus, a stroke és a pitvarfibrilláció kockázatát is – mondja a kardiológus. –


A tartós fáradtság is lehet olyan általános tünet, amelyet nem vesznek elég komolyan, holott különösen a nők közt gyakori, hogy szokatlanul erős fáradtságot éreznek a szívinfarktus előszobájában, de a tartós kimerültség mögött is állhat kardiológiai ok, például szívelégtelenség. Ezen kívül mindenképpen ajánlatos szakemberhez fordulni, ha szorongást, teljesítmény- vagy akár libidócsökkenést tapasztal magán valaki, mert ezek a tünetek azt is jelezhetik, hogy a stressz, a feszített tempó a szív-érrendszer egészségét is veszélyezteti.

Fotó: gettyimages.com

A menedzsereknek az egészség és a munkaképesség is fontos

A kardiológiai kivizsgálás felépítése mindig az adott személytől, a panaszoktól, az általános állapottól függ. A menedzserkardiológia például kifejezetten a stresszes, túlfeszített életmódot folytató férfiaknak, nőknek szól, akiknél a szívultrahangon, a terheléses EKG-n, a nagylabor, az arteriográfos, és a szívstressz vizsgálatokon túl nagy hangsúly helyeződik az életmód orvoslásra is. Náluk ugyanis különösen fontos a teljesítőképesség megtartása, így a terápia nem csupán a bevett kardiológiai eljárásokra, gyógyszerekre épülhet, de az életmódorvoslás eszközeivel – a mozgás-, a táplálkozás- és a mentális terápiával – megállíthatóak a kóros folyamatok és a munkaképesség is visszanyerhető.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Alvás Világnapja

2026. március 18.

Egyre tudatosabban keresik a magyarok a pihentető alvás titkát

A minőségi alvás ma már nem luxus, hanem a mindennapi jóllét egyik alapfeltétele. Az Alvás Világnapja alkalmából a skandináv gyökerekkel rendelkező JYSK arra hívja fel a figyelmet, hogy a pihentető éjszakai alvás számos tényezőn múlik – a megfelelő matractól és párnától kezdve egészen a hálószoba hőmérsékletéig. A JYSK 2025-ös vásárlási adatai alapján a magyarok egyre tudatosabban fordulnak az alváskomfort javítása felé.

Az alváskomfort került fókuszba

A JYSK vásárlási adatai szerint 2025-ben a matracok, paplanok és párnák iránti kereslet kiemelkedően alakult. A matracok közül a habszivacs megoldások bizonyultak különösen népszerűnek a vásárlók körében. A vállalat egyik ilyen terméke szakmai elismerést is kapott: az OSELVA habszivacs matrac nemcsak a vásárlók körében vált az egyik legkeresettebb termékké: a Magyar Alvás Szövetség szakértői zsűrije ezt a modellt választotta 2023-ban az Év Alvásbarát Termékének. A szervezet – amely 2018-ban alakult azzal a céllal, hogy hiteles alvásedukációval és egy alvásbarát minősítési rendszer működtetésével támogassa a minőségi regeneráció szemléletének terjedését Magyarországon – a vállalat törekvéseit is elismerte: a JYSK Magyarország 2023-ban elnyerte az Alvásbarát Vállalat Díjat, amelyet az alvásminőség javításáért tett erőfeszítéseikért, a tudatos edukációért és a pihentető alvást támogató termékkínálatért ítéltek oda.

Márciusi maradványtünetek

2026. március 18.

Nem betegség, csak a szervezet egyensúlyt keres

Március a megújulás hónapja, de a testünk nem mindig vált ilyen gyorsan. A téli fizikai és mentális terhelés ilyenkor üt vissza: mintha most érkezne meg igazán a fáradtság. Belső nyugtalanság, torokszorítás, lassabb emésztés vagy visszatérő ajakherpesz – sokaknál jelentkeznek ezek a furcsa, mégsem betegséget jelző tünetek. Dr. Sebő Zsuzsanna mentőorvos, gyermekgyógyász, homeopátiás orvos szerint ez az átmenet természetes: a szervezet a fényhez, a hőmérséklethez és az új ritmushoz alkalmazkodik. Íme a 4 leggyakoribb jel, amelyet érdemes természetesen megtámogatnunk.

1. Belső nyugtalanság

Tünet: feszültség, ingerlékenység, „nem találom a helyem” érzés.
Mi állhat mögötte? A téli hónapok csendes kimerültsége. Az idegrendszer még nem érkezett meg a tavaszba, hiába hosszabbak a nappalok.

Természetes támogatás: A természetes fény ilyenkor szinte gyógyszerként hat: egy napi séta segít újrahangolni a belső ritmust. A magnéziumban gazdag ételek és az esti citromfű– vagy levendulatea finoman oldhatják a feszültséget. Tanuljunk meg helyesen lélegezni!

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”