Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kiégés a gyermeknevelésben is lehetséges?

Érdekességek2021. július 05.

Szeretne tökéletes anya lenni? Néha úgy érzi, hogy kimerül a gyermekneveléstől? Vágyik arra, hogy jobban értékeljék anyai munkáját?

Fotó: 123rf.comMeglepőnek tűnhet a cím, ha eddig úgy gondoltuk, hogy a kiégés csak a munkában lehetséges.A kiégés azonban nem csak a hivatalos munkahelyeken léphet fel. A gyereknevelés és a háztartás vezetése ugyanis ugyanúgy munkának számít, még gazdasági értelemben is. A kiégésre veszélyeztető munkakörülmények pedig hasonlóan felütik a fejüket, sőt néha intenzívebben is megjelennek, mint egy állás kapcsán.

Mik ezek a tényezők?

Például a nap 24 óráját érintő fizikai, lelki igénybevétel; vagy az a nagyfokú felelősség, amit a gyermekünk életéért érzünk; vagy a monotónia a lakásba bezártság esetén a kisgyerekkel, a mindennapok egyforma ritmusában. Kiemelendő a nagyfokú erőfeszítések mellett a jutalom relatív hiánya is, hiszen otthon aztán igazán hiányzik egy „főnök” „munkatárs”, aki legalább néha megveregetné a vállunkat, vagy legalább dobna egy biztató mosolyt. Ezért lehet különösen fontos egy stabil, jutalmazó párkapcsolat, amiben a családapa időről időre megdicséri a feleségét.

Mit  jelent az anyai kiégés, s  honnan vesszük észre a veszélyét?

A kiégés szindrómának három fő összetevője van, amiből a szülőket főleg két tényező érinti: egyrészt az érzelmi és fizikai kimerülés, másrészt pedig annak megélése, hogy rosszabbul teljesítenek, mint szülő. A kiégés harmadik tünete, az érzelmi távolságtartás, cinizmus általában kisebb arányban jelenik meg szülők esetében.

Mit veszünk észre ezekből a mindennapokban?

Ezek a tünetek természetesen átmeneti jelleggel kísérői szinte minden anya életének, főleg a megterhelőbb időszakokban (pl.: alváshiányos állapot). Aggódnunk és változtatnunk akkor kell, ha ez az állapot több hétig, hónapig fennáll.

Fontos megjegyezni, hogy a kiégés általában a túlzottan lelkiismeretes, a tökéletességre törekvő anyák esetén fordul elő, akik szeretnének mindig, mindent megadni gyermeküknek. Sokszor azonban ezek túlzó követelmények, amelyeket folyamatosan elvárnak önmaguktól, pihenési időszakot és rugalmasságot nem engedélyezve anyai teendőik közepette .


Mit tegyünk, hogy megelőzzük a kiégést?

Már a baba érkezése előtt dolgozhatunk saját lelkünkkel: legyünk tisztában a saját elvárásainkkal mind a születendő baba, mind a saját anyaképünkkel kapcsolatban. Winnicott, az angol gyermekpszichiáter úgy fogalmazta ezt meg, hogy csak „elég jó anyának” kell lenni. Ez arra vonatkozott, hogy az anya és a gyermek számára is az a legjobb, ha a nevelés során az anya megengedi magának a tökéletlenséget.

Elfogadja például, hogy bizonyos dolgokban talán hibázni fog: jellemétől függően például.  Vagy nem lesz elég pedáns, esetleg éppen ennek az ellentéte: nagyon is precíz lesz. Ezeket tudatosítanunk kell, s bízni abban, hogy szeretetünk és odafigyelésünk elég lesz gyermekünk boldog növekedéséhez – még saját gyengeségeink mellett is.

Fotó: 123rf.com

A tökéletességre törekvő anyák gondolati sémájában néha olyan, akár ki nem mondott elvárások is szerepelnek, mint hogy „Anyaként minden energiámat a gyermekemre kell szánnom”. A kiégés megelőzése vagy kezelése esetében azonban, sokkal szerencsésebb szülőként, a saját igényeinkkel is foglalkozni.

Jó, ha tudjuk magunkról, hogy mi tölt fel minket igazán. Ez természetesen nagyon változatos lehet: valakinek az, ha el tud menni fodrászhoz, másnak, ha aktívan tud mozogni, vagy éppen a hivatását gyakorolni. Gyógyír az anyai kiégésre: ha boldog a mama, boldog a baba is. Ezért a szülőnek nem csak maga felé joga és kötelessége kielégíteni saját igényeit, de a gyermeke kiegyensúlyozott fejlődése érdekében is ez a helyes út.

Hogyan állítsuk helyre az egyensúlyt?

Sok esetben nehéz megoldani, de amennyire lehet, törekedjünk arra, hogy másra bízva a gyermekünket el tudjunk menni a párunkkal és/vagy barátainkkal feltöltődni egy mozi, színház, koncert erejéig. Ez azért is jó, mert a gyermekünk megtapasztalja annak biztonságát, hogy „anya visszajön, ha el is megy” és emellett a szülővel együtt élvezheti a viszontlátás mámoros örömét. Másrészt pedig feltöltődve, kiégés-mentesen tudjuk biztosítani gyermekünk számára az együtt töltött minőségi időt is.

Szigeti Réka
egészségfejlesztő szakpszichológus
Lélekkel az Egészségért Központ
www.lelekkel.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.