Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kiegyensúlyozottabb időskor? – Az érzelmi intelligencia segíthet

Érdekességek2025. január 18.

Fotó: halfpoint © 123RF.com

Mit jelent az érzelmi intelligencia? Miből áll? Miért hasznos, továbbá hogyan lehet fejleszteni?

Kvízkérdés következik. Tudja-e, hogy melyik az a képesség, amellyel, ha magas szinten rendelkezik valaki, akkor gyermekkorában sikeres az iskolában, munkavállalóként hatékony és motivált, idős felnőttként pedig elégedettebb az életével és jól veszi az élet akadályait? A helyes válasz az érzelmi intelligencia (valószínű, hogy ön is e tág fogalom egyik vagy másik összetevőjét, társfogalmát nevezte meg, pl. empátia, motiváció, kitartás stb.).

MIT JELENT AZ EQ?
Annak a képessége, hogy saját érzéseinket tudatosan felismerjük és kezeljük.

Az érzelmi intelligenciát (amelyre EQ-ként, azaz emocionális kvóciensként is szokás hivatkozni) Daniel Goleman pszichológus írta le.

Ám Howard Gardner, szintén pszichológus szakember, ennél tovább megy, és azt mondja, hogy valóban

Tehát a magas érzelmi intelligenciával rendelkező személyek könnyebben navigálnak az életben.

Ugyanis könnyedén felismerik saját és mások érzéseit, saját érzéseiket hatékonyan kezelik, és jól menedzselik a társas kapcsolataikat mind a magán-életben, mind a munkahelyen is. Egyre több kutatás foglalkozik azzal, hogy közelről megvizsgálja, pontosan hogyan is hasznosul az érzelmi intelligencia a különböző életkorokban és élethelyzetekben.


Gyermekeink, unokáink számára még az iskolai sikerességben is kulcstényező lehet: bizonyos kutatások szerint az iskolai előmenetel (pl. továbbtanul-e a gyermek) szempontjából fontosabb a gyermek érzelmi intelligenciája, mint az értelmi képességei, pl., hogy mennyire jó bizonyos tantárgyakból.

A munkavállaló felnőttek számára is kiemelten fontos az érzelmi intelligencia: a magas EQ-val rendelkező dolgozók általában motiváltabbak, hatékonyabbak, és elégedettebbek a munkájukkal, mint az alacsonyabb EQ-val rendelkező társaik. Az életkor előrehaladtával pedig nem veszít jelentőségéből az EQ.

Az idős felnőttek életében is kiemelten fontos szerepet játszik az érzelmi intelligencia: a magas EQ-val rendelkező idősek elégedettebbek az életükkel, és jobban veszik az élet nehézségeit (ez a reziliencia, azaz rugalmas ellenállás képessége). Ez utóbbiból, azaz kihívásokból pedig időskorban is akad elég.

Úgy tűnhet, hogy bármilyen életkorú is legyen valaki, ha magas érzelmi intelligenciával rendelkezik, az olyan, mint egy „adu ász” az életben. Miért van, hogy valakinek magasabb az EQ-ja, míg másnak alacsonyabb? A szakértők szerint elképzelhető, hogy az érzelmi intelligencia képességének egy részét örököljük, míg egy másik részét tanuljuk egészen kicsi korunktól kezdve a családunktól, a tanárainktól, a barátainktól és életünk további szereplőitől. Különböző körülmények között különböző hatások érnek minket, így különbözik felnőttként az érzelmi intelligenciánk szintje.

Van egy nagyon jó hírünk ezzel kapcsolatban!

Az érzelmi intelligencia képessége bármilyen életkorban fejleszthető!

Felmerülhet a jogos kérdés: hogyan lehet az érzelmi intelligenciát fejleszteni?
A válasz pedig sokrétű: az EQ-fejlesztés tárházába tartoznak egész hétköznapi gyakorlatok is, és olyanok is, melyek sokak számára újszerűek, így felnőttként kell ezeket megtanulni.

Ha szeretne konkrét tippeket olvasni arról, hogyan fejlesztheti ön is az érzelmi intelligenciáját, keresse a Patika Magazin következő számát a kedvenc gyógyszertárában!

Langer Viola

pszichológus

www.nyugizona.hu


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Strand és orrmelléküreg-gyulladás

2026. június 27.

A mai napig felejthetetlen kisgyermekkori emlékem elsõ találkozásom az állatkertben a vízilóval. Nem “kecses” formája, nem is “fürge, párducszerû” mozgása ragadott meg – mert mindezek nincsenek is, hanem az, hogy az orrnyílásait szinte “szelepszerûen” be tudta zárni, mielõtt a víz alá merült.

Sokáig megbabonázva bámultam, még nem is sejtve, hogy sok évvel késõbben, már gégészként, hogyan fogom irigyelni a vízilovat. Az ember ugyanis erre a produkcióra nem képes, ezért a strandon, különösen amikor víz alá merülünk, a víz az orrunkba, onnan az orrmelléküregeinkbe, elsõsorban az arcüregünkbe juthat.

A bekerült folyadék – enyhén szólva – nem steril. A következmény, különösen ha ez az eset gyakrabban ismétlõdik vagy ha már eleve náthásak voltunk, az érintett arcüreg gyulladása lehet.

Folyadékpótlás

2026. június 27.

Kánikulában többet kell innunk

Az ember testtömegének nagyjából kétharmada víz. Egy 70 kg tömegû személy teste körülbelül 40 liter vizet tartalmaz, melybõl 28 liter a sejtekben, 8 liter a sejtek közötti térben, 4 liter a véráramban van.

A szervezet egészséges mûködéséhez a véráramban levõ mennyiségnek közel állandónak kell lennie, hogy a sejtekhez a tápanyagot, a sejtektõl az anyagcseretermékeket megfelelõen tudja szállítani. Ebben a többi vízmennyiség tartályként vesz részt: pótolni tudja a hiányzó mennyiséget, illetve felveszi a felesleget.

Vízháztartásunk

A szervezetbe a víz a táplálékainkkal, valamint a folyadékokkal jut be, és vizelet, valamint érzékelhetetlen párolgás és verejték formájában távozik. A vizelettel és az érzékelhetetlen párolgással egészséges szervezetbõl közel állandó vízmennyiség távozik, azonban a környezeti hõmérséklet emelkedésével a verejtékezéssel nagy mértékben nõ az elvesztett víz mennyisége. A szervezet folyadékegyensúlyát akkor õrizhetjük meg, ha a bevitt vízmennyiség megegyezik az elvesztett víz mennyiségével. Egészséges vesemûködés és átlagos környezeti hõmérséklet esetén ez napi 1,5-2 liter folyadék bevitelét jelenti. Ez a folyadékigény meleg idõben akár kétszeresére növekedhet.

A szervezetben levõ vízmennyiség szoros kapcsolatban van a vízben oldott sók mennyiségével, elsõsorban a nátriumkoncentráció jó mutatója a szervezetben levõ víztartalomnak. A szervezet a teljes folyadéktartalmát, ezzel együtt a vér nátriumkoncentrációját igyekszik állandó szinten tartani.

A tartósított élelmiszerek

2026. június 26.

Egészségesek-e a konzerv ételek?

A konzervek és tartósított élelmiszerek praktikusak, s rengeteg idõt lehet megtakarítani velük. De milyen ezeknek az ételeknek a minõsége? Jelentõs szerepet játszanak mindennapjainkban, ezért fontos ezekrõl a kérdésekrõl beszélni...

Semmi nem helyettesíti a friss élelmiszert, ez örök igazság. Viszont a frissesség is relatív fogalom. Hiszen 24 óra állás után például a spárga C-vitamin-tartalmának 40%-át, a spenót 30%-át, a zöldbab 20%-át veszíti el. És ez a tendencia folytatódik, ha a hûtõben még tovább tároljuk a zöldséget. Mégis, a fagyasztott és a konzerv zöldségek egész évben rendelkezésre állnak, praktikusak és gazdaságosak, hasznos kiegészítõi a friss élelmiszereknek, és hozzájárulnak a változatos táplálkozáshoz.