Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kiegyensúlyozottabb időskor? – Az érzelmi intelligencia segíthet

Érdekességek2025. január 18.

Fotó: halfpoint © 123RF.com

Mit jelent az érzelmi intelligencia? Miből áll? Miért hasznos, továbbá hogyan lehet fejleszteni?

Kvízkérdés következik. Tudja-e, hogy melyik az a képesség, amellyel, ha magas szinten rendelkezik valaki, akkor gyermekkorában sikeres az iskolában, munkavállalóként hatékony és motivált, idős felnőttként pedig elégedettebb az életével és jól veszi az élet akadályait? A helyes válasz az érzelmi intelligencia (valószínű, hogy ön is e tág fogalom egyik vagy másik összetevőjét, társfogalmát nevezte meg, pl. empátia, motiváció, kitartás stb.).

MIT JELENT AZ EQ?
Annak a képessége, hogy saját érzéseinket tudatosan felismerjük és kezeljük.

Az érzelmi intelligenciát (amelyre EQ-ként, azaz emocionális kvóciensként is szokás hivatkozni) Daniel Goleman pszichológus írta le.

Ám Howard Gardner, szintén pszichológus szakember, ennél tovább megy, és azt mondja, hogy valóban

Tehát a magas érzelmi intelligenciával rendelkező személyek könnyebben navigálnak az életben.

Ugyanis könnyedén felismerik saját és mások érzéseit, saját érzéseiket hatékonyan kezelik, és jól menedzselik a társas kapcsolataikat mind a magán-életben, mind a munkahelyen is. Egyre több kutatás foglalkozik azzal, hogy közelről megvizsgálja, pontosan hogyan is hasznosul az érzelmi intelligencia a különböző életkorokban és élethelyzetekben.


Gyermekeink, unokáink számára még az iskolai sikerességben is kulcstényező lehet: bizonyos kutatások szerint az iskolai előmenetel (pl. továbbtanul-e a gyermek) szempontjából fontosabb a gyermek érzelmi intelligenciája, mint az értelmi képességei, pl., hogy mennyire jó bizonyos tantárgyakból.

A munkavállaló felnőttek számára is kiemelten fontos az érzelmi intelligencia: a magas EQ-val rendelkező dolgozók általában motiváltabbak, hatékonyabbak, és elégedettebbek a munkájukkal, mint az alacsonyabb EQ-val rendelkező társaik. Az életkor előrehaladtával pedig nem veszít jelentőségéből az EQ.

Az idős felnőttek életében is kiemelten fontos szerepet játszik az érzelmi intelligencia: a magas EQ-val rendelkező idősek elégedettebbek az életükkel, és jobban veszik az élet nehézségeit (ez a reziliencia, azaz rugalmas ellenállás képessége). Ez utóbbiból, azaz kihívásokból pedig időskorban is akad elég.

Úgy tűnhet, hogy bármilyen életkorú is legyen valaki, ha magas érzelmi intelligenciával rendelkezik, az olyan, mint egy „adu ász” az életben. Miért van, hogy valakinek magasabb az EQ-ja, míg másnak alacsonyabb? A szakértők szerint elképzelhető, hogy az érzelmi intelligencia képességének egy részét örököljük, míg egy másik részét tanuljuk egészen kicsi korunktól kezdve a családunktól, a tanárainktól, a barátainktól és életünk további szereplőitől. Különböző körülmények között különböző hatások érnek minket, így különbözik felnőttként az érzelmi intelligenciánk szintje.

Van egy nagyon jó hírünk ezzel kapcsolatban!

Az érzelmi intelligencia képessége bármilyen életkorban fejleszthető!

Felmerülhet a jogos kérdés: hogyan lehet az érzelmi intelligenciát fejleszteni?
A válasz pedig sokrétű: az EQ-fejlesztés tárházába tartoznak egész hétköznapi gyakorlatok is, és olyanok is, melyek sokak számára újszerűek, így felnőttként kell ezeket megtanulni.

Ha szeretne konkrét tippeket olvasni arról, hogyan fejlesztheti ön is az érzelmi intelligenciáját, keresse a Patika Magazin következő számát a kedvenc gyógyszertárában!

Langer Viola

pszichológus

www.nyugizona.hu


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.