Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kipirosodott a baba bőre? Pelenka dermatitisz lehet az ok!

Érdekességek2022. február 06.

Az egyszer használatos pelenkák korszakával sok esetben mit sem törődik a babák érzékeny bőre. Kipirosodik, érzékennyé válik, esetleg apró hólyagocskák is kialakulnak a pelenkával fedett bőrterületeken.

Fotó: 123rf.omEzek a pelenkakiütés, más néven pelenka dermatitisz vagy pelenka okozta bőrgyulladás jellemző tünetei, tulajdonképpen a leggyakoribb csecsemőkori bőrbetegség ez, amivel egyszer vagy többször, de szinte minden csecsemős anyuka találkozik.

Nem napjainkban felismert, vagy a jelenlegi csecsemőápolás hibáira visszavezethető betegség ez, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy 1905-ben Jacquet, egy francia gyermekorvos már leírta a bőrprobléma főbb tüneteit. Tőle származik a találó – pelenka dermatitisz – elnevezés is.

Hol jelentkezik a pelenkakiütés?

A leginkább dörzsölésnek vagy párás melegnek kitett bőrfelületeken, így a combok belső felületein, a combredőkben, a popsin, a farvágás területén, a nemi szerveken egyaránt jelentkezhet a kipirosodás és a felázottság miatti bőrmeggyűrődés.

Mitől alakul ki?

Több tényező vezethet pelenka kiütésekhez:


Kiket érint leginkább?

Fiú és lány csecsemők egyaránt, közel azonos arányban érintettek a pelenka-kiütésben.

Általában három és tíz hónapos kor között jelentkeznek a pelenkázással összefüggő bőrtünetek. Az említett időszakon belül a hat és kilenc hónapos kor között a leggyakoribb a pelenka dermatitisz.

Hogyan előzzük meg a kellemetlen tüneteket?

A pelenka dermatitiszt kiváltó okok ismeretében a megelőzés, illetve a kezelés lehetőségei is adottak.

A pelenkakiütés kezelésére szolgáló hámosító készítmények a patikából

A következőkben felsorolt hatóanyagokat tartalmazó, recept nélkül kapható szereket minden pelenkázás alkalmával a tiszta bőrfelületre vékony rétegben ajánlott felvinni:

A szárító, enyhe bőrösszehúzó és nedvességmegkötő cink-oxid hatóanyagot általában viszkózus, vízlepergető, zsíros jellegű kenőcs tartalmazzák.

A hatóanyag (amit B5-provitaminként is emlegetnek) a bőrben pantoténsavvá alakul át, ami a sérült hámszövet újraképződését segíti elő.

Ha nem múlik a kiütés

Amennyiben rendszeressé válik a pelenkakiütés vagy a recept nélkül kapható krémek, kenőcsök alkalmazása nem vezet javuláshoz, gyermekorvoshoz kell fordulni. Gyulladt bőr esetén a gyermekorvos szteroidos kenőcsöket rendelhet. A szteroid komponens ebben az esetben gyulladáscsökkentő hatású glükokortikoid. Ezeket a pelenka dermatitisz kezelésére szolgáló, szigorúan receptköteles szteroidos kenőcsöket, krémeket általában a gyógyszertárban készítik el, ahol a felnőttek számára készült gyári szteroidos kenőcsöket alkalmas vivőanyaggal elkeverik, „hígítják”.

Fotó: 123rf.com

Amennyiben viszonylag nagy bőrfelületen, pelenka alatt lezárva, mintegy dunsztkötésbe helyezve alkalmazzák a glükokortikoidokat tartalmazó bőrgyógyászati készítményeket, a készítmények hatóanyagainak a csecsemő bőrén át történő felszívódása nagymértékű lehet. Így az esetlegesen kialakuló mellékhatások is jelentősek lehetnek (ezek közül a bőr elvékonyodása szembetűnő lehet). Ügyelni kell arra, hogy csak a lehető legkisebb, a kezelés szempontjából feltétlenül szükséges felületen szabad csak alkalmazni a szteroidos készítményeket, és a szokásosnál gyakrabban kell cserélni a pelenkát a készítmény alkalmazásának időtartama alatt.

A szteroid-kezelés kiegészítőjeként (nem egyidejűleg, hanem felváltva), illetve a szteroidos kezelést követően a recept nélkül kapható, fenn is említett hámosító, regeneráló kenőcsök alkalmazhatók.

Gombás fertőzés kialakulása

Előfordulhat, hogy az irritált, sérült, pelenkázott bőrön a gombák is kóros mértékben megtelepednek. Nagyobb az esélye a csecsemő pelenkázott bőrén a gombás fertőzésnek, ha szájpenészes a csecsemő, vagy antibiotikum-kezelés miatt a bélflórája egyensúlya felborul. A gombás felülfertőződés miatt a kipirosodáson túl fénylően vörös színű lehet a bőr, a vöröslő foltok peremén sorakozó kisebb-nagyobb fehér hólyagcsákkal, göbökkel tarkítva. A folyamat legtöbbször a végbélnyílás környékén kezdődik, és innen terjed át egyéb területekre. A gombás fertőzésért felelős kórokozó leggyakrabban a – szájpenészt is okozó – Candida albicans nevű gomba.

Fotó: 123rf.com

Kezeléséhez gombaellenes hatóanyagot tartalmazó kenőcsök alkalmazása szükséges. Bórax, nisztatin és klotrimazol a leggyakrabban alkalmazott hatóanyagok. A gyógyszeres kenőcsök/krémek mellett a gyakori pelenkacsere és a bőr szárazon tartása segíti a gyógyulást.

Dr. Budai Marianna Ph.D.
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.