Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kis lépések nagy változásokhoz: Hogyan cseréld le a szokásaidat?

Érdekességek2025. február 28.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Ha válságba kerül valaki, arra ösztönöz, hogy megkérdőjelezzék és megújítsák meglévő szokásaikat. Azonban a szokások megváltoztatása nem egyszerű feladat; a kis lépésekben cselekvés hatékony módszer lehet a fenntartható változás elérésére. A következő cikkben bemutatom, hogyan alkalmazhatod ezt a megközelítést sikeresen az életedben.

1. A szokásváltoztatás tudománya

James Clear, az "Atomic Habits" című könyv szerzője szerint a szokások megváltoztatása a kis lépésekben történő cselekvésen alapul, mivel ezek könnyebben beépíthetők a mindennapokba és kevésbé ijesztőek. Kutatások is alátámasztják, hogy a fokozatos változás hatékonyabb lehet hosszú távon, mivel csökkenti a szorongást és a visszaesés esélyét.

2. Azonosítsd a megváltoztatni kívánt szokásokat

Az első lépés a megváltoztatni kívánt szokások felismerése. Gondolj azokra a szokásokra, amelyek nem szolgálnak téged, vagy gátolnak a céljaid elérésében. Lehet, hogy ezek a szokások kapcsolódnak a stresszkezeléshez, az időbeosztáshoz vagy akár az egészséggel kapcsolatos döntésekhez. Írd le ezeket a szokásokat, hogy világosan lásd, mikkel szeretnél foglalkozni.

3. Tűzz ki kis, konkrét célokat

Ahogy a SMART céloknál, itt is fontos, hogy a kitűzött célok specifikusak, mérhetők, elérhetők, relevánsak és időhöz kötöttek legyenek. Például, ha az a célod, hogy egészségesebben étkezz, kezdd azzal, hogy egy héten keresztül minden nap fogyasztasz egy adag zöldséget. Ha ez megszokottá válik, fokozatosan bővítheted ezt a szokást más egészséges választásokkal is.

4. Kisebb részlépések

Ha a céljaid kisebb lépésekre bontod, az segít kezelhetőbbé tenni a folyamatot. Például, ha szeretnél napi 30 percet olvasni, de jelenleg nem olvasol rendszeresen, kezdd napi 5 perccel, majd fokozatosan növeld az időtartamot hétről hétre. Az apró sikerélmények motiválóan hatnak, ami hosszabb távon fenntartható változást eredményez.

5. Rendszeresség és ismétlés

A szokások kialakításánál a rendszeresség kulcsfontosságú. Az új szokások megszilárdításához fontos, hogy naponta gyakorold őket. A kutatások szerint egy szokás átlagosan 66 nap alatt válik automatikussá, ezért légy kitartó és türelmes önmagaddal. Az ismétlés elősegíti a szokások rögzülését az agyban, és idővel egyre könnyebbé válik a szokás végrehajtása.

6. Jutalmazd magad

A pozitív megerősítés hatékony módja a változás fenntartásának. Jutalmazd meg magad minden jelentős előrelépésért. A jutalom lehet valami egyszerű, mint például egy pihentető fürdés, vagy valami különlegesebb, mint egy kirándulás. A lényeg, hogy a jutalom összhangban legyen az elért céllal, és tényleg motiváljon téged a folytatásra.

7. Az Előrelépés nyomon követése

Rendszeresen értékeld a haladásodat. Ez segít felismerni, hogy mely területeken fejlődtél, és hol van még szükség további erőfeszítésre. Használj naplót vagy szokások követésére szolgáló alkalmazást, hogy nyomon tudd követni a fejlődésedet. A vizuális segédeszközök, mint például a grafikonok vagy a napi emlékeztetők, segíthetnek motivált maradni, és megmutatják, milyen messzire jutottál már az utadon.
 Képforrás: Canva Pro adatbázis.

8. Visszajelzés kérése és támogatói kör kiépítése

Ne feledd, hogy nem vagy egyedül a változás folyamatában. Oszd meg céljaidat és előrehaladásodat olyan emberekkel, akik támogatnak téged. A barátokkal, családtagokkal vagy akár szakemberekkel való beszélgetés segíthet abban, hogy új perspektívákat és visszajelzést kapj. A társadalmi támogatás gyakran jelentős lendületet ad a változás fenntartásához és a nehézségek leküzdéséhez.

9. Rugalmasság és önmagad kímélése

Rugalmasságra is szükséged van, ha valami nem alakul a tervek szerint. Lehet, hogy bizonyos szokásokat nehezebb megváltoztatni, és előfordulhatnak visszaesések. Ez része a folyamatnak, és fontos, hogy ilyenkor ne legyél túlságosan kemény önmagaddal. Elemezd, mi történt, és gondold át, hogyan tudnál legközelebb másként cselekedni.

10. Hosszú távú szemlélet

A szokásváltás nem egy gyors sprint, hanem egy hosszú távú elköteleződés. Az életközepi válság lehetőséget ad arra, hogy átalakítsd az életedet, de ezt lassú és tudatos lépésekkel érd el. Tartsd szem előtt a hosszú távú céljaidat, és emlékeztesd magad arra, hogy minden kis lépés közelebb visz a céljaidhoz.
 
A kis lépések módszere nem csupán hatékony, de a sikerélmények folyamatos erősítésével hosszútávon fenntartható is. Az életközepi válságot lehetőséggé formálni nem egyszerű, de a szokások fokozatos megváltoztatása révén új irányt adhatsz az életednek. Próbáld meg beépíteni ezeket a technikákat a mindennapjaidba, és fedezd fel, milyen pozitív változásokat hozhatnak az életedbe.
 

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)