Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Kisded, első osztályos és tinédzser korban dőlhet el, hogy elhízunk-e

Érdekességek2018. október 02.

Már a kismama táplálkozási szokásai is befolyásolhatják, hogy a születendő baba felnőttként túlsúlyos lesz-e. A csecsemőkorban anyatejjel vagy alacsony fehérjetartalmú tápszerrel táplált babák fiatal és felnőtt korban kisebb valószínűséggel lesznek túlsúlyosak. A legújabb felmérések arra is rámutattak, hogy a kisgyermekkori elhízás, a gyermekkori alvászavarok, a korai kamaszodás további rizikófaktorok a felnőttkori túlsúly kialakulásában.  

Az OECD felmérése szerint a magyar Európa legkövérebb nemzete: a lakosság 30 százaléka túlsúlyos. Az adatok szerint már gyermekkorban sem állunk túl jól ezen a téren, hiszen a életkortól függően a gyermekeink 20-25 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. A magyarok nem állnak egyedül a problémával. Világviszonylatban manapság 110 millióra becsülik a túlsúlyos gyermekek (2-19 évesek) számát, ráadásul ma már kétszer annyian vannak, mint 1980-ban voltak. Az orvosok, dietetikusok figyelme ezért irányult az elhízás okainak kutatása felé.


A hagyományos álláspont szerint az elhízást elsősorban a bevitt és a felhasznált energia közötti egyensúly megbomlása okozza. A legújabb kutatások azonban arra mutattak rá, hogy a jelenség jóval komplexebb megközelítést igényel. Nemcsak a felnőttkri életmód és diéta, de már a szülők életmódja, a kismama táplálkozása is döntő szerepet játszanak a későbbi túlsúly kialakulásában. A magzati kor, a csecsemőkor, a kisiskolás (5-7 év) és a kamaszkor azok az életszakaszok, amelyek eldöntik a felnőttkori túlsúlyra való hajlamot. Ezekben az életkorokban zajlik le az úgynevezett metabolikus imprinting, vagyis ekkor vésődnek be azok a minták, amelyek meghatározzák a felnőttkori anyagcserefolyamatainkat. A gyermek fogantatásától számított első 1000 nap, vagyis az első két életév – a kutatások szerint – alapvetően határozza meg a hajlamot a fiatal és felnőttkori elhízásra. A fogantatáskori túlsúly, illetve terhesség alatti túlzott súlygyarapodás 5-6-szorosára növeli a gyermek elhízásának esélyét. A túlsúllyal születő csecsemők nagyobb eséllyel lesznek felnőttként is kövérek. A felmérések azt is megmutatták, hogy a túlsúly kockázata annál kisebb, minél tovább táplálták a gyermeket kizárólag anyatejjel. A legújabb kutatások szerint sajnos az elhízott anyukák anyatejének összetétele is előnytelenül alakul. Anyatej hiányában ugyanakkor az alacsony fehérjetartalmú tápszer csökkentheti a későbbi elhízás kockázatát.
 
„Az anyatej a legmegfelelőbb táplálék a csecsemők számára” – hangsúlyozta Dr. Molnár Dénes, a PTE Gyermekgyógyászati Klinika professzora. „Az anyatej fehérjetartalma ugyanis a legmegfelelőbb formában és mennyiségben alkalmazkodik a csecsemő változó szükségletéhez. Ha a szoptatás valamilyen ok miatt nem megoldható, a szülőknek javasolt olyan tápszert választaniuk, amely az anyatejhez hasonló minőségben és a legalacsonyabb mennyiségben tartalmazza a fehérjét, hatékonyan hozzájárulva ezzel a gyermekkori elhízás megelőzéséhez.”
 
A legfrissebb kutatások érdekessége az is, hogy összefüggést találtak a gyermekkori alvászavarok és az elhízás, az inzulinrezisztencia, sőt a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozási szokások kialakulása között, noha ennek konkrét okát még nem találták meg. A gyermekkorban (6 éves kor körül) tovább folytatódik a bevésődés: akik ekkor elhíznak – vagy továbbra is túlsúlyosak maradnak – felnőttkorban nagyobb valószínűséggel rendelkeznek majd magas testömegindex-szel, túlzott mennyiségű zsírszövetettel és széles derékkal. A kamaszkor a táplálkozás szempontjából rendkívül érzékeny életszakasz, hiszen ekkor gyorsul fel a növekedés és ezzel az energiabevitel. Az, hogy a pubertáskor milyen életkorban jön el, fontos tényező, a felmérések szerint ugyanis a korai serdülés szintén hozzájárulhat a felnőttkori túlsúly kialakulásához.
 
Az újabb kutatások fényében az orvosoknak és dietetikusoknak a jövőben az eddigieknél átfogóbb helyzetképre, a csecsemő- és gyermekkori táplálkozás és életmód ismeretére is szükségük lesz ahhoz, hogy a járványként terjedő elhízás megfékezésére hathatós megoldást tudjanak ajánlani – nemcsak a túlsúllyal küszködőknek, hanem már a babát váró szülőknek is.

forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Új magyar felfedezés a stresszkutatásban

2018. október 12.


A késleltetett stresszreakcióért és a stressz hosszabb távú, tartós hatásaiért felelős új agyi folyamatot azonosítottak a Semmelweis Egyetem kutatói a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében.


Az agyvízen keresztül közvetített mechanizmus esetében a veszély fellépése után több tízperces késéssel aktiválódik az az agyi terület, mely a stresszre adott válaszért és a viselkedés kialakításáért felelős. Az eredmények új távlatok nyithatnak a poszttraumásstressz-szindróma, a krónikus stressz és a kiégés idegi folyamatainak megértéséhez.

A kutatók most publikált eredménye alapján új értelmet nyer az a mondás, hogy „felforr az agyvizem” – bár hőmérsékletemelkedésről nincs szó, de valóban történik valami az agyvízzel stresszhelyzetben – mondja Dr. Alpár Alán, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet docense, a Kísérletes Neuroanatómiai és Fejlődésbiológiai Csoport vezetője. Mindeddig két fő agyi stresszmechanizmus volt ismert, mindkettő elindításáért a hipotalamuszban található idegsejtek jól körülírható csoportja felelős. Az egyik folyamat egy hormonális út, mely végső soron a véráramon keresztül a mellékveséből szabadít fel hormonokat a stresszhatást követően másodperceken belül. A másik, idegi út még gyorsabb, mely során közvetlen idegi összeköttetés alakul ki a viselkedésünket döntően kialakító ún. prefrontális kéreg felé, a másodperc tört része alatt.

Az agy nem felejt - gyermek psziché

2018. október 12.

A változások az egész életünket végig kísérik. Kezdve attól, hogy megszülettünk és a biztonságot nyújtó anyaméhből hirtelen kikerültünk a mindennapok forgatagába. Igaz, ezt már az anyukánk pocakjában is érzékelhettük halványan, valaki egy kicsit erőteljesebben, de az első igazi változás a megszületéssel kezdődött. Az, hogy ki hogyan született meg, befolyással lehet az egész életére.  

Aztán az élet, folyamatosan, apró, pici akadályokat görget elénk, amivel általában nagyon jól megbirkózunk, és nemhogy legyengítene, sokkal inkább megerősít, érettebbé, tanultabbá válunk általa.

Természetesen vannak olyan élethelyzetek, amik sosem törlődnek ki. Lehet, hogy az idők folyamán elhalványodnak, a homályba vesznek, vagy inkább tudatosan eltemetjük azokat, megszabadítva magunkat a további szenvedéstől. De az agy, a memória nem felejt. Ott vannak elraktározva a tudat alatt, amik, amennyire láthatatlanok, annyira igen is élők. Ezek a traumák kísérik végig az életünket és csak rakódnak egymásra, ahogy múlnak az évek. Ezek az egyre nehezebb súlyok, amiket nem is érzünk tehernek, de mégis sok mindenben megakadályoznak, meggátolnak elérni egy-egy célt. Nem értjük miért nem tudunk sokszor egyről a kettőre átlendülni, miért nem tudunk egy problémán könnyen átlépni vagy megoldani, miért lépünk bele mindig ugyan abba a pocsolyába és miért nem tanulunk már végre a hibáinkból? Vajon miért?

Személyre szabott terápiával jól csökkenthetők az allergiás tünetek

2018. október 11.

Ha az allergiás tünetek súlyosak vagy a gyógyszerek hatására sem múlnak el, akkor – ha korábban még nem tettük – a szakemberek szerint mindenképp érdemes mielőbb allergológushoz fordulni, aki a tüneteik függvényében személyre szabott, hatásos terápiát állít össze.

Tudnivalók az antihisztaminokról

Az allergiás tünetek megjelenésekor az emberek többsége először valamilyen recept nélküli készítményt választ. Habár a termékpaletta igen széles, a készítmények közös vonása, hogy többségük valamilyen antihisztamin-típusú összetevőt tartalmaz. Az antihisztamin-hatóanyag az allergiás reakció során a szervezetben felszabaduló hisztamin nyálkahártyákon lévő hisztaminreceptorokhoz való kötődését gátolja. Ez azt jelenti, hogy az allergiás tünetek már nem tudnak megjelenni: a betegnél egy időre megszűnik a tüsszögés, orrfolyás. Az antihisztaminok kiválasztásánál jó tudni, hogy a hatóanyagok alapján léteznek első generációs, vagy újabb, második generációs készítmények is. Előbbieknél gyakori, hogy álmosságot okoznak, utóbbiaknál ez kevésbé jellemző, és a hatásuk is tovább tart – mondta el Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa.

Az orrspray árthat is

A recept nélkül vásárolható készítmények között megtaláljuk még az allergia elleni orrspray-ket is, melyek hatásukat közvetlenül az orrnyálkahártyán fejtik ki. Előnyük, hogy akár hosszabb időn – fél éven – át is használhatók. Dr. Balogh Katalin tapasztalatai szerint a betegek nincsenek mindig tisztában azzal, hogy a nátha esetén javallott orrcseppeket nem az allergiás tünetek kezelésére fejlesztették ki, így megesik, hogy valamilyen,  nátha kezelésére használatos nyálkahártya-lohasztó orrcseppel kezelik az allergiás tüneteiket. Bár ezek a készítmények is megszüntetik ugyan a panaszokat, ám csak rövid ideig használhatóak, hosszabb időn át alkalmazva akár a nyálkahártyát is tönkretehetik! Ugyan ilyen veszélyes lehet, ha a beteg allergiásként kezeli magát, de valójában más betegsége van, amelynek tünetei nagyon hasonlóak a szénanáthához. Orrdugulást, orrfolyást orrpolip vagy orrsövényferdülés, illetve nem allergiás eredetű orrnyálkahártya-gyulladás vagy az orrban létrejött daganatos elváltozás is okozhat.