Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kisebb az elhízás veszélye, ha gyalog jár a gyerek iskolába

Érdekességek2019. július 18.

Fotó: 123rf.com

Kisebb eséllyel lesz túlsúlyos vagy elhízott az a gyerek, aki rendszeresen gyalog, kerékpárral, esetleg rollerrel jár iskolába – állapította meg egy új kutatás.

A Cambridge-i Egyetem tudósai vezette kutatás az első, amelyik egyszerre vizsgálta, hogy két, tanterven felüli mozgásformának, a napi iskolába járásnak és a sporttevékenységnek milyen hatása van az alsó tagozatosok túlsúlyára és elhízására – olvasható a BMC Public Health aktuális számában.

A túlsúly megállapítására nem a testtömegindexet (BMI) használták, hanem megmérték a gyerekek testzsírját és izomtömegét, majd értékelték, hogy függenek össze ezek az adatok a testmozgás mennyiségével.

A BMI egyszerűsége miatt az elhízás leggyakrabban használt mértékegysége, hiányossága azonban, hogy a test teljes tömegét veszi alapul, beleértve az egészséges izomzatot, nemcsak a zsírt.

A friss kutatás adatait a University College Londonnak abból a 2010-2013-as vizsgálatából vették, amely a gyerekek testméretét és tüdőfunkcióit mérte fel (Size and Lung Function in Children, SLIC). Több mint kétezer 5-11 éves gyerek vett benne részt, etnikai és társadalmi hátterük változatos volt.

A gyerekek csaknem fele minden nap sportolt, ugyanekkora egy részük gyalog, kerékpárral vagy rollerrel járt iskolába. A kutatók azt állapították meg, hogy akik a napi iskolába járás közben testmozgást végeztek, azoknak kevesebb volt a testzsírja, így kisebb volt a valószínűsége, hogy túlsúlyosak lesznek vagy elhíznak.


A hagyományos BMI-t alapul véve furcsa módon azok a gyerekek, akik minden nap sportoltak, nagyobb valószínűséggel lettek túlsúlyosak vagy elhízottak, mint azok, akik kevesebb mint heti egyszer sportoltak. Ha azonban külön vizsgálták a testzsír és az izom mennyiségét, az derült ki, hogy a naponta sportoló gyerekeknek sokkal fejlettebb volt az izomzata, a testzsírjuk tömege viszont nem különbözött szignifikánsan.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Gyanújelek, tünetek, vizsgálatok - A csontritkulás megelõzése, kezelése

2026. szeptember 23.

Mi az oszteoporózis?

A csontritkulás a csonttömeg egyenletes és fokozódó megfogyatkozása. A csontszövet mikroszerkezete károsodik, a csontminõség romlik, ami a csontok fokozott törékenységéhez vezet.

Az emberi csontokban az élet folyamán párhuzamosan zajlik a csontbontás és csontépítés folyamata. 25-30 éves korra kialakul a végleges testmagasság. Ezt követõen a csontbontás meghaladja az építés ütemét és lassan, fokozatosan veszítünk a csonttömegünkbõl. Nõknél a változás korában átmenetileg mind a csontbontás, mind a csontépítés felgyorsul, de a bontás kifejezettebb. Férfiaknál késõbb, fokozatosan csökken a csonttömeg. Ha a csonttömeg kritikusan alacsony szintre csökken (törési küszöb), a csont minimális erõhatásra eltörik.

A csúcscsonttömegbõl fokozatosan csökken a csont mennyisége. Ha kis csúcscsonttömeget tudtunk elraktározni fiatal korunkban, hamarabb elfogy a csontunk, elõbb elérjük a kritikus törési küszöböt. A csonttömeget csökkentõ tényezõk túlsúlyba kerülésével a csöves csontok (pl. combcsont középsõ része, alkarcsontok) vastagsága csökken; a szivacsos csontokban (pl. gerinccsigolya, a combcsont csípõízület-közeli része) a csontgerendák elvékonyodnak, elszakadnak, majd teljesen felszívódnak.

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.