Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Kisgyerekkori nátha, fülfájás – mi a teendő?

Érdekességek2018. október 10.

Az ősszel gyerekközösségbe kerülő kicsiknél visszatérő panasz a nátha, és ezzel egy időben sajnos sok gyereknél kicsinél jelentkezik fülfájás, fülgyulladás is. Hogy milyen okai lehetnek, ha a betegségek társulnak, illetve gyakran követik egymást, arról Dr. Holpert Valéria gyermek fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gégeközpont szakorvosa tájékoztatja a Bénik, kicsik és nagyok olvasóit.

Náthától a fülfájásig

A gyermekkori fülbetegségek általában valamilyen felsőlégúti fertőzés szövődményeként jelentkeznek. A kicsi először náthás, fáj a torka, majd pár napon belül a fülét is fájlalja, ami jelzi, hogy a gyulladás átterjedt a középfül területére is. Ennek egyszerű anatómiai oka van: gyermekkorban a középfület az orrgarattal összekötő csőnek, a fülkürtnek a hossza, tágassága lefutása is eltér a felnőttek fülkürtjének anatómiaájától. Ráadásul gyermekkorban az orrgaratban elhelyezkedő orrmandula is kihatással van a fülkürt szájadékára. Ha tehát a gyermek náthás, és orra eldugul, az orrnyálkahártya gyulladása miatt a fülkürt könnyebben elzáródik. A középfül így nem tud megfelelően szellőzni, ami pedig kedvező feltételeket biztosíthat a kórokozók elszaporodásának. Az elzáródás miatt csökken a nyomás a dobhártya dobüreg felőli részén, amit a gyermek egyre fokozódó nagyothallása jelez. A dobüregbe felszaporodó váladék a halláscsökkenést tovább fokozza, a dobüregi váladék bakteriális felülfertőződését pedig az erős fülfájdalom, láz jelzi.

Meddig maradjon otthon?

Szülők között is gyakori vitatéma, hogy mehet-e a beteg gyerek közösségbe. Azonban le kell szögeznünk: mi sem szeretnénk, ha gyermekünk azért lenne újból és újból beteg, mert mindig van egy-két társa, aki nem marad otthon, amikor fertőző betegsége van. Arról nem i beszélve, hogy beteg gyereknek nem jó, ha nem maradhat otthon – hangsúlyozza dr. Holpert Valéria. Ha a gyermek náthás, rossz a közérzete, bágyadt, akkor pihenésre, nyugalomra van szüksége; a lázas állapot pedig egyértelműen kizáró ok.

Azt is tudni kell azonban, hogy a náthás beteg már a tünetek megjelenése előtti napokban is fertőzhet, így egyáltalán nem biztos, hogy gyermekünk az éppen tüsszögő, köhögő kis társa miatt lett beteg. Sőt, néhány betegség lezajlása után a köhögés akár hetekig is megmaradhat, így, ha más panasza nincs, csak emiatt nem szükséges otthon tartani az egyébként gyógyult gyermeket.


Mikorra lesz a gyerek lesz kevesebbet beteg?

A gyermek immunrendszerének érése hosszú folyamat, mely nagyjából 10-12 éves korra fejeződik be. Ennek a folyamatnak fontos állomásai a csecsemőkori és kisgyermekkori táplálkozás, mely megalapozza az egészséges bélflóra kialakulását. De lényeges szerepe van benne a védőoltásoknak is, sőt azoknak a mikrofertőzéseknek is, amelyek az apró, kúszni-mászni tanuló tipegőt a lakásban érik. A közösségbe kerülő kisgyermek hirtelen sok kórokozóval találkozik, ez okozza, hogy az óvodai évek alatt bizony nem ritka a több hetes hiányzás sem:  a gyermek látszólag alig gyógyult meg, máris újra kezdődik az orrfolyás, köhögés. Egészséges gyermek esetében ez az állapot már az iskolába kerülést követően látványosan javul, majd a kisiskolás évek alatt, az immunrendszer érésével egyre csökken a betegségek száma. (Itt érdemes megemlítenünk az úgynevezett szelektív IgA-hiányt, ami egy igen gyakori, minden ötszázadik embernél előforduló immunhiányos állapot.  Idősebb korukra a gyermekek gyakran kinövik, illetve immunrendszerük alkalmazkodóbbá válik, azonban kisgyermekeknél sok problémát okozhat. Kifejezetten fogékonnyá tehetik a gyerekeket többek közt a vírusos-bakteriális légúti fertőzésekre, olyannyira, hogy a gyermek az őszi-téli időszakban szinte alig tud óvodába járni. Ez utóbbi esetben bölcs döntés lehet az immunhiány esetleges meglétének kivizsgáltatása, többek közt azért, mert az immunhiányos állapottal élő gyermekek szüleit az állam is támogatja – hiszen ilyen esetekben szinte képtelenség a beteg gyermek gondozása mellett munkát vállalni…A szerk.)

Mit tehetünk a megelőzésért?

Banálisnak tűnhet, pedig fontos, hogy a gyermeket tanítsuk meg az alapos és rendszeres kézmosásra és arra, hogy a kezét (zsebkendőjét) tegye a szája elé, ha köhög vagy tüsszög!

Az eldugult orr náluk a már említett életkori sajátosságok miatt növeli a további betegségek megjelenésének kockázatát, ezért kisebbeknél nagyon fontos a rendszeres orrszívás, nagyobbakat pedig már elkezdhetjük megtanítani az önálló orrfújásra is.

Kutatások is igazolják, hogy a dohányfüstös környezetben felnövő gyermekek hajlamosabbak a fülfájásra. Ne dohányozzunk a gyermekkel egy lakásban, vagy autóban!

Ne feledkezzünk meg a D-vitamin adagolásáról sem! Az utóbbi években bebizonyosodott, hogy a téli betegségek ellen is hatásos védelmet képes nyújtani. Óvodáskorban napi 1000NE D-vitamint adjunk.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Advent...

2018. december 02.

Minden évben eljön az az időszak, amikor a nappalok rövidek lesznek, az éjszakák hosszúak, alig látunk napot és alig lehet világosban programot szervezni a családnak. A gyerekek sötétben indulnak el iskolába, és szinte sötétben is érnek haza, még akkor is, ha nem járnak különórákra.

A tél, bár idén a hideg igencsak kegyes velünk, belopózik nemcsak az időjárásba, a házunkba, a testünkbe hanem a lelkünkbe is. Eljön a befelé fordulás, a lelassulás ideje, amikor a nyári kitárulkozás beburkolózásba, hideg, megfagyott estékbe fordul át.

Nálunk van egy pár Advent körüli szokás, ami olyan mélyen megérint engem évről-évre, hogy nem tudom figyelmen kívül hagyni. És itt nem a vásárról szeretnék mesélni, bár az is nagyon izgalmas a sok-sok kézzel, szívvel készített apróság bőségében, ami felé most fordulnék, az maga az Advent üzenetének fogadása, a felkészülés a Fény befogadására. Van-e még igazi advent? Vagy megengedtük magunknak, hogy a vég nélküli bevásárlásokról és ideges rohangálásokról szóljon a Karácsony előtti pár hét...

A téli kéz- és lábápolás 7 aranyszabálya

2018. december 01.

A hideg, szeles idő és a zárt cipők nem igazán kedveznek a kéz és a láb érzékeny bőrének és körmeinknek. Bár a kozmetikában és a pedikűrösnél, manikűrösnél számos extra kezelésnek vethetjük alá kezünket-lábunkat, néhány trükkel otthon is megfelelően ápolhatjuk őket. 7 tanács, hogyan védjük bőrünk és körmeink egészségét télen.  

1. Kesztyűs kézzel
Az első és legfontosabb szabály a kézápoláshoz: mindenképp viselj kesztyűt! Aki nem hord kesztyűt, az keze érzékenyebb bőrét szinte sokkhatásnak teszi ki a téli mínuszokban, mivel a hideg idő kiszárítja, így a saját és műkörmök is töredezésnek indulhatnak (a hideget ugyanis a műköröm alapanyagok sem bírják). Ha télen törnek a műkörmeid, nyáron viszont nem, az lehet a kesztyű nélküli fagyoskodás következménye is!

2. Krém – stop!
Neked is rutinszerűen eszedbe jut indulás előtt még gyorsan bekrémezni a kezeidet? Ne tedd!
Ki az, aki vizes kézzel (bőrrel, hajjal) kilép a hidegbe? Senki, ugye? Az viszont talán eszünkbe sem jut, hogy a krémek nedvességtartalma igen magas, így hasonlóan viselkednek a bőrünk felületén, mintha az vizes lenne. Ha nincs legalább fél órád indulásig, inkább ne használj krémet! Kevés dolog szárít jobban,  mint a bekrémezést követő lehűlés a hideg levegőn.

A téli időszak tipikus betegsége a krupp

2018. december 01.

Az orvosok szerint minden évszaknak megvan a tipikus gyermek megbetegedése. A téli hideg és nyirkos időben a krupp az egyik ilyen gyermekbetegség, mellyel először találkozva minden szülő nagyon megrémül. Januárban és februárban sajnos minden évben nagyon sok kruppos beteget kezelnek a magyarországi kórházakban.

Légzőszervi gyermekbetegség

„A krupp a gége hangszalag alatti régiójában nyálkahártya-vizenyő által okozott, gyakran súlyos, belégzési nehezítettséggel, ugató köhögéssel kísért heveny felső légúti szűkület. Az akut gyulladás legtöbbször vírusfertőzés következménye. A gyermekek 15%-ánál életük során egy vagy több alkalommal előfordulhat a betegség jelentkezése. Leginkább a 6 hónapos és 6 éves közötti korosztály érintett. A legtöbb gyermek a második életévében betegszik meg. Iskoláskor után az előfordulás megritkul, a gyermekek kinövik.” – mondta el Dr. Kovács Lajos a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekklinika Pulmonológiai osztályának osztályvezető főorvosa.

Enyhe rekedtség, életveszélyes fulladás

A betegség felső légúti vírusfertőzés tüneteivel kezdődik. Nátha, köhögés 38-39 °C láz jelentkezik, egy-két napon belül hirtelen rekedtség, ugató köhögés és belégzési nehezítettség lép fel változó mértékű légzési nehézséggel. A tünetek legtöbbször éjjel jelentkeznek, illetve este rosszabbodnak. A krupp okozta légúti tünetek 3-7 nap alatt gyógyulnak, kivételesen két hétig is elhúzódhatnak. Az állapot súlyosságát a gége alatti légút szűkületének a mértéke szabja meg, enyhe rekedtség és életveszélyes fulladás is előfordulhat. A légutak csecsemőkorban a legszűkebbek, ebben az életkorban nagyobb a kockázat súlyos nehézlégzés kialakulására.

Nagyobb gyermekeknél a tágasabb légutakban egyre enyhébb formában szokott fellépni.