Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kisgyerekkori nátha, fülfájás – mi a teendő?

Érdekességek2018. október 10.

Az ősszel gyerekközösségbe kerülő kicsiknél visszatérő panasz a nátha, és ezzel egy időben sajnos sok gyereknél kicsinél jelentkezik fülfájás, fülgyulladás is. Hogy milyen okai lehetnek, ha a betegségek társulnak, illetve gyakran követik egymást, arról Dr. Holpert Valéria gyermek fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gégeközpont szakorvosa tájékoztatja a Bénik, kicsik és nagyok olvasóit.

Náthától a fülfájásig

A gyermekkori fülbetegségek általában valamilyen felsőlégúti fertőzés szövődményeként jelentkeznek. A kicsi először náthás, fáj a torka, majd pár napon belül a fülét is fájlalja, ami jelzi, hogy a gyulladás átterjedt a középfül területére is. Ennek egyszerű anatómiai oka van: gyermekkorban a középfület az orrgarattal összekötő csőnek, a fülkürtnek a hossza, tágassága lefutása is eltér a felnőttek fülkürtjének anatómiaájától. Ráadásul gyermekkorban az orrgaratban elhelyezkedő orrmandula is kihatással van a fülkürt szájadékára. Ha tehát a gyermek náthás, és orra eldugul, az orrnyálkahártya gyulladása miatt a fülkürt könnyebben elzáródik. A középfül így nem tud megfelelően szellőzni, ami pedig kedvező feltételeket biztosíthat a kórokozók elszaporodásának. Az elzáródás miatt csökken a nyomás a dobhártya dobüreg felőli részén, amit a gyermek egyre fokozódó nagyothallása jelez. A dobüregbe felszaporodó váladék a halláscsökkenést tovább fokozza, a dobüregi váladék bakteriális felülfertőződését pedig az erős fülfájdalom, láz jelzi.

Meddig maradjon otthon?

Szülők között is gyakori vitatéma, hogy mehet-e a beteg gyerek közösségbe. Azonban le kell szögeznünk: mi sem szeretnénk, ha gyermekünk azért lenne újból és újból beteg, mert mindig van egy-két társa, aki nem marad otthon, amikor fertőző betegsége van. Arról nem i beszélve, hogy beteg gyereknek nem jó, ha nem maradhat otthon – hangsúlyozza dr. Holpert Valéria. Ha a gyermek náthás, rossz a közérzete, bágyadt, akkor pihenésre, nyugalomra van szüksége; a lázas állapot pedig egyértelműen kizáró ok.

Azt is tudni kell azonban, hogy a náthás beteg már a tünetek megjelenése előtti napokban is fertőzhet, így egyáltalán nem biztos, hogy gyermekünk az éppen tüsszögő, köhögő kis társa miatt lett beteg. Sőt, néhány betegség lezajlása után a köhögés akár hetekig is megmaradhat, így, ha más panasza nincs, csak emiatt nem szükséges otthon tartani az egyébként gyógyult gyermeket.


Mikorra lesz a gyerek lesz kevesebbet beteg?

A gyermek immunrendszerének érése hosszú folyamat, mely nagyjából 10-12 éves korra fejeződik be. Ennek a folyamatnak fontos állomásai a csecsemőkori és kisgyermekkori táplálkozás, mely megalapozza az egészséges bélflóra kialakulását. De lényeges szerepe van benne a védőoltásoknak is, sőt azoknak a mikrofertőzéseknek is, amelyek az apró, kúszni-mászni tanuló tipegőt a lakásban érik. A közösségbe kerülő kisgyermek hirtelen sok kórokozóval találkozik, ez okozza, hogy az óvodai évek alatt bizony nem ritka a több hetes hiányzás sem:  a gyermek látszólag alig gyógyult meg, máris újra kezdődik az orrfolyás, köhögés. Egészséges gyermek esetében ez az állapot már az iskolába kerülést követően látványosan javul, majd a kisiskolás évek alatt, az immunrendszer érésével egyre csökken a betegségek száma. (Itt érdemes megemlítenünk az úgynevezett szelektív IgA-hiányt, ami egy igen gyakori, minden ötszázadik embernél előforduló immunhiányos állapot.  Idősebb korukra a gyermekek gyakran kinövik, illetve immunrendszerük alkalmazkodóbbá válik, azonban kisgyermekeknél sok problémát okozhat. Kifejezetten fogékonnyá tehetik a gyerekeket többek közt a vírusos-bakteriális légúti fertőzésekre, olyannyira, hogy a gyermek az őszi-téli időszakban szinte alig tud óvodába járni. Ez utóbbi esetben bölcs döntés lehet az immunhiány esetleges meglétének kivizsgáltatása, többek közt azért, mert az immunhiányos állapottal élő gyermekek szüleit az állam is támogatja – hiszen ilyen esetekben szinte képtelenség a beteg gyermek gondozása mellett munkát vállalni…A szerk.)

Mit tehetünk a megelőzésért?

Banálisnak tűnhet, pedig fontos, hogy a gyermeket tanítsuk meg az alapos és rendszeres kézmosásra és arra, hogy a kezét (zsebkendőjét) tegye a szája elé, ha köhög vagy tüsszög!

Az eldugult orr náluk a már említett életkori sajátosságok miatt növeli a további betegségek megjelenésének kockázatát, ezért kisebbeknél nagyon fontos a rendszeres orrszívás, nagyobbakat pedig már elkezdhetjük megtanítani az önálló orrfújásra is.

Kutatások is igazolják, hogy a dohányfüstös környezetben felnövő gyermekek hajlamosabbak a fülfájásra. Ne dohányozzunk a gyermekkel egy lakásban, vagy autóban!

Ne feledkezzünk meg a D-vitamin adagolásáról sem! Az utóbbi években bebizonyosodott, hogy a téli betegségek ellen is hatásos védelmet képes nyújtani. Óvodáskorban napi 1000NE D-vitamint adjunk.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Rekordkánikula és extrém hőmérséklet-ingadozás mellett is biztosított a gyógyszerek stabilitása

2026. augusztus 11.



A nyári időszakban egyre nagyobb kihívást jelent a gyógyszerek biztonságos szállítása és tárolása: ahogy megtapasztalhattuk, a külső hőmérséklet akár már itthon is +40 °C fölé is emelkedhet, miközben egyes gyógyszerkészítményeknek szigorúan szabályozott, akár -80 °C-os környezetet kell fenntartani a teljes logisztikai lánc során.

Egy modern gyógyszer már nem csak egy termék, hanem egy érzékeny, szigorúan kontrollált biológiai rendszer. Ha a hőmérséklet akár rövid időre is eltér a megadott tartománytól, az úgynevezett hőmérsékleti deviáció miatt a készítmény hatékonysága csökkenhet, súlyos esetben pedig a teljes szállítmány megsemmisül. Ez a kockázat ma már nem ritka kivétel, hanem a globális gyógyszerlogisztika mindennapi kihívása. A szektorban mozgatott küldemények értéke rendkívül magas: egyetlen raklapnyi gyógyszer gyakran több tíz- vagy akár százmillió forintos értéket képvisel, így a logisztikai pontosság közvetlenül hat a betegellátás biztonságára is.

A világ egyik legérzékenyebb logisztikai lánca

Az STI Freight Management logisztikai hálózata több mint 50 országban évente mintegy 315 000 közúti fuvarfeladatot, valamint 6 000 légi és tengeri küldeményt kezel. A szállított termékek jelentős része hőmérséklet-érzékeny gyógyszeripari készítmény, ahol a leggyakoribb igény a +2 és +8 °C közötti hűtött, illetve a +15 és +25 °C-os kontrollált szobahőmérséklet.

Mit tehetünk, hogy csökkentsük az energiafogyasztásunkat a kritikus napokon?

2026. augusztus 10.

Szakértői tanácsok a tudatos klímahasználathoz 



Bár a nyári hőhullámok idején egyre nagyobb szerepet kapnak a légkondicionáló berendezések az otthonok komfortjának biztosításában, a jelenlegi magyarországi energiahelyzetben egyáltalán nem mindegy, hogy mikor és hogyan használjuk ezeket a készülékeket. A kormányzat és a hatóságok is felelős fogyasztásra és lakossági összefogásra figyelmeztetnek. Aki teheti, a nagy áramfogyasztással járó tevékenységeket időzítse az esti csúcsidőszakon kívülre. Emellett a tudatos klímahasználat is hozzájárulhat az országos energiaellátó rendszer kiegyensúlyozott, biztonságos működéséhez.

A jelenlegi helyzet mindannyiunktól tudatosságot és partnerséget követel. 

„Arra biztatunk és kérünk minden felhasználót, hogy a hatósági és kormányzati elvárásokkal összhangban, lehetőség szerint a nappali órákban üzemeltesse a légkondicionáló berendezéseit, és törekedjen a racionális, optimális hőmérséklet-beállításokra” – nyilatkozta Antal Mihály, a Gree műszaki vezetője.

Az esti órák jelentik a legnagyobb kihívást

A hazai villamosenergia-rendszer terhelése jellemzően a kora esti órákban 18:00 és 22:00 között éri el a csúcspontját. Ekkor a háztartások többsége egyszerre kapcsolja be az elektromos berendezéseit, világítását, mos, főz és sok esetben a légkondicionálók is ilyenkor kezdenek el intenzíven, maximális teljesítménnyel működni. Sok százezer klíma egyidejű esti indítása pedig túlterhelheti a hálózatot.

Nyitottak a magyarok a mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazására

2026. augusztus 10.



A STADA Health Report 2026 szerint az európai egészségügyet ma három egymással párhuzamos folyamat alakítja: az egészségügyi rendszerek továbbra is jelentős nyomás alatt állnak, az emberek egyre aktívabb szerepet vállalnak a saját egészségük alakításában, miközben a mesterséges intelligencia gyors ütemben válik a mindennapi egészségmegőrzés részévé. Magyarországon mindezt az is árnyalja, hogy a lakosság jóval kritikusabban ítéli meg az egészségügyi rendszert az európai átlagnál. A technológia ugyanakkor már itt sem a jövő ígérete, hanem egyre inkább a mindennapok része.


A STADA Health Report 2026* 20 európai országban végzett független, reprezentatív kutatása szerint a mesterséges intelligencia (AI) már az európaiak mindennapi egészségmegőrzésének a része. Az európaiak 82 százaléka nyitott arra, hogy az AI szerepet kapjon az egészségügyi ellátásban, 55 százalékuk pedig már jelenleg is használja az egészségével kapcsolatban. Magyarországon még magasabb ez a nyitottság.
Ugyanakkor a bizalomnak továbbra is emberi arca van: az európaiak 77 százaléka háziorvosára vagy más egészségügyi szakemberre támaszkodik egészségügyi döntései során, és közel tízből nyolcan továbbra is személyesen szeretnének találkozni az egészségügyi szakemberekkel. Magyarországon is a háziorvosok és más egészségügyi szakemberek jelentik a legfontosabb támpontot az egészséggel kapcsolatos döntésekben.
Peter Goldschmidt, a STADA vezérigazgatója: „Az önálló, tudatos döntéseket hozó betegek szerepéről szóló párbeszéd egyre intenzívebbé válik, és ezt a folyamatot a mesterséges intelligencia minden korábbinál gyorsabb ütemben mozdítja elő. Az emberek ma már nem egyszerűen betegek, akik a sorukra várnak, hanem aktív résztvevői saját egészségük alakításának: személyes döntéseiket digitális eszközökkel és szakértői tanácsokkal egészítik ki. Az egészségügyi ágazat minden szereplőjének alkalmazkodnia kell ehhez a változáshoz, és reagálnia kell rá.”