Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kisgyerekkori nátha, fülfájás – mi a teendő?

Érdekességek2018. október 10.

Az ősszel gyerekközösségbe kerülő kicsiknél visszatérő panasz a nátha, és ezzel egy időben sajnos sok gyereknél kicsinél jelentkezik fülfájás, fülgyulladás is. Hogy milyen okai lehetnek, ha a betegségek társulnak, illetve gyakran követik egymást, arról Dr. Holpert Valéria gyermek fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gégeközpont szakorvosa tájékoztatja a Bénik, kicsik és nagyok olvasóit.

Náthától a fülfájásig

A gyermekkori fülbetegségek általában valamilyen felsőlégúti fertőzés szövődményeként jelentkeznek. A kicsi először náthás, fáj a torka, majd pár napon belül a fülét is fájlalja, ami jelzi, hogy a gyulladás átterjedt a középfül területére is. Ennek egyszerű anatómiai oka van: gyermekkorban a középfület az orrgarattal összekötő csőnek, a fülkürtnek a hossza, tágassága lefutása is eltér a felnőttek fülkürtjének anatómiaájától. Ráadásul gyermekkorban az orrgaratban elhelyezkedő orrmandula is kihatással van a fülkürt szájadékára. Ha tehát a gyermek náthás, és orra eldugul, az orrnyálkahártya gyulladása miatt a fülkürt könnyebben elzáródik. A középfül így nem tud megfelelően szellőzni, ami pedig kedvező feltételeket biztosíthat a kórokozók elszaporodásának. Az elzáródás miatt csökken a nyomás a dobhártya dobüreg felőli részén, amit a gyermek egyre fokozódó nagyothallása jelez. A dobüregbe felszaporodó váladék a halláscsökkenést tovább fokozza, a dobüregi váladék bakteriális felülfertőződését pedig az erős fülfájdalom, láz jelzi.

Meddig maradjon otthon?

Szülők között is gyakori vitatéma, hogy mehet-e a beteg gyerek közösségbe. Azonban le kell szögeznünk: mi sem szeretnénk, ha gyermekünk azért lenne újból és újból beteg, mert mindig van egy-két társa, aki nem marad otthon, amikor fertőző betegsége van. Arról nem i beszélve, hogy beteg gyereknek nem jó, ha nem maradhat otthon – hangsúlyozza dr. Holpert Valéria. Ha a gyermek náthás, rossz a közérzete, bágyadt, akkor pihenésre, nyugalomra van szüksége; a lázas állapot pedig egyértelműen kizáró ok.

Azt is tudni kell azonban, hogy a náthás beteg már a tünetek megjelenése előtti napokban is fertőzhet, így egyáltalán nem biztos, hogy gyermekünk az éppen tüsszögő, köhögő kis társa miatt lett beteg. Sőt, néhány betegség lezajlása után a köhögés akár hetekig is megmaradhat, így, ha más panasza nincs, csak emiatt nem szükséges otthon tartani az egyébként gyógyult gyermeket.


Mikorra lesz a gyerek lesz kevesebbet beteg?

A gyermek immunrendszerének érése hosszú folyamat, mely nagyjából 10-12 éves korra fejeződik be. Ennek a folyamatnak fontos állomásai a csecsemőkori és kisgyermekkori táplálkozás, mely megalapozza az egészséges bélflóra kialakulását. De lényeges szerepe van benne a védőoltásoknak is, sőt azoknak a mikrofertőzéseknek is, amelyek az apró, kúszni-mászni tanuló tipegőt a lakásban érik. A közösségbe kerülő kisgyermek hirtelen sok kórokozóval találkozik, ez okozza, hogy az óvodai évek alatt bizony nem ritka a több hetes hiányzás sem:  a gyermek látszólag alig gyógyult meg, máris újra kezdődik az orrfolyás, köhögés. Egészséges gyermek esetében ez az állapot már az iskolába kerülést követően látványosan javul, majd a kisiskolás évek alatt, az immunrendszer érésével egyre csökken a betegségek száma. (Itt érdemes megemlítenünk az úgynevezett szelektív IgA-hiányt, ami egy igen gyakori, minden ötszázadik embernél előforduló immunhiányos állapot.  Idősebb korukra a gyermekek gyakran kinövik, illetve immunrendszerük alkalmazkodóbbá válik, azonban kisgyermekeknél sok problémát okozhat. Kifejezetten fogékonnyá tehetik a gyerekeket többek közt a vírusos-bakteriális légúti fertőzésekre, olyannyira, hogy a gyermek az őszi-téli időszakban szinte alig tud óvodába járni. Ez utóbbi esetben bölcs döntés lehet az immunhiány esetleges meglétének kivizsgáltatása, többek közt azért, mert az immunhiányos állapottal élő gyermekek szüleit az állam is támogatja – hiszen ilyen esetekben szinte képtelenség a beteg gyermek gondozása mellett munkát vállalni…A szerk.)

Mit tehetünk a megelőzésért?

Banálisnak tűnhet, pedig fontos, hogy a gyermeket tanítsuk meg az alapos és rendszeres kézmosásra és arra, hogy a kezét (zsebkendőjét) tegye a szája elé, ha köhög vagy tüsszög!

Az eldugult orr náluk a már említett életkori sajátosságok miatt növeli a további betegségek megjelenésének kockázatát, ezért kisebbeknél nagyon fontos a rendszeres orrszívás, nagyobbakat pedig már elkezdhetjük megtanítani az önálló orrfújásra is.

Kutatások is igazolják, hogy a dohányfüstös környezetben felnövő gyermekek hajlamosabbak a fülfájásra. Ne dohányozzunk a gyermekkel egy lakásban, vagy autóban!

Ne feledkezzünk meg a D-vitamin adagolásáról sem! Az utóbbi években bebizonyosodott, hogy a téli betegségek ellen is hatásos védelmet képes nyújtani. Óvodáskorban napi 1000NE D-vitamint adjunk.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Elhízás

2026. március 12.

A stigmatizáció miatt sokan nem mernek orvoshoz fordulni

Prof. Dr. Merkely Béla: ez a krónikus betegség ma már minden magyar családot érint

Az elhízás napjainkban már nem csupán egyéni probléma, hanem súlyos társadalmi, egészségügyi és gazdasági kihívás. A számok riasztóak: Magyarországon több mint 5,5 millióan élnek súlytöbblettel, a lakosság közel egynegyede pedig elhízással.

A vezető hazai és nemzetközi orvosszervezetek egybehangzó álláspontja szerint az obezitás egy krónikus, progresszív betegség, amely több mint 200-féle szövődménnyel hozható összefüggésbe, a szív- és érrendszeri károsodásoktól kezdve egészen bizonyos daganatos megbetegedésekig. Az Elhízás Világnapjához kapcsolódva a hazai szakma arra figyelmeztet, hogy az elhízás krónikus betegségként való elismerése és a stigmatizáció megtörése nélkül nem lehet hatékony választ adni erre a népegészségügyi krízisre. A társadalom ugyanis még mindig gyakran lustaságnak vagy akaratgyengeségnek tartja az elhízást, a súlytöbblettel élők – beleértve az orvosi segítséggel fogyókat is – továbbra is ítélkezéssel és kirekesztéssel szembesülnek. A szakértők hangsúlyozzák: az elhízás kezelhető, de komplex, személyre szabott ellátást igényel. A korai felismerés és az időben elkezdett terápia kulcsfontosságú, ezért az üzenet egyértelmű: nem érdemes várni – a segítségkérés az első lépés az egészség visszaszerzéséhez. Az orvosi támogatás nem kudarc, hanem felelős döntés.

Szívinfarktus: Figyeljünk jobban a nőkre!

2026. március 12.

Széles körben ismert, hogy a szív- és érrendszeri betegségek vezető halálokot képviselnek a férfiak körében. Sokan azonban nem tudják, hogy a nők esetében is hasonló a helyzet.

A változó kor előtt a női nemi hormon (ösztrogén) magasabb szintje védő hatást gyakorol a nőknél a szív- és érrendszeri betegségek ellen, ha az illető nem dohányzik. Nem véletlen, hogy hazánkban az összes infarktusos eset kétharmada férfiaknál jelentkezik.1

A különbség azonban az életkor előrehaladtával kiegyenlítődik, és 60 év felett már hasonlónak tekinthető a két nem rizikója. Igaz, hogy kevesebb nő kap infarktust, de náluk a betegség súlyosabb lefolyású és magasabb halálozással jár, mint a férfiaknál.1

Miért magasabb nőknél az infarktus okozta halálozási arány?

A nők átlagosan 8 évvel idősebben kapnak infarktust, mint a férfiak, így a tünetek jelentkezésekor általános egészségi állapotuk rosszabb, több a kísérő betegségük. Emellett sokszor későn azonosítják a tüneteket, mert ezek nem mindig egyértelműek, nem egyeztethetők össze a szívinfarktus klasszikus tünetcsoportjával. Sem a beteg, sem az orvos nem gondol azonnal infarktusra a panaszok hallatán.2 Mindkét nem esetében tipikus a mellkasi fájdalom, amely erős, nyomó-szorító jellegű vagy a nyakba, állkapocsba, bal karba sugárzó fájdalom. A férfiak gyakrabban panaszkodnak mellkasi fájdalomra. A nőknél viszont előtérben állhatnak más panaszok, mint a hányinger, hányás, verítékezés, légszomj, szédülés.2,4 Náluk a fájdalom máshol is jelentkezhet, így felléphet a hát felső részébe sugárzó fájdalom vagy akár hasi fájdalom is.2

Az újraélesztés alapkészség: a szemtanú az első mentő

2026. március 11.

A Magyar Resuscitatiós (Újraélesztési) Társaság 25 éve tanítja, hogy azonnali újraélesztéssel a hirtelen szívmegállás túlélhető

Magyarországon évente 25 ezer kórházon kívüli szívmegállás történik, és még mindig előfordul, hogy ezekben az esetekben senki nem kezd újraélesztésbe. Pedig a hirtelen szívmegállást követő 3-5 percen belül megkezdett beavatkozás jelentősen növeli a túlélési esélyt. A Magyar Resuscitatiós Társaság 25 éve dolgozik azon, hogy ez megváltozzon: ma kezdődő jubileumi kongresszusán a szakmai program mellett egy esztergomi iskolában tart tömeges újraélesztés-oktatást 500 diáknak.

Képzeljük el, hogy a bevásárlóközpontban a mellettünk álló ember hirtelen összeesik. Nem lélegzik. Körülnézünk, de mindenki csak áll és vár, nem mer cselekedni. Pedig öt perc alatt eldől az élete. Ez a jelenet Magyarországon naponta többször lejátszódik – és az esetek egy részében a szemtanúk képzettség hiányában nem mernek a bajba jutotthoz nyúlni. Holott ma már egyetlen tanfolyam elegendő ahhoz, hogy bárkiből életmentő legyen.

A Magyar Resuscitatiós Társaság (MRT) összefogja és támogatja mindazon szakemberek munkáját, akik az újraélesztés, valamint a keringésmegállás körüli kritikus időszak betegellátásának elméletével, gyakorlatával, kutatásával vagy oktatásával foglalkoznak. A 2001-ben alapított társaság az elmúlt 25 évben sokat tett azért, hogy mind a laikusok, mind az egészségügyi szakemberek szintjén minél magasabb szakmai minőséggel történjen a keringésmegállást szenvedett betegek ellátása Magyarországon, követve a nemzetközi szakmai standardokat.