Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kismamák figyelem: a felnőttkori cukorbetegség már magzatkorban megelőzhető!

Érdekességek2017. július 15.

Napjainkban vészesen nő a cukorbetegek száma. Világszerte és Magyarországon is. És sajnos, a gyerekek körében is. Ezt pedig nem csak a genetikai tényezők, hanem a babavárás alatti cukorbetegség és a kicsik helytelen táplálkozása is okozza. Előzzük meg!

A diabétesz csaknem félmilliárd embert érint világszerte, a betegek száma pedig egyre növekszik: a becslések szerint 2035-re mintegy 592 millió embert érint majd a betegség, ami azt jelenti, hogy a világ felnőtt népességének több mint 8%-át fogják diabétesszel kezelni. Magyarországon 2003 és 2015 között megduplázódott a cukorbetegek száma (a felnőttek és a gyermekek körében egyaránt), amelyben nemcsak a genetikai tényezők, hanem a várandósság alatti cukorbetegség és a helytelen kisgyermekkori táplálkozás is szerepet játszik. A fogantatástól számított első 1000 nap ugyanis kulcsszerepet tölt be az egészséges fejlődésben: megfelelő táplálással olyan felnőttkori népbetegségeket előzhetünk meg, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, az elhízás vagy a 2-es típusú cukorbetegség.

Mitől lesz valaki “cukros”? 

Amennyiben a családban előfordult már diabéteszes megbetegedés, akár hatszor nagyobb is lehet az esélye annak, hogy a gyermek cukorbeteg lesz.

A cukorbetegség kialakulásában azonban nemcsak az öröklött hajlamok, hanem a mozgásszegény életmód, a nem megfelelő táplálkozás és a várandósság alatti hormonális változások is szerepet játszanak.

A cukorbetegségnek éppen ezért három típusát különböztetjük meg:

A kismama táplálkozása a baba felnőttkori egészségét is meghatározza

A terhességi cukorbetegség szénhidrát-anyagcserezavar: a kismamák egy részénél a hasnyálmirigy (amely a vércukorszintet szabályozó inzulint termeli) nem képes megfelelni a várandósság alatti fokozott igénybevételnek, ennek következtében pedig jelentősen megemelkedik a vércukorszint. Az inzulinrezisztencia általában a terhesség második trimeszterében alakul ki, és egészen a baba világrajöveteléig fennállhat.


A terhességi cukorbetegség gyakran tünetmentesen van jelen a kismama szervezetében, ezért a szűrésnek rendkívül nagy szerepe van a felismerésben.
A legfrissebb hazai felmérések szerint Magyarországon minden tizedik várandós anyuka érintett, és bár a baba születése után sokszor helyreáll a szervezet működése, 30% az esélye annak, hogy a második terhességnél újra jelentkeznek a tünetek.

A terhességi cukorbetegség az anyára és a babára nézve egyaránt veszélyes lehet: a gesztációs diabéteszes terhességből született gyermekeknél magasabb a születési és fejlődési rendellenességek aránya, nagyobb az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélye, valamint a betegség növeli a vetélés kockázatát, és halvaszületést is okozhat a terhesség 36-39. hetében.

A szülők felelőssége vitathatatlan

Becslések szerint minden második kismama túlsúlyos vagy elhízott a várandósság korai szakaszában, ami jelentősen növeli a terhességi magas vérnyomás és a terhességi cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Az elhízás azonban nem csak várandósság idején veszélyes: az egészségtelen táplálkozás és mozgáshiány miatt már kisgyermekkorban is egyre gyakoribb a 2-es típusú cukorbetegség, amely korábban szinte kizárólag a felnőtteket érintette.
A hazai adatok szerint a két év alatti kisgyermekek ötöde potenciálisan túlsúlyos vagy elhízott, amelynek az egyik oka az, hogy 1 éves kor felett minden harmadik baba már felnőtteknek készült ételeket kap.

„Ezért fontos felhívni a figyelmet a korai időszakra is, hiszen a fogantatástól számított első 1000 nap életünk egyik legmeghatározóbb korszaka. Az életkornak megfelelő táplálással olyan későbbi, akár felnőttkorban kialakuló betegségeket előzhetünk meg, mint például a 2-es típusú diabétesz, a túlsúly, az elhízás vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések” – fejtette ki Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének az elnöke.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.

Ne halogassuk a szűrővizsgálatokat!

2026. augusztus 14.

Az egészségügyi szűrések a lakosság körében alacsony számot mutatnak.



A szülést követően az újszülöttet alapos vizsgálatnak vetik alá, majd a későbbiekben is nézi a gyerekorvos, a védőnő a különböző életfunkcióit. Látás, hallás, ortopédiai vizsgálatok stb.

Jó lenne, ha ez a szemlélet velünk maradna egész életünk során, és figyelnénk a szervezetünkre, figyelnénk az esetleges jelekre. Szűrővizsgálatokra mennénk, amelyek indokoltak lehetnek az adott életkorban, élethelyzetben.

A megelőzés és az életmód szerepe

A WHO szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja az egészségi állapotot. A többit a genetikai és a környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések, így a szűrővizsgálatok határozzák meg.

Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától, alacsony a részvételi arány a mammográfia, a vastagbélszűrés, méhnyakrákszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat, hiszen a daganatos vagy a kardiovaszkuláris betegségek korai felismerése a leghatékonyabb eszköz az életmentésben.

Az egészségben eltöltött életéveink a legalacsonyabbak, az elkerülhető halálozások számában a legmagasabbak között vagyunk.