Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kiütések, foltok a csecsemő bőrén – mi okozhatja?

Érdekességek2019. április 26.

Az újszülöttek, csecsemők bőre nagyon érzékeny, akár az öblítő, a tusfürdő vagy bizonyos ételek miatt is kiütések jelentkezhetnek. Cikkünkben dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa a gyakori kiváltó okokat foglalta össze.

Fotó illusztráció: pixabay.comEkcéma

Az ekcéma a csecsemő- és kisgyermekkor leggyakoribb bőrbetegsége, előfordulása 8-15 százalék közötti. Tünetei már pár hetes korban is megjelenhetnek: az arcon és a fejbőrön vöröses, száraz, viszkető foltok formájában. Ez utóbbi tünet talán a legrosszabb: a kicsik gyakran éjszaka sem tudnak nyugodtan aludni a viszketés miatt.

Az ekcéma kivizsgálása és kezelése orvosi közreműködést igényel. Fontos, hogy kiderítsük és megszüntessük a kiváltó okokat, a terápia is csak így lehet sikeres. Az orvosi látogatásra készüljünk fel, az alábbiakat gondoljuk át:

– nincs-e túl meleg a gyermekszobában, éjszaka izzad-e,
– cseréltünk-e mosószert, öblítőt vagy babafürdetőt a tünetek megjelenése előtt,
– van-e a családban allergiás beteg, előfordult-e másnál is ekcéma?

Újszülött és csecsemőkorban az ekcéma tejallergia tünete is lehet – ez nemcsak tápszeres, hanem anyatejes babákat is érinthet, ők az anyatejen keresztül kapják az allergiát okozó fehérjéket. Az ekcémás tünetek későbbi életkorban, 6 hónapos kor felett is jelentkezhetnek, ilyenkor is gondolni kell ételallergiára, ezért fontos, hogy egyszerre csak egy új ételt vezessünk be a kicsi étrendjébe, hogy a „tettest” könnyebben beazonosíthassuk.


Milia

Egészen apró, 1-3 mm nagyságú apró fehér vagy sárgás pöttyök a baba arcán, főként az orr két oldalán, de a szemek körül is megjelennek. A szájban is kialakulhat, ilyenkor Epstein gyöngy az orvosi neve. A milia a csecsemők 40-50 százalékánál előfordul, tüneteit az elzáródott pórusok okozzák.

„A szülőket gyakran megijeszti, különösen, ha nagy kiterjedésben, egyszerre sok pötty borítja a baba arcát. Valójában ártalmatlan jelenségről van szó, mely néhány hét alatt magától elmúlik. A későbbiekben csak arra kell figyelni, hogy a kiújulást megelőzendő, az arcbőrön kerüljük a pórusokat elzáró zsíros krémek, olajok használatát.”

Fotó illusztráció: pixabay.com

Koszmó

A seborrhoeás dermatitisz csecsemőkori formája a koszmó, mely zsíros lerakódásokat képez a baba fejbőrén. Erre utal angol megfelelője is – cradle cap – szó szerint „bölcső sapkaként” fordíthatjuk, noha a tünetei az arcon, az orr és a szemek környékén is megjelenhetnek.

A koszmó 6 és 12 hónapos kor között kezelés nélkül is elmúlik. Ezt a folyamatot gombaellenes krémekkel, gyógysamponokkal segíthetjük. Különböző praktikák léteznek még az eltávolítására: babaolajjal bekenve, egy ideig rajta hagyva, majd finom fésűvel kifésülve, később samponnal lemosva könnyebben megtisztíthatjuk a baba fejbőrét. Ha a tünetek fokozódnak, az érintett területen a bőr gyulladt, pirosas színezetű, kellemetlen szagúvá válik, akkor forduljunk orvoshoz. Ilyenkor vényköteles helyileg ható szteroid krémekre lehet szükség a kezeléshez.

Erythema toxicum

Újszülötteken a 2–4. nap között jelentkezik a foltos erythemával, (bőrpírral, bőrvörösséggel) és papulovesiculákkal (hólyagos kiütések) járó, jóindulatú betegség, ami az újszülöttek egy-két harmadát is érintheti. Egyes esetekben a születéskor is látható. Főleg a törzsön, a háton és a fartájon figyelhetők meg. Az újszülött általános állapotát a bőrkiütés nem befolyásolja, kezelést nem igényel.

Csecsemőkori akne

Az apró, piros pöttyök a baba arcán 2-6 hetes kor között jelennek meg. Előfordulhat, hogy már a születés pillanatában is jelen vannak. Az Amerikai Bőrgyógyászati Akadémia szerint a csecsemők 20 százalékát érinti, az arc és fejbőr mellett jelentkezhet a mellkason és a hát felső részén is. Néhány hét, vagy hónap alatt magától is elmúlik, ezalatt az érintett bőrterület ápolására fordítsunk nagyobb figyelmet. Gyengéden mossuk, ne dörzsöljük, tartsuk tisztán, kerüljük az olajos, zsíros krémek használatát. Ha bizonytalanok vagyunk, a kezelést illetően kérjük gyermekorvos tanácsát, ne kezdjünk el semmilyen pattanások kezelésére való krémet használni a csecsemő bőrén!


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.