Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Klímakatasztrófa a méhünkben

Érdekességek2025. február 22.

A klímaváltozás az élet szinte minden aspektusára rányomja bélyegét, legyen szó a munkabírásról vagy a közérzetről. Sajnos ma már bizonyított, hogy a klímakatasztrófa a fogantatást is befolyásolja, sőt, a terhességek kimenetelébe is beleszól.

Klímakatasztrófa a méhünkben - Fotó: FreepikA témában dr. Angyal Géza szülész-nőgyógyász főorvos, a Trimeszter Termékenységi Klinika szakértője van a segítségünkre.

A meleg és a számok

A népesség alakulásának monitorozásában a statisztika van a legnagyobb segítségünkre. Az adatok pedig egy érdekes jelenségre is rámutatnak, ez pedig nem más, mint a hőhullámok és a várandósság összefüggései.

Az adatok alapján a hőhullámok után – amikor az átlaghőmérséklet 25°C felett alakul – 9 hónappal a születésszámok lecsökkennek. A kutatások arra is rámutattak, hogy gyaníthatóan a hőhullámokat követő 2-4 hétben esik vissza a termékenység, mind a férfiak, mind pedig a nők esetében.

A hőség és a fogantatás

Nem is igazán a szexuális vágy csökkenése okozza a hőhullámok alatti visszaesést, hanem a meleg hatása a szervezetre. Ez a hatás ráadásul nem csak a felnőttek, illetve nem csak a fogantatások esetében jelentkezik. A már létrejött terhességek esetében a terhesség kimenetelét is befolyásolja a forróság.

Sajnos jelenleg a becslések alapján a létrejött várandósságok mintegy 40-70%-a elvész. Ez az adat tartalmazza a még fel nem ismert, korai terhességeket is, melyeket a szakorvos még nem erősített meg – az szám pedig nagyon riasztó.

A meleg emellett csökkenti az újszülöttek születési súlyát, növeli a vetélés kockázatát és a születéskor jelentkező egészségügyi problémák kialakulásának esélyét.

Mi tehetünk?

A klímakatasztrófa elleni fellépés egyre erősebben van jelen a mindennapjainkban, de a test támogatása legalább annyira fontos, mint a környezet védelme. Erre hívja fel a figyelmet az egészségügyi világszervezet, a WHO is, hiszen ma már hivatalosan is javasolja a kismamáknak a mikrotápanyagok pótlását – kvázi a várandósvitaminok szedését.

A várandósvitaminok igen nagy segítséget jelenthetnek a terhességek során, hiszen a megfelelő tápanyagpótlás elősegíti a fogantatást és a terhesség biztonságos kihordását is. De ehhez valóban megfelelő tápanyagpótlás kell, ami nem egyértelmű.


Nagyon sok készítmény szervetlen kötésben (pl.: -karbonát) tartalmazza a tápanyagokat, amiket a test nagyon nehezen tud csak hasznosítani. Sokkal hatékonyabb, ha a készítményben szerves, biológiailag aktív formában vannak jelen, mert így a test akár 80%-kal is hatékonyabban lesz képes azokat beépíteni – vagyis valóban hatékony lesz a tápanyagpótlás.

A várandósság esetében kiemelten fontos, hogy a tápanyagok pótlása a trimeszterek eltérő igényeinek megfelelően történjen. Vagyis olyan készítményt válasszunk, mely szem előtt tartja a három trimeszter eltérő igényeit!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)