Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Koffein: a mérték a fontos!

Érdekességek2019. május 10.

Fotó: 123rf.com

A mozgás önmagában felpörget, ezért mindennapi élénkítőinket, kávét, teát érdemes ennek tudatában fogyasztani. Egy kis odafigyeléssel megakadályozhatjuk, hogy túlpörögjön a szervezetünk, vagy fáradékonyság nélkül csökkenthetjük az eddig fogyasztott kávéadagunkat.

Legtöbben el sem tudjuk képzelni a reggelt egy csésze kávé nélkül, és ebéd után, vagy a délutáni megbeszéléseken is lelkesen kortyolgatjuk az illatos élénkítőt. Pedig sokunk szervezetére nincs jó hatással a koffein, főként azoknak nem ajánlott a túlzott fogyasztása, akik nagy stressznek vannak kitéve, keringési problémákkal, magas vérnyomással, álmatlansággal küzdenek. Nem mindegy, persze, hogy mikor és mennyit fogyasztunk belőle.

A legnépszerűbb dopping

A koffein stimuláns hatása miatt növelheti egyes sportágaknál a teljesítményt. Elsősorban az állóképességre van hatással, futás, kerékpározás és egyéb aerob sportok esetén segít, hogy tovább bírjuk a tempót. Persze ahhoz, hogy érezhető legyen a hatás, a szokásos mennyiségnél többet kell elfogyasztani.

Nem érdemes azonban jelentősen több koffeint fogyasztani sportolás előtt, mint amennyihez a szervezet hozzá van szokva, mert vízhajtó hatása miatt, ha nem pótoljuk folyamatosan a folyadékot, a teljesítmény csökkenése léphet fel. Azoknál pedig, akik egyébként nem kávéznak rendszeresen, szokatlan vérnyomás-emelkedést, szívdobogást okozhat, ami szintén nincs jó hatással a teljesítményre.


Mértékkel fogyasztható

Hogyan időzítse hát a kávézást az, aki sportol, és mennyit fogyasszon? Az élénkítő hatás a koffeinfogyasztás után 2-3 órával jelentkezik a legintenzívebben. Hobbisportolóknak akkor sem ajánlott egy-két csészényivel többet fogyasztani a szokásos adagnál, ha hosszú, megterhelő edzésre, esetleg versenyre készülnek.

Érdemes nem közvetlenül az edzés előtt kávézni, mivel a bélműködés intenzívebbé válása miatt előfordulhat, hogy meg kell szakítani a tréninget. Aki szeretné az edzés után is csúcsformában folytatni a napot, szintén segítségül hívhatja megszokott élénkítőjét, ám ezt ne közvetlenül az edzés után tegye. Jó, ha egy kis időt adunk a szervezetnek, hogy megnyugodjon az edzésterhelés után.

Sporttal könnyebb leszokni

Sokan tudják, hogy túl sok kávét fogyasztanak, mégis nehezükre esik csökkenteni a kávészüneteik számát. Ennek hátterében az áll, hogy a koffein enyhe függőséget képes kialakítani, ráadásul a szervezet toleranciát fejleszt ki vele szemben, azaz egy adott mennyiség egy idő után már nem váltja ki a kívánt hatást.

Persze nem kell ettől megijedni, a függőség viszonylag enyhe, a koffeinfogyasztás megvonásával járó fejfájás néhány nap kitartás után elmúlik. És ebben a sport is nagy segítségünkre lehet. Érdemes kipróbálni, hogy a reggeli kávét zöld tea és edzés kombinációjára cseréljük, legjobb, ha futást, aerobikot, kerékpározás vagy squasht, valami pörgős sportot választunk. A teázás helyettesíti a napindító szertartást, a mozgás élénkít és jobb kedvre derít.

Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a (beteg)tájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.