Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Köhög és nehezen kap levegőt mozgás közben?

Érdekességek2017. március 01.

A fizikai terhelésre jelentkező fulladás, nehézlégzés gyakran az asztma jellegzetes, első tünete. A probléma hátterében azonban egy másik betegség, a hangszalagok rendellenes működése is állhat, melynek orvoslása eltérő típusú kezelést igényel.

Rosszul működő hangszalagok

Az asztma a légutak krónikus gyulladásával járó betegség. A gyakran nehézlégzéssel, köhögéssel jelentkező tünetek kapcsán légzésfunkciós vizsgálattal állapítható meg a betegség diagnózisa. Kevésbé ismert és ritka kórkép a paradox hangszalag működéssel járó megbetegedés, mely szintén okozhat légzési nehézséggel járó tüneteket – magyarázza dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa. A panaszokat a fizikai megerőltetés mellett stressz is kiválthatja, melyek következtében a hangszalagok megfeszülnek, összeszorulnak és ilyen módon megnehezítik a normál légzést. A ritka elváltozás az Ohio State University Medical Center által elvégzett kutatás nyomán került előtérbe.

Kettős probléma

A vizsgálatok alapján megállapították, hogy a sportolók néhány százalékát érinti ez a típusú hangszalag mozgási rendellenesség. A kezeletlen elváltozás a teljesítményüket is negatívan befolyásolja. Élsportolók esetében a betegség diagnózisát nehezíti, hogy kiváló kondíciójuk sokszor kompenzálja a tüneteket, így az elváltozás akár hosszabb ideig is lappanghat. A betegség megállapítását tovább bonyolítja, hogy a két betegség gyakran együtt van jelen: az asztmás betegek egy részénél a hangszalagok paradox mozgási rendellenessége is megfigyelhető, a betegek azonban többnyire csak az asztma tünetei ellen részesülnek kezelésben.


Köhögés és nehézlégzés

A panaszok nem csak az élsportolókat, vagy rendszeresen edző hobbi sportolókat érintik: a tünetek gyakran a hirtelen megkezdett fizikai aktivitás hatására jelentkeznek először. Természetesen senkinek sem tanácsoljuk, hogy mondjon le a mozgásról, a szokatlan tüneteket azonban vegyük mindig komolyan. A testmozgás közben fellépő nehézlégzés és köhögés intő jel lehet – figyelmeztet dr. Holpert Valéria. A panaszok hátterében az esetek döntő többségében asztma áll. Ha azonban fény derül arra, hogy a tünetek létrejöttében a hangszalagok rendellenes mozgásának is szerepe van, a probléma műtéti úton, vagy beszédterápiás, illetve az élettani működések tudatos irányítását célzó foglalkozásokkal megszüntethető.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Így maradhat aktív és egészséges

2026. január 17.

A rendszeres mozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a szellemi aktivitás és a támogató közösségi kapcsolatok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy minden életszakasz energikus és önálló maradjon.

A mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25-30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos.
A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.
Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.

A szellemi frissesség megtartása mindennapi odafigyeléssel

A szellemi hanyatlás nem törvényszerű. A rendszeres mentális aktivitás akár 30-40 százalékkal lassíthatja a memória romlását. A keresztrejtvény, az olvasás, a nyelvtanulás, a memóriafejlesztő játékok vagy a digitális eszközök használatának elsajátítása mind hatékony edzésformák az agy számára.
Már napi 15 perc keresztrejtvényfejtés vagy egy könyv pár oldala is serkenti a koncentrációt és a logikus gondolkodást. Aki heti 3 alkalommal logikai feladatokat végez vagy rendszeresen tanul új készségeket – például fotózást vagy kézműves technikákat –, annak hosszú távon jelentősen frissebb marad az elméje.

Generációk régen és ma

2026. január 16.

Nyilvánvaló, hogy az egyes generációk, korcsoportok közötti eltérés alapvetően befolyásolhatja az egyén gondolkodásmódját, értékeit, viselkedését és társas interakcióit.

Az ember történetekben létezik, minimum két értelemben. Az egyik a saját élettörténete, az általa megélt események egymásba fonódása, a másik meg a történelmi korszak, vagy akár korszakok, melyben ezt az élettörténetet megéli. (A harmadik vonatkozás pedig az irodalom, a film vagy a sajtó által közvetített történetek lennének, de ez egy másik írás tárgya lehetne.)

A generáció fogalma egy adott időszakban született és hasonló tapasztalatokkal rendelkező emberek csoportját jelenti.

Nem mellesleg, a klasszikus társadalomtudományi megközelítés szerint a fogalom értelmezhető „emberöltőként” is, vagyis azon időtartamként, amíg egy generáció felnő és birtokba veszi a világát, ez általában úgy 25-30 év. Vagyis, ha ennél nagyobb a korkülönbség két ember között, akkor biztosan más generációhoz tartoznak, ennél kevesebbnél viszont már nem biztos, hogy létezik a nemzedéki különbség, de persze akár létezhet is. (Miközben számos párkapcsolat szól arról, hogy akár húsz év különbség sem jelent szakadékot a felek között, hisz akkor nem működne a kapcsolat. De ugyanez igaz lehet egy munkahelyen, az együtt dolgozó kollégák együttműködésére is.)

A meggyőzés pszichológiája

2026. január 16.

A meggyőzés mindig a másik nézetének, véleményének, attitűdjének a megváltoztatására irányul, és ehhez gyakran veszi igénybe a disszonancia kiváltásának eszközét. Tipikus példája ennek az a fajta reklám, amikor meglévő termékekről („hagyományos mosópor”) állítják, hogy nem az a legjobb, hisz már kapható a még jobb, így a fogyasztóban, aki a meglévő terméket vásárolta annak tudatában, hogy az a legjobb, disszonanciát keltenek. Ez pedig az újabb termék vásárlásával oldandó fel, már ha egyáltalán hiszünk a reklámnak.

A meggyőzés kulcsmozzanata ugyanis a hitelesség, és részben a kognitív disszonancia redukciójával is ezt igyekezzük elérni. A meggyőzésre irányuló kommunikációban a hitelesség forrása lehet a helyzet (például valaki eskü alatt vall), a személy (közismerten szavahihető),  a személy mögötti intézmény (az egyház/szakmai szervezet/állam álláspontját képviseli) vagy a kommunikáció kongruenciája, azaz összhangja, amikor az üzenet tartalma sem önellentmondásos, vagyis logikusan épül fel, miközben a különböző verbális és nonverbális csatornák is harmóniában vannak egymással. Azaz a kérdés az, racionálisan követhető-e az érvelés, és alátámasztják-e gesztusaink, testbeszédünk, mert ezek összhangja teszi hitelessé megnyilvánulásainkat.