Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Köhög, tüsszög? Lehet, hogy a tettest a lakásban kell keresni!

Érdekességek2017. szeptember 20.

A jó időben tapasztalt náthás tünetekért gyakran a huzatot, a jeges üdítőket, vagy egy éppen virágzó növénnyel szembeni allergiát teszünk felelőssé. Sok esetben azonban nem is sejtjük, hogy a panaszaink hátterében egy, a lakásban megbújó, szabad szemmel nem látható élőlény a felelős.

Bárkinél előfordulhat

Háziporatka bárhol előfordulhat, ahol emberek élnek, mivel a bőrünkről lehulló, elhalt hámsejtek jelentik számára a táplálékot. Kedveli a párás, meleg helyeket, emiatt különösen nagy számban fordul elő a lakások kárpitozott bútoraiban, szőnyegekben, ágyak matracaiban, párnában.

Atkák milliói élhetnek velünk az otthonukban, jelenlétükről azonban csak akkor szerzünk tudomást, ha valamilyen allergiás tünetet okoznak – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. A legtöbben szénanáthás tünetekre – orrdugulás, orrfolyás, köhögés, tüsszögés – panaszkodnak, de van, akinél bőrtünetek, kiütések jelzik az allergiát.

Hogyan okoznak allergiát?

Az atkák tehát jelen vannak az otthonunkban, az pedig egyéni érzékenység kérdése – csak úgy, mint az allergiáknál általában –, hogy kinél okoznak allergiás tüneteket. Nem lehetetlen megszabadulni tőlük, ám kétségtelen nehéz feladat, hiszen gyorsan szaporodnak, és nem csak életükben allergizálnak – az allergiás tüneteket az atkák ürüléke okozza – de az elhullott atkatetem is hosszú ideig képes tüneteket okozni.


Honnan sejthetem, hogy a poratka okozza a tüneteimet?

A légúti allergiák jelentkezhetnek szezonálisan, az allergén növény virágzásának idején, a legtöbben most épp a parlagfű miatt szenvednek. A szezonális allergia tünetei tavasztól-őszig jelentkeznek, a másik csoportba tartozó légúti allergiák azonban egész évben panaszokat okoznak. Ide tartozik például a háziállatok szőre, vagy a penészgomba allergia mellett a poratka által kiváltott tünetek is.

Ha tehát egész évben tüsszögünk, orrfolyás, orrdugulás, szemviszketés, torokkaparás jelentkezik, akkor érdemes a poratka allergiára is gondolni. A tünetek az őszi-téli időszakban, zárt térben, különösen  éjjel, a hálószobában fokozódnak.

Takarítás és gyógyszerek

A poratka-allergia a szokásos vizsgálati módokkal – Prick-teszt és/vagy vérvizsgálat – igazolható. Ha bebizonyosodik, hogy ez az apró élőlény áll a panaszaink hátterében, akkor egyrészt már egy lépéssel közelebb kerültünk a megoldáshoz, másrészt sokkal gyakrabban és alaposabban fogunk takarítani, mint azelőtt.

A poratka-allergia gyógyszerekkel jól kezelhető, ám az is fontos, hogy környezeti változásokkal is támogassunk az eredményes kezelést – hangsúlyozza dr. Augusztinovicz Monika. 
Ez kezdetben jelentősebb kiadásokkal is járhat, hiszen érdemes a korábbi ágymatracot antiallergénre cserélni, illetve egy magas hőfokon mosható párnát is beszerezni. A 60 C fok feletti mosás, illetve a fagyasztás ugyanis képes elpusztítani a poratkákat.

Teljes mértékben nem tudjuk atkamentesíteni az otthonunkat, de ezeket a tanácsokat megfogadva a számukat jelentősen csökkenteni lehet, ami szükséges ahhoz, hogy a gyógyszeres kezeléssel tünetmentességet érjünk el.

PATIKA MAGAZIN KÖNYVEK

Kötetünk unikuma, hogy az egyes allergiákat többszempontú megközelítésben tárgyalja - dietetikai és pszichológiai szemlélettel!

Nézzen bele a könyvbe és rendelje meg!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.

Ne halogassuk a szűrővizsgálatokat!

2026. augusztus 14.

Az egészségügyi szűrések a lakosság körében alacsony számot mutatnak.



A szülést követően az újszülöttet alapos vizsgálatnak vetik alá, majd a későbbiekben is nézi a gyerekorvos, a védőnő a különböző életfunkcióit. Látás, hallás, ortopédiai vizsgálatok stb.

Jó lenne, ha ez a szemlélet velünk maradna egész életünk során, és figyelnénk a szervezetünkre, figyelnénk az esetleges jelekre. Szűrővizsgálatokra mennénk, amelyek indokoltak lehetnek az adott életkorban, élethelyzetben.

A megelőzés és az életmód szerepe

A WHO szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja az egészségi állapotot. A többit a genetikai és a környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések, így a szűrővizsgálatok határozzák meg.

Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától, alacsony a részvételi arány a mammográfia, a vastagbélszűrés, méhnyakrákszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat, hiszen a daganatos vagy a kardiovaszkuláris betegségek korai felismerése a leghatékonyabb eszköz az életmentésben.

Az egészségben eltöltött életéveink a legalacsonyabbak, az elkerülhető halálozások számában a legmagasabbak között vagyunk.

Fogyás: A rettegett jojóeffektus

2026. augusztus 13.



Ha a fogyókúra során a napi energiabevitelt a szervezet alapanyagcsere-szintje alá csökkentjük, akkor a szervezet védekezni kezd és igen hamar, de 7–10 nap után biztosan csökkenti az alapanyagcserét. Ebből az következik, hogy ha utána kevesebbet is eszünk, több hasznosul, így a fogyás üteme lelassul, sőt, visszahízás következik be. Ez a néhány száz kalóriát tartalmazó diéták (pl. Hollywood) esetén fokozottan jelentkezik.

A fogyás ütemének lelassulása után előbb-utóbb a szigorú diétát a fogyókúrázók abbahagyják, s ekkor gyors visszahízás következik be, majd egy újabb szigorúbb fogyókúrával próbálkoznak, mely már a lassabb alapanyagcserével indul, s ez esetben pl. 3 kg fogyást 4 kg hízás, majd 2 kg fogyást 3 kg hízás követ, így a fogyókúra végén a testtömeg jelentősen több lesz, mint a fogyókúra elején. Innen kapta a jelenség a nevét: jojóeffektus.

Ne kezdjen drasztikus fogyókúrába! Csak fokozatosan csökkentse étkezésének mennyiségét. Kezdetben néhány száz kcal-val egyen kevesebbet. Amikor leáll a fogyás, a szervezet ráállt a csökkentett tápanyagmennyiségre. Ekkor lehet még csökkenteni a kalóriákat. Igazából a jojóeffektust a mozgással lehet biztonsággal megakadályozni.