Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Koleszterinszint újragondolva: gyógyszer, mikroszterolok, intervall tréning

Érdekességek2025. március 17.

A koleszterinszint az egészség egyik csendes indikátora. Az évek során talán nem is foglalkozunk vele, mígnem egy rutin vérvizsgálat felhívja rá a figyelmet: a koleszterinszint emelkedett. Ekkor szembesülünk vele, hogy lépnünk kell – de ma már tudjuk, nem feltétlenül azonnal gyógyszerekkel. Az emelkedett koleszterinszint figyelmeztetés, ami nyomozásra késztet minket, de kismértékű emelkedés nem feltétlenül ok a riadalomra.

Fotó: rawpixel © 123RF.comKoleszterin – önmagában nem feltétlenül a probléma forrása

Az LDL koleszterin önmagában nem ellenség, elengedhetetlen szerepet játszik a szervezet működésében. Az egyik alapvető építőeleme az agyműködés fenntartásának. A probléma akkor kezdődik, ha a magas LDL koleszterinszinthez csökkent érfal rugalmasság, magas vérnyomás és emelkedett triglicerid szint is társul, és gyulladásos állapot áll fenn, mert ekkor az érfalak rugalmassága könnyebben csökken tovább, és a gyulladásos folyamatok akár állandóvá válhatnak. Így fokozódik az érelmeszesedés kockázata, és halmozódnak, egymást erősítve fenyegetnek az egyes kockázati pontok.

Szervezetünk állapotának megítélése érdekében érdemes ma már az ApoB értéket is mérni, ami árnyalhatja a hagyományos lipid panelek értékei alapján kialakított orvosi kezelési terveket, mivel az ApoB alacsony szintje arra utalhat, hogy az endotél diszfunkciót okozó sLDL részecskék nincsenek egyelőre jelen kockázatos mennyiségben. Azaz egy enyhén emelkedett koleszterin szint önmagában nem feltétlenül jelent azonnali veszélyt. Főleg, ha egy egyszerű, szemikvantitatív érfal rugalmassági vizsgálat vagy egy részletesebb arteriográfos vizsgálat is megerősíti, hogy nincsenek plakk lerakódásaink.

Amikor azonban már kialakulnak plakkok, akkor érdemes odafigyelni a koleszterinszint csökkentésére, és megelőzni a további lerakódásokat, fokozni az erek egészségét, rugalmasságát. Ezzel egy időben célszerű elindítani olyan táplálkozási változtatásokat, amelyek segítik a lipid háztartás és a kardiovaszkuláris rendszer egészségének fejlesztését. Ezt mozgásprogrammal és alvás optimalizálással támogathatjuk, illetve az esetek többségében stressz menedzsment technikákat is be kell vetnünk.

Hogyan normalzálhatjuk a koleszterinszintet gyógyszer nélkül?

Az első lépés az életmódváltás. Bár ez sokszor teljesíthetetlennek tűnhet, de már apró változtatásokkal is meglepően hatékony eredményeket érhetünk el.

1. Étrend


2. Mozgás

A rendszeres testmozgás nem csak a testsúly csökkentésében segít, hanem a HDL-koleszterinszint növelésében is. Az érfalak rugalmasságát elsősorban az interval tréningek segítik elő, ezér ezt heti két alkalommal feltétlenül illesszük be az edzéstervünbe minimálisan 30-30 percre. Heti további 90 perc mérsékelt intenzitású aerob mozgás (például gyaloglás, úszás vagy kerékpározás) már jelentős különbséget hozhat.

Az A-Lab Medical egészség coach csapatának ajánlása    

Intervall tréning az érfali rugalmasság javítására

Kezdőknek:

  1. Melegíts be 5-10 percig mérsékelt tempójú gyaloglással vagy biciklizéssel.
  2. Intenzív szakasz: 30 másodpercig végezz magas intenzitású mozgást (pl. gyors futás, sprintelés, biciklizés magas ellenállással).
  3. Pihenő szakasz: 1-2 percig végezz lassabb, pihenőtempójú mozgást (pl. séta vagy alacsony intenzitású biciklizés).
  4. Ismételd ezt a ciklust 4-6 alkalommal.
  5. Levezetés: 5 perc lassú tempójú mozgás.

Haladóknak:

  1. Melegítés: 5-10 perc mérsékelt tempó.
  2. Intenzív szakasz: 1 perc magas intenzitás (pl. sprintelés vagy emelkedőn futás).
  3. Pihenő szakasz: 1 perc könnyű mozgás.
  4. Ismételd ezt a ciklust 6-10 alkalommal.
  5. Levezetés: 5-10 perc.

Heti gyakoriság: Heti 2-3 alkalom elegendő az érfalak rugalmasságának javítására, pihenőnapokkal a regeneráció érdekében.

Mire figyelj az intervall tréning során?

Mire figyelj az intervall tréning során?
Fokozatosság:
Ha most kezded, az intenzív szakaszokat ne vidd túlzásba, hogy elkerüld a sérüléseket vagy a szív túlterhelését.
Pulzus kontroll:
Az intenzív szakasz alatt a maximális pulzusod 70-90%-át célozd meg.
A pihenőidő alatt engedd le a pulzust kb. 50-60%-ra.
Egyéni terhelhetőség:
Az intervall tréning intenzitását igazítsd az aktuális egészségi állapotodhoz és edzettségi szintedhez.
Regeneráció:
Az intervallumok közötti regeneráció elengedhetetlen. Az alvás, a megfelelő táplálkozás és a pihenőnapok támogatják a hosszú távú fejlődést.

3. Stresszkezelés

A krónikus stressz hatással lehet a koleszterinszint emelkedésére is. Próbáljuk meg csökkenteni a stresszt relaxációs technikákkal, légzőgyakorlatokkal, meditáció vagy akár a természetben töltött idő segítségével.

Amennyiben orvosa kockázatosnak ítéli állapotod, érdemes azonnali gyógyszeres kezeléssel elejét venni a további veszélyeknek. De amennyiben még visszafordíthatónak tűnnek egyes folyamatok, és valaki nem szeretne élete végéig sztatint szedni, akkor célszerű elindítani egy életmód terápiát akár fitoszterolos támogatással.

Hogyan előzhetjük meg a koleszterinszint újbóli emelkedését?

Ha sikerült optimalizálni a koleszterinszintet, az életmódváltást nem szabad abbahagyni. Fontos, hogy az egészséges szokások hosszú távon is részévé váljanak az életünknek.

Az időben tett lépések életeket megmenthetnek. Ne várj a probléma súlyosbodására. Cselekedj időben, és tegyél a nagyobb baj elkerüléséért.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Meglepő tünetek utalhatnak pajzsmirigybetegségre

2026. január 27.

A pajzsmirigy-tudatosság hónapja kapcsán a szemünk egészségére is érdemes odafigyelnünk

Magyarországon akár 10 ezer embert érinthetnek a pajzsmirigybetegségekhez társuló szemészeti szövődmények, és évente mintegy 300 ilyen esetet diagnosztizálnak. A pajzsmirigy alul- vagy túlműködéséhez kapcsolódó szemészeti tünetek igen változatosak lehetnek, így e betegségek felismerése gyakran még az orvosok számára is nehézséget okoz – nem beszélve arról, hogy bizonyos esetekben a szembetegségekhez hormonális eltérések sem társulnak. Január a pajzsmirigy-tudatosság hónapja, ennek apropóján szemünk egészségének megőrzésére hívjuk fel a figyelmet.

A test „belső karmestere” – gyakran így emlegetik a nyakunk elülső részén, az ádámcsutka alatt elhelyezkedő, pillangó alakú szervünket, a pajzsmirigyet, amely meghatározó szerepet játszik a szívműködés, a testhőmérséklet és a szervezet energiaszintjének szabályozásában, ugyanakkor hatással van a hangulatunkra és a figyelmi képességeinkre is.

Ez az a szerv, amelynek egészségére rendszerint mindaddig biztosan nem fordítunk különösebb gondot, amíg valamilyen problémát nem okoz. A pajzsmirigy alul- vagy túlműködésével élő betegek gyakran küzdenek testsúlyingadozással, fokozott hajhullással, töredező körmökkel, valamint sokszor tapasztalnak fokozott szívdobogásérzést vagy szabálytalan szívverést is. Gyakoriak a pszichés és idegrendszeri panaszok: az érintettek indokolatlan ingerlékenységet, szorongást, hangulatváltozásokat, alulműködés esetén pedig sokszor lehangoltságot és fáradékonyságot élhetnek át.  

Endometriózis – Mit érdemes tudni róla?

2026. január 26.

Az endometriózis egy gyakori, mégis sokszor félreismert nőgyógyászati betegség, amely világszerte milliókat érint. Hazánkban 200 000 fogamzóképes korú nő szenved endometriózisban.

A betegség

Lényege, hogy a méh belső felszínét borító nyálkahártyához hasonló szövet a méhen kívül, például a petefészkeken, a petevezetőkön, a hashártyán vagy akár a beleken jelenik meg. Ez a szövet ugyanúgy reagál a menstruációs ciklus hormonjaira, mint a méh nyálkahártyája: megvastagszik, majd leválna – csakhogy nincs hová távoznia. Ennek következtében gyulladás, hegesedés és összenövések alakulhatnak ki.

Tünetek

Az endometriózis egyik legjellemzőbb tünete a fájdalom, különösen menstruáció alatt. A fájdalom lehet tompa, görcsös vagy szúró, és gyakran olyan súlyos, hogy jelentősen rontja az életminőséget. Sok érintett nő annyira hozzászokik a szenvedéshez, hogy évekig nem is sejti, hogy baj van. A fájdalom azonban nem csak menstruációkor jelentkezhet: előfordulhat együttlét közben, székelésnél, vizelésnél vagy ovuláció idején is. A tartós gyulladás miatt gyakori a medencetáji diszkomfort, a puffadás, a deréktáji fájdalom, a fáradékonyság és az emésztési zavarok.

Így védd a hajadat a hidegben

2026. január 26.

A változókori hajritkulás sok nő számára komoly kihívást jelent – a téli hónapok pedig tovább súlyosbíthatják a problémát. A hormonális változások következtében a hajszálak vékonyabbá, sérülékenyebbé válnak; a hideg, a szél, a fűtés és a páratartalom-ingadozás pedig tovább ronthat a haj minőségén. Őri Katalin trichológus szerint a tudatos hajápolás kulcsfontosságú ebben az életszakaszban, javaslatai segítenek abban, hogy a nők a változókor után is megőrizzék hajuk egészségét – még a legzordabb téli időszakban is.


Hidratáld a fejbőrt és a hajszálakat!


A hideg levegő és a fűtés szárító hatása miatt a fejbőr feszülhet, viszkethet vagy hámlani kezdhet. Hajmosás előtt érdemes néhány csepp rozmaringos, szőlőmag- vagy rózsaolajos permettel finoman átmasszírozni a fejbőrt, ami serkenti a vérkeringést és elősegíti a regenerálódást.


Kíméletes hajmosás


A hajmosás során használjunk langyos vizet (35–37 °C), a túl forró víz szárítja a fejbőrt. Heti 1–2 alkalom elegendő, kivételes esetben ennél többször is lehet mosni. A sampont válasszuk úgy, hogy kímélje a fejbőr védőrétegét, és segítse a haj regenerálódását növényi kivonatokkal (pl. olívabogyó, fermentált szója, indás ínfű). Ezeket az összetevőket keressük a patikákban kapható, változókori hajhullás elleni készítményekben. A hajmosás utolsó öblítése legyen egy kicsit hűvösebb, csak a hajhosszra irányuljon, a fejbőrre ne folyjon.