Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kollagén: az ízületeid védőbástyája

Érdekességek2019. szeptember 16.

Fotó: 123rf.com

Ha keményen edzel, akkor bizony előfordulhat, hogy a tested ízületei is extrém terhelést kapnak, rosszabb esetben károsodhatnak is. A jó hír az, hogy Te is tudsz tenni a sportteljesítményed és a mindennapi életviteled szempontjából is fontos ízületeid védelmében. A titok kulcsa a kollagén. A Scitec Nutrition szakértője összefoglalta, hogy milyen fontos szerepe van a sportban ennek a különleges fehérjetípusú anyagnak.

„A kollagén görög eredetű szó, amelynek jelentése ragasztó. Igen találó elnevezés, hiszen a kollagén az ízületekben – a csontok felszínét határoló porcszövetben – a porcsejtek körüli védő funkciót tölti be. A kollagén kiemelt szerepet játszik a porcszövetek, ízületek, szalagok felépítése mellett, a bőr rugalmasságában is. Az emberi szervezetben jelentős mennyiségben jelen van, ám folyamatosan bomlik, de újra is termelődik. Sajnos az életkor előre haladásával, körülbelül 25 éves kortól kezdődően a termelés mértéke csökken. Ezért is nagyon fontos, hogy pótoljuk ezt a különleges fehérjetípust”, magyarázta Várvölgyi Edina biológus, a Scitec Nutrition táplálkozási szakértője.

A szépségiparban régóta előszeretettel alkalmazott kollagén az aktívan és rendszeresen sportolók szervezetére is jótékony hatással van. Különösen azoknak érdemes rendszeresen fogyasztania, akik súlyzós edzést végeznek, küzdő-, vagy állóképességi sportokat űznek.

Ezekben a sportágakban különösen nagy terhelés éri az ízületeket (pl. a térdeket), illetve az ínszalagokat, a fokozott edzés hatására károsodhat a porcállomány is. „A sporttáplálkozással foglalkozó tudományágakban régóta kutatják a szakemberek a kollagén előnyös hatásait. Vizsgálataik rávilágítanak, hogy a hosszú távon át nagyobb dózisban fogyasztott kollagén védelmet biztosít az ízületi megterhelés ellen. Ezáltal csökken a sérülésveszély, az ízületi és porckopások kockázata” – tette hozzá Várvölgyi Edina.


Hogyan tudsz kollagént bevinni a szervezetedbe?

Az élelmiszerek között számos olyat találsz, amelynek kiemelkedően magas a kollagén tartalma, ám a hal kivételével a „kollagén bombának” tekinthető bőrös, porcos, csontos ételek az aktív sportolók moderált zsírtartalmú étrendjébe nem igazán illeszthetőek be. A legkézenfekvőbb megoldás táplálékkiegészítő formájában bevinni a megfelelő mennyiséget, a speciális peptidekre bontott, hidrolizált kollagén ráadásul sokkal könnyebb emészthetőséget tesz lehetővé.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.