Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Könnyen kiégéshez vezethet a COVID-19 hulláma

Érdekességek2021. október 22.

Fotó: gettyimages.com

A járvány hullámaival már nemcsak a megbetegedések száma növekszik, hanem az irodai dolgozók mentális állapota is súlyosbodhat. A vírus okozta bizonytalanság, félelem és az év végi kimerültség miatt egyre gyakrabban jelentkezhetnek ugyanis a kiégés tünetei.

A munkaadóknak, illetve a dolgozóknak érdemes ezért odafigyelniük még a legapróbb jelekre is, hogy időben elkerüljék a negatív spirált – hívja fel a figyelmet a K&H, a PwC Magyarország idei felmérése alapján a bankszektor egyik legvonzóbb munkahelye. 

Bár a távmunka nagyobb rugalmasságot és kedvezőbb munka-magánélet egyensúlyt kínál, a második hullámmal járó, továbbra is fennálló több mint féléves bizonytalanság és fertőzéstől való félelem miatt kimerültek lehetnek a dolgozók. Az év végi fáradtság, a szabadidős tevékenységek, a kikapcsolódás korlátozása, a korai sötétedés miatt pedig jelentősen csökkenthet a hatékonyságuk.

„Ha munkatársunknál azt tapasztaljuk, hogy a korábbiakhoz képest többször hibázik, hosszabb időt vesz igénybe azoknak a feladatoknak az elvégzése, amiket korábban rutinosan, gyorsan megcsinált vagy a munkához, esetleg a kollégákhoz negatívabb a hozzáállása, ritkábban kapcsolódik be a közös ötletelésekbe, megbeszélésekbe, úgy könnyen lehet, hogy munkahelyi kiégésről van szó. Ebben a kritikus állapotban mielőbbi változásokra van szükség. Az otthoni nyugodt környezet kialakításán túl ugyanis a napi rutin újragondolására, rendszeres és pozitív visszajelzésekre, valamint a munkaadók részéről az elvárások konkretizálására is szükségük van a dolgozóknak ahhoz, hogy elkerülhessék a kiégését” – javasolja Végh József, a K&H HR igazgatója

Ahhoz, hogy a munkahelyi kiégés elkerülhető legyen, a K&H, a PwC Magyarország idei felmérése alapján a bankszektor egyik legvonzóbb munkahelyeként összegyűjtötte azokat a tanácsokat, amikre a dolgozóknak és a vezetőknek is érdemes figyelniük a járvány második hulláma során.

Megfutamodás helyett felismerés

A tünetek felismerése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a kiégést kezelni, orvosolni tudjuk. Ha a megszokottnál fáradtabbnak érezzük magunkat, gyakran küzdünk fejfájással, ingerlékenyek, frusztráltak, elégedetlenek vagyunk, többet dolgozunk, de eredménytelenül, akkor nagy az esélye annak, hogy az év végi kimerültségen túl komolyabb és akár hosszabb távon fennálló problémáról van szó. A kiégés fizikai, kognitív és érzelmi fáradtságot is takarhat, ezért ahhoz, hogy ezt kezelni tudjuk, gondoljuk át és írjuk össze, mióta és milyen tüneteket tapasztaltunk.  

Túlhajszoltság helyett érzelmi újratervezés

 A kijárási korlátozás és a korai sötétedés felboríthatja a napi rutinunkat, a túlórák és a zsúfolt hétköznapok helyett azonban érdemes inkább újratervezni az időbeosztásunkat. Írjuk össze részletesen, miket végzünk el egy munkanapon, és rögzítsük minden tevékenységhez, hogyan érezzük magunkat közben. Emiatt nemcsak jobban látjuk, mivel és mennyi időt töltünk, hanem azt is segíthet eldönteni, hogy ezekhez a feladatokhoz milyen érzéseket párosítunk: miket végzünk el szívvel-lélekkel, és mik okoznak bennünk inkább feszültséget, szorongást.

Bizonytalanság helyett konkrétumok

Ahhoz, hogy a kiégés elkerülhető legyen, érdemes egyértelműen meghatározni a munkahelyi célokat és a munkaköri elvásárokat. Ezek ugyanis segítenek abban, hogy világossá váljon, hogyan lehetünk sikeresek, illetve magabiztosak a munkánkban. Az év végéhez közeledve a munkaadókkal közösen gondoljuk át, hogyan és mivel lehet jobban körvonalazni ezeket az elvárásokat, hogy a következő évtől a bizonytalanságot csökkentve új lendülettel vághassunk bele a feladatokba. 


Közömbösség helyett figyelmesség

Az elismerés hiánya is kiégéshez vezethet, ezért a visszajelzések minőségére és a gyakoriságára is érdemes figyelnie a vezetők mellett a munkatársaknak is. Nemcsak a munkaadók pozitív szavai lendíthetik túl ugyanis a dolgozókat egy-egy negatív hullámon, hanem a kollégák is segíthetnek egymásnak abban, hogy dicséretekkel, elismerésekkel erősítsék a csapatszellemet, a másik szakmai önbizalmát. 

Monotonitás helyett spontaneitás

 Könnyen kiégéshez vezethet, ha heteken vagy hónapokon át ugyanazokat a feladatokat kell megoldaniuk a dolgozóknak, új kihívások hiányában pedig teljesen elveszítik a motivációjukat abban, hogy csapatban és egyénileg is jól, hatékonyan teljesítsenek. Ahogyan az első hullám során, úgy most se engedjük, hogy a kollégák az otthoni munka miatt eltávolodjanak egymástól. Teremtsünk minél több alkalmat, amikor a munkán túl személyes élményeket is megoszthatják egymással a kollégák, vagy arról beszélhetnek, hogyan érzik magukat a megváltozott körülmények között. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.