Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Könnyítsünk méregtelenítéssel a májon

Érdekességek2021. január 13.

Fotó: pixabay.com

Testünk elárulja, hogy mikor van szüksége méregtelenítésre. Amikor a salakanyagok, amelyeket a szervezet nem tud felhasználni, felgyülemlenek (pl. nehéz ételek fogyasztása után, fizikai aktivitás hiánya miatt, stressz hatására, dohányzás következtében vagy antibiotikumok szedésekor), e folyamat során a méregtelenítő kúra hasznosnak bizonyul a salaktalanításért „felelős” szervek működésének támogatására.

Salakanyagok képződhetnek még az anyagcsere-folyamatok mellett pl. zöldségeken-gyümölcsökön növényvédőszer-maradványok, élelmiszer- adalékanyagok vagy légszennyezettség miatt is. Fontos, hogy mindenekelőtt maximálisan csökkentsük a méreganyagok forrásait, és segítsük elő a kiválasztószervek – máj, vese, belek – munkáját. Ezáltal könnyedebbnek érezzük magunkat, energiával telítődünk. A méregtelenítő kúrának szentelhetünk hetente egy-egy napot vagy akár félévenként egy egész hetet, kötöttségeink és igényeink szerint.

Könnyítsünk a máj működésén

A máj az első számú szerv, amellyel a méregtelenítés szempontjából foglalkozni kell. Több funkciót tölt be, így többek közt semlegesíti és eltávolítja a (pl. májkárosító élelmiszerek, egyes gyógyszerek vagy az alkohol okozta) méreganyagokat; epét termel, amely a zsíremésztés fő elősegítője. A helytelen táplálkozás túlterheli a májat, és a méreganyagok felhalmozódását vonja maga után, ennek nyomán többek közt fáradtság, nehézkesség- kényelmetlenség érzés, sápadt arcszín, az energikusság hiánya vagy súlygyarapodás léphet fel.

Hogyan segítsünk a májunknak?

Természetes eredetű és könnyű élelmiszereket fogyasszunk, amelyek kevés munkára késztetik a májat. Gondoljunk a keserűanyagokat tartalmazó zöldségekre- gyümölcsökre, gyógynövényekre is, amelyek serkentik az epekiválasztást (ilyen pl. a fekete retek, articsóka, grépfrút, endívia…).).


Segítsük elő a vesekiválasztást

A vesék szűrőként működnek a szervezetben, ami biztosítja a vizeletből a salakanyagok kiválasztását, a szervezet méregtelenítését. Részt vesznek még a vér pH-viszonyainak szabályozásában, emellett a szervezet elsavasodása ellen is hatnak.

Hogyan segítsünk a vesénknek?

A savasító hatású élelmiszerek étrendünkből történő kirekesztésével. Ilyenek pl. a vörös húsok, felvágottak, feldolgozott, tartósított, cukrozott élelmiszerek stb. Az italok közül pl. a cukros, szénsavas üdítők, tea, kávé, alkohol, egyes gyümölcslevek szintén savasítanak. Vizet viszont elégséges mennyiségben szükséges inni a megfelelő veseműködés érdekében is.

Egy jó referencia

– A vizeletnek világosnak kell lennie – ha sötét, az többek közt a kevés folyadékbevitel jele.
– Étrendünk legalább 50%-ban tartalmazzon növényi eredetű táplálékot!

Csak előnyökkel jár: az ilyen diéta rostdús jellege elősegíti a hosszan tartó teltségérzet mielőbbi kialakulását és a megfelelő béltranzitot. Biztosít még számos ásványi anyagot, ami serkenti a méregtelenítést, és vitamint, amely elengedhetetlen a szervezet megfelelő működéséhez. Emellett az étrend „zöld” összetevői alacsony kalóriabevitellel járnak.

Hogyan cselekedjünk?

Általában ajánlott, hogy napi menünk 1/3 részben proteinekből, 1/3 részben keményítőtartalmú élelmiszerekből és 1/3 részben zöldségféléből álljon. Méregtelenítéskor azonban ez utóbbi aránya legalább 50% legyen a fentebb említett szervek terhelésének könnyítése érdekében, a szükséges tápanyagtartalom megtartása mellett. Édesség gyanánt csak egyes gyümölcsök engedélyezettek!

Élénkítsük a béltranzitot

A bélrendszer hossza kb. 5-7 m, és a rossz bélmozgás vagy a nem megfelelő bél-máj cirkuláció különféle komoly zavarokat, funkcionális bélpanaszokat válthat ki. Ezért is fontos a béltranzit élénkítése, illetve normalizálása. Tudnunk kell azt is, hogy egyébként a bél idegi összeköttetésekkel rendelkezik, így a folyamatos tranzit elősegíti a nyugodt lelkiállapotot és a jobb hangulatot.

Hogyan segítsünk a beleinknek?

Helyezzük a hangsúlyt a víz + rostok (gyümölcsök, zöldségek, keményítőtartalmú ételek) „duóra”. De figyeljünk arra is, hogy egyes rostok irritálhatják a bélrendszert, különösen ha nem vagyunk a fogyasztásukhoz hozzászokva. Az érzékenyebb gyomrú személyeknek ajánlott, hogy pl. a nyers zöldségeket párolva fogyasszák.

„Enyhébb” sütési-főzési módokat alkalmazzunk

Nemcsak az élelmiszerek megválasztása fontos, hanem az a mód is, ahogyan elkészítjük őket. A túl magas hőfokon való sütés általában nem ajánlott, ennek során potenciálisan rákkeltő anyagok keletkezhetnek az ételben (pl. egyes, legutóbbi kutatások szerint egy akrilamid nevű műanyag fordulhat elő a sült burgonyában, vagy ún. heterociklikus aromatikus aminok (HAA – húsban, grillezéskor) is keletkezhetnek. A túl sokáig tartó főzés sem javasolt, mivel a táp anyagok, vitaminok különböző mértékben távoznak az étel össze tevőkből.

Hogyan főzzünk?

Az esetlegesen keletkező méreganyagok elkerülésére és a tápanyagok megőrzésére tanácsos 90-100 fok alatt sütni főzni. Dinsztelni, párolni, gőzölni – mind-mind ajánlott elkészítési mód. Ilyenkor hosszabb időt vesz igénybe az ételkészítés, de megéri…

Igyunk minél több folyadékot

A kellő mennyiségű folyadék bevitele alapvető fontosságú a méregtelenítéskor, hogy megkönnyítsük a salak- és méreganyagok távozását a szervezetből, a vizeleten, székleten vagy akár az izzadságon keresztül. A folyadék emellett az éhséget is csillapítja.

Hogyan teljesítsük a folyadékpótlást?

Salaktalanításkor a méreganyagok eltávolításához is a víz a legjobb ital. Legalább 3 litert fogyasszunk belőle naponta, kisebb mennyiségekre elosztva. Kiegészítésképpen zöldséglevek, egyes természetes gyümölcslevek, májkímélő gyógyteák ajánlottak (minden hozzáadott cukor nélkül


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Komoly bajt is jelezhet a fejfájás és a zsibbadás

2025. november 28.

A központi idegrendszer – az agy és a gerincvelő – felelős a test szinte minden működéséért: a mozgásért, érzékelésért, gondolkodásért, beszédért és egyensúlyért. Éppen ezért az itt jelentkező zavarok – még ha enyhének tűnnek is – nem hagyhatók figyelmen kívül. A fejfájás, zsibbadás, beszédzavar vagy látásprobléma sok esetben nem önálló panasz, hanem egy súlyosabb neurológiai folyamat első jele lehet – mondja dr. Vághy Beatrix, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus és neurofiziológus főorvosa.

Fejfájás: mikor kell komolyan venni?

A fejfájás gyakori tünet, amely mögött állhat ártalmatlan ok (például feszültség vagy alváshiány), de neurológiai kivizsgálásra van szükség, ha az alábbi jellemzők valamelyike fennáll:


új típusú vagy szokatlanul erős fájdalom
hirtelen jelentkező, robbanásszerű fejfájás
tartósan fennálló vagy rendszeresen visszatérő panasz
fejfájás, amelyhez neurológiai tünetek társulnak (pl. látászavar, zsibbadás, beszédzavar)


A háttérben állhat migrén, ér eredetű elváltozás, nyaki gerincprobléma vagy ritkábban akár térfoglaló folyamat (pl. daganat).

Állandó éhség és éjszakai falásroham? – Ezek lehetnek az okai

2025. november 28.

Prediabétesz, inzulinrezisztencia



A cukorbetegséget megelőző állapotban a vércukorszint már magasabb a normál tartománynál, ám nem elég magas ahhoz, hogy cukorbetegségről lehessen beszélni. A prediabétesz általában nem jár specifikus tünetekkel, az érintettek jellemzően egy-egy rutin laborvizsgálat során szereznek tudomást az emelkedett vércukorértékekről. Árulkodó tünet lehet azonban a fokozott szomjúság és szájszárazság, megnövekedett étvágy és a túlevés, valamint a testsúly változása és az állandósult energiahiány. A prediabétesz nagyon jellegzetes tünete még a cukor- és farkaséhség. A tünetek nagyon hasonlítanak a 2-es típusú cukorbetegség tüneteire, ám kevésbé kifejezettek, ezért nem feltétlenül veszik észre őket a betegek.
A fokozott éhségérzet, ami akár éjszaka is jelentkezik, mert ebben az állapotban nem jut elegendő glükóz a sejtekbe, ezért nem kapják meg a szükséges energiát, és „éhezni” fognak. A test azonnal érzékeli, hogy nincs elegendő vércukor a sejtekben, a problémára pedig fokozott étvággyal reagál. A túlevés miatt kialakuló magas vércukorszint viszont inzulinproblémát okoz – ami egy ördögi kör kialakulását eredményezi.

2-es típusú cukorbetegség

Cukorbetegség esetén azonban a glükóz nem jut el a sejtekig, hanem kiürül a vizelettel, ami miatt jelentkezhet az állandó éhség és az emiatt kialakuló hízás. (1-es típusú cukorbetegség esetén azonban még nagy mennyiségű étel elfogyasztása mellett is fogynak a betegek.) A diabétesznek azonban a növekvő étvágy mellett más tünete is lehet, mint a nagyfokú szomjúság, a gyakori vizelés, a látászavarok, a kimerültség.

Mi okozhatja a parkinsonizmust?

2025. november 27.

A leggyakoribb ok, ha olyan gyógyszert szed valaki, ami blokkolja vagy legalábbis megzavarja a dopamin hatását a központi idegrendszerben. Mivel pedig a dopamin egy olyan ingerületátvivő anyag, amely felelős a mozgás szabályozásáért és a megfelelő izomtónusért, a tünetek döntően ilyen területeket érintenek. Ilyen gyógyszerek lehetnek például az antipszichotikumok, amelyeket például skizofrénia vagy paranoia esetében alkalmaznak, illetve számos méreganyag, például higany, metanol – hangsúlyozza Dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa.

A parkinsonizmus további okai


Vaszkuláris parkinsonizmus: a parkinsonizmusnak ez a formája akkor fordul elő, amikor az agy bizonyos területein nincs elegendő véráramlás. Ez károsítja az agy érintett részeit, ami parkinsonizmus tüneteit okozza.
Poszttraumás parkinsonizmus: ez a fajta parkinsonizmus az ismételt fejsérülések okozta agykárosodás miatt alakul ki. Különösen gyakori a közvetlen, erős behatásokkal járó sportokban, mint például a boksz, a foci és a jégkorong.
Gyógyszer okozta parkinsonizmus: az ilyen típusú parkinsonizmus akkor fordulhat elő, ha egy gyógyszer zavarja a szervezet dopamintermelését vagy annak felhasználását.
Normálnyomású hidrocephalus: a normálnyomású hidrocephalus (vízfejűség) akkor jelentkezik, amikor túl sok agy-gerincvelői folyadék van a koponyában, ami nyomást gyakorol az agy azon területeire, amelyek a járásért és a húgyhólyag szabályozásáért felelősek. Ez sérülések, agyvérzés, daganatok és sok más ok miatt is előfordulhat.
Posztencephalitikus parkinsonizmus: az encephalitis egy fertőzéses eredetű agyvelőgyulladás, amely után parkinsonizmus alakulhat ki.
Atipikus parkinsonizmus: ezek olyan ritka állapotok, amelyek parkinsonizmust okoznak.
Toxin okozta parkinsonizmus: ez azért történik, mert a mérgező anyagok nagyon specifikus agysejttípusokat képesek elpusztítani.


Más degeneratív agyi betegségek és genetikai állapotok is okozhatnak parkinsonizmust, mint például az Alzheimer-kór, a Huntington-kór, a Wilson-kór.