Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Könnyítsünk méregtelenítéssel a májon

Érdekességek2021. január 13.

Fotó: pixabay.com

Testünk elárulja, hogy mikor van szüksége méregtelenítésre. Amikor a salakanyagok, amelyeket a szervezet nem tud felhasználni, felgyülemlenek (pl. nehéz ételek fogyasztása után, fizikai aktivitás hiánya miatt, stressz hatására, dohányzás következtében vagy antibiotikumok szedésekor), e folyamat során a méregtelenítő kúra hasznosnak bizonyul a salaktalanításért „felelős” szervek működésének támogatására.

Salakanyagok képződhetnek még az anyagcsere-folyamatok mellett pl. zöldségeken-gyümölcsökön növényvédőszer-maradványok, élelmiszer- adalékanyagok vagy légszennyezettség miatt is. Fontos, hogy mindenekelőtt maximálisan csökkentsük a méreganyagok forrásait, és segítsük elő a kiválasztószervek – máj, vese, belek – munkáját. Ezáltal könnyedebbnek érezzük magunkat, energiával telítődünk. A méregtelenítő kúrának szentelhetünk hetente egy-egy napot vagy akár félévenként egy egész hetet, kötöttségeink és igényeink szerint.

Könnyítsünk a máj működésén

A máj az első számú szerv, amellyel a méregtelenítés szempontjából foglalkozni kell. Több funkciót tölt be, így többek közt semlegesíti és eltávolítja a (pl. májkárosító élelmiszerek, egyes gyógyszerek vagy az alkohol okozta) méreganyagokat; epét termel, amely a zsíremésztés fő elősegítője. A helytelen táplálkozás túlterheli a májat, és a méreganyagok felhalmozódását vonja maga után, ennek nyomán többek közt fáradtság, nehézkesség- kényelmetlenség érzés, sápadt arcszín, az energikusság hiánya vagy súlygyarapodás léphet fel.

Hogyan segítsünk a májunknak?

Természetes eredetű és könnyű élelmiszereket fogyasszunk, amelyek kevés munkára késztetik a májat. Gondoljunk a keserűanyagokat tartalmazó zöldségekre- gyümölcsökre, gyógynövényekre is, amelyek serkentik az epekiválasztást (ilyen pl. a fekete retek, articsóka, grépfrút, endívia…).).


Segítsük elő a vesekiválasztást

A vesék szűrőként működnek a szervezetben, ami biztosítja a vizeletből a salakanyagok kiválasztását, a szervezet méregtelenítését. Részt vesznek még a vér pH-viszonyainak szabályozásában, emellett a szervezet elsavasodása ellen is hatnak.

Hogyan segítsünk a vesénknek?

A savasító hatású élelmiszerek étrendünkből történő kirekesztésével. Ilyenek pl. a vörös húsok, felvágottak, feldolgozott, tartósított, cukrozott élelmiszerek stb. Az italok közül pl. a cukros, szénsavas üdítők, tea, kávé, alkohol, egyes gyümölcslevek szintén savasítanak. Vizet viszont elégséges mennyiségben szükséges inni a megfelelő veseműködés érdekében is.

Egy jó referencia

– A vizeletnek világosnak kell lennie – ha sötét, az többek közt a kevés folyadékbevitel jele.
– Étrendünk legalább 50%-ban tartalmazzon növényi eredetű táplálékot!

Csak előnyökkel jár: az ilyen diéta rostdús jellege elősegíti a hosszan tartó teltségérzet mielőbbi kialakulását és a megfelelő béltranzitot. Biztosít még számos ásványi anyagot, ami serkenti a méregtelenítést, és vitamint, amely elengedhetetlen a szervezet megfelelő működéséhez. Emellett az étrend „zöld” összetevői alacsony kalóriabevitellel járnak.

Hogyan cselekedjünk?

Általában ajánlott, hogy napi menünk 1/3 részben proteinekből, 1/3 részben keményítőtartalmú élelmiszerekből és 1/3 részben zöldségféléből álljon. Méregtelenítéskor azonban ez utóbbi aránya legalább 50% legyen a fentebb említett szervek terhelésének könnyítése érdekében, a szükséges tápanyagtartalom megtartása mellett. Édesség gyanánt csak egyes gyümölcsök engedélyezettek!

Élénkítsük a béltranzitot

A bélrendszer hossza kb. 5-7 m, és a rossz bélmozgás vagy a nem megfelelő bél-máj cirkuláció különféle komoly zavarokat, funkcionális bélpanaszokat válthat ki. Ezért is fontos a béltranzit élénkítése, illetve normalizálása. Tudnunk kell azt is, hogy egyébként a bél idegi összeköttetésekkel rendelkezik, így a folyamatos tranzit elősegíti a nyugodt lelkiállapotot és a jobb hangulatot.

Hogyan segítsünk a beleinknek?

Helyezzük a hangsúlyt a víz + rostok (gyümölcsök, zöldségek, keményítőtartalmú ételek) „duóra”. De figyeljünk arra is, hogy egyes rostok irritálhatják a bélrendszert, különösen ha nem vagyunk a fogyasztásukhoz hozzászokva. Az érzékenyebb gyomrú személyeknek ajánlott, hogy pl. a nyers zöldségeket párolva fogyasszák.

„Enyhébb” sütési-főzési módokat alkalmazzunk

Nemcsak az élelmiszerek megválasztása fontos, hanem az a mód is, ahogyan elkészítjük őket. A túl magas hőfokon való sütés általában nem ajánlott, ennek során potenciálisan rákkeltő anyagok keletkezhetnek az ételben (pl. egyes, legutóbbi kutatások szerint egy akrilamid nevű műanyag fordulhat elő a sült burgonyában, vagy ún. heterociklikus aromatikus aminok (HAA – húsban, grillezéskor) is keletkezhetnek. A túl sokáig tartó főzés sem javasolt, mivel a táp anyagok, vitaminok különböző mértékben távoznak az étel össze tevőkből.

Hogyan főzzünk?

Az esetlegesen keletkező méreganyagok elkerülésére és a tápanyagok megőrzésére tanácsos 90-100 fok alatt sütni főzni. Dinsztelni, párolni, gőzölni – mind-mind ajánlott elkészítési mód. Ilyenkor hosszabb időt vesz igénybe az ételkészítés, de megéri…

Igyunk minél több folyadékot

A kellő mennyiségű folyadék bevitele alapvető fontosságú a méregtelenítéskor, hogy megkönnyítsük a salak- és méreganyagok távozását a szervezetből, a vizeleten, székleten vagy akár az izzadságon keresztül. A folyadék emellett az éhséget is csillapítja.

Hogyan teljesítsük a folyadékpótlást?

Salaktalanításkor a méreganyagok eltávolításához is a víz a legjobb ital. Legalább 3 litert fogyasszunk belőle naponta, kisebb mennyiségekre elosztva. Kiegészítésképpen zöldséglevek, egyes természetes gyümölcslevek, májkímélő gyógyteák ajánlottak (minden hozzáadott cukor nélkül


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.