Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Könnyítsünk méregtelenítéssel a májon

Érdekességek2021. január 13.

Fotó: pixabay.com

Testünk elárulja, hogy mikor van szüksége méregtelenítésre. Amikor a salakanyagok, amelyeket a szervezet nem tud felhasználni, felgyülemlenek (pl. nehéz ételek fogyasztása után, fizikai aktivitás hiánya miatt, stressz hatására, dohányzás következtében vagy antibiotikumok szedésekor), e folyamat során a méregtelenítő kúra hasznosnak bizonyul a salaktalanításért „felelős” szervek működésének támogatására.

Salakanyagok képződhetnek még az anyagcsere-folyamatok mellett pl. zöldségeken-gyümölcsökön növényvédőszer-maradványok, élelmiszer- adalékanyagok vagy légszennyezettség miatt is. Fontos, hogy mindenekelőtt maximálisan csökkentsük a méreganyagok forrásait, és segítsük elő a kiválasztószervek – máj, vese, belek – munkáját. Ezáltal könnyedebbnek érezzük magunkat, energiával telítődünk. A méregtelenítő kúrának szentelhetünk hetente egy-egy napot vagy akár félévenként egy egész hetet, kötöttségeink és igényeink szerint.

Könnyítsünk a máj működésén

A máj az első számú szerv, amellyel a méregtelenítés szempontjából foglalkozni kell. Több funkciót tölt be, így többek közt semlegesíti és eltávolítja a (pl. májkárosító élelmiszerek, egyes gyógyszerek vagy az alkohol okozta) méreganyagokat; epét termel, amely a zsíremésztés fő elősegítője. A helytelen táplálkozás túlterheli a májat, és a méreganyagok felhalmozódását vonja maga után, ennek nyomán többek közt fáradtság, nehézkesség- kényelmetlenség érzés, sápadt arcszín, az energikusság hiánya vagy súlygyarapodás léphet fel.

Hogyan segítsünk a májunknak?

Természetes eredetű és könnyű élelmiszereket fogyasszunk, amelyek kevés munkára késztetik a májat. Gondoljunk a keserűanyagokat tartalmazó zöldségekre- gyümölcsökre, gyógynövényekre is, amelyek serkentik az epekiválasztást (ilyen pl. a fekete retek, articsóka, grépfrút, endívia…).).


Segítsük elő a vesekiválasztást

A vesék szűrőként működnek a szervezetben, ami biztosítja a vizeletből a salakanyagok kiválasztását, a szervezet méregtelenítését. Részt vesznek még a vér pH-viszonyainak szabályozásában, emellett a szervezet elsavasodása ellen is hatnak.

Hogyan segítsünk a vesénknek?

A savasító hatású élelmiszerek étrendünkből történő kirekesztésével. Ilyenek pl. a vörös húsok, felvágottak, feldolgozott, tartósított, cukrozott élelmiszerek stb. Az italok közül pl. a cukros, szénsavas üdítők, tea, kávé, alkohol, egyes gyümölcslevek szintén savasítanak. Vizet viszont elégséges mennyiségben szükséges inni a megfelelő veseműködés érdekében is.

Egy jó referencia

– A vizeletnek világosnak kell lennie – ha sötét, az többek közt a kevés folyadékbevitel jele.
– Étrendünk legalább 50%-ban tartalmazzon növényi eredetű táplálékot!

Csak előnyökkel jár: az ilyen diéta rostdús jellege elősegíti a hosszan tartó teltségérzet mielőbbi kialakulását és a megfelelő béltranzitot. Biztosít még számos ásványi anyagot, ami serkenti a méregtelenítést, és vitamint, amely elengedhetetlen a szervezet megfelelő működéséhez. Emellett az étrend „zöld” összetevői alacsony kalóriabevitellel járnak.

Hogyan cselekedjünk?

Általában ajánlott, hogy napi menünk 1/3 részben proteinekből, 1/3 részben keményítőtartalmú élelmiszerekből és 1/3 részben zöldségféléből álljon. Méregtelenítéskor azonban ez utóbbi aránya legalább 50% legyen a fentebb említett szervek terhelésének könnyítése érdekében, a szükséges tápanyagtartalom megtartása mellett. Édesség gyanánt csak egyes gyümölcsök engedélyezettek!

Élénkítsük a béltranzitot

A bélrendszer hossza kb. 5-7 m, és a rossz bélmozgás vagy a nem megfelelő bél-máj cirkuláció különféle komoly zavarokat, funkcionális bélpanaszokat válthat ki. Ezért is fontos a béltranzit élénkítése, illetve normalizálása. Tudnunk kell azt is, hogy egyébként a bél idegi összeköttetésekkel rendelkezik, így a folyamatos tranzit elősegíti a nyugodt lelkiállapotot és a jobb hangulatot.

Hogyan segítsünk a beleinknek?

Helyezzük a hangsúlyt a víz + rostok (gyümölcsök, zöldségek, keményítőtartalmú ételek) „duóra”. De figyeljünk arra is, hogy egyes rostok irritálhatják a bélrendszert, különösen ha nem vagyunk a fogyasztásukhoz hozzászokva. Az érzékenyebb gyomrú személyeknek ajánlott, hogy pl. a nyers zöldségeket párolva fogyasszák.

„Enyhébb” sütési-főzési módokat alkalmazzunk

Nemcsak az élelmiszerek megválasztása fontos, hanem az a mód is, ahogyan elkészítjük őket. A túl magas hőfokon való sütés általában nem ajánlott, ennek során potenciálisan rákkeltő anyagok keletkezhetnek az ételben (pl. egyes, legutóbbi kutatások szerint egy akrilamid nevű műanyag fordulhat elő a sült burgonyában, vagy ún. heterociklikus aromatikus aminok (HAA – húsban, grillezéskor) is keletkezhetnek. A túl sokáig tartó főzés sem javasolt, mivel a táp anyagok, vitaminok különböző mértékben távoznak az étel össze tevőkből.

Hogyan főzzünk?

Az esetlegesen keletkező méreganyagok elkerülésére és a tápanyagok megőrzésére tanácsos 90-100 fok alatt sütni főzni. Dinsztelni, párolni, gőzölni – mind-mind ajánlott elkészítési mód. Ilyenkor hosszabb időt vesz igénybe az ételkészítés, de megéri…

Igyunk minél több folyadékot

A kellő mennyiségű folyadék bevitele alapvető fontosságú a méregtelenítéskor, hogy megkönnyítsük a salak- és méreganyagok távozását a szervezetből, a vizeleten, székleten vagy akár az izzadságon keresztül. A folyadék emellett az éhséget is csillapítja.

Hogyan teljesítsük a folyadékpótlást?

Salaktalanításkor a méreganyagok eltávolításához is a víz a legjobb ital. Legalább 3 litert fogyasszunk belőle naponta, kisebb mennyiségekre elosztva. Kiegészítésképpen zöldséglevek, egyes természetes gyümölcslevek, májkímélő gyógyteák ajánlottak (minden hozzáadott cukor nélkül


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hideg időben erősödhet a reumatológiai betegségben szenvedő gyerekek fájdalma

2025. november 21.

Nemcsak az idős emberek szenvedhetnek reumatológiai betegségekben, hanem a kisgyermekek is, a hűvös idő pedig fokozhatja a fájdalomérzékenységet, hiszen ilyenkor az ízületi folyadék sűrűbbé válik, és lassul a vérkeringés is. Kevesen tudják, hogy gyermekkori reumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori betegségek közé tartoznak, több kisgyermeket érintenek, mint az asztma vagy az egyes típusú cukorbetegség. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján országos hatáskörrel kezelik a krónikus gyermekreumatológiai betegségben szenvedő gyerekeket.


A gyermekreumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori autoimmun megbetegedések közé tartoznak, jóllehet gyermekek esetében sokkal ritkábban beszélünk krónikus betegségről, mint felnőtteknél. A betegség kezelésében mérföldkő volt 2013-ban hazánk első, gyermekegészségügyi intézményben működő biológiai terápiás központjának megnyitása a Gyermekgyógyászati Klinika Tűzoltó utcai Részlegén. Naponta harminc beteget látnak el itt, az elmúlt 12 évben pedig több mint tízezer reumatológiai betegségben szenvedő gyermek kaphatott esélyt egy jobb életminőségre. A biológiai terápiák ugyanis áttörést hoztak: míg néhány évitizede az érintettek felnőttként súlyos mozgáskorlátozottsággal voltak kénytelek élni, mostanra életkilátásaik megegyeznek az egészséges gyermekekével.

Porckopás és csontritkulás – van köztük kapcsolat?

2025. november 20.

A porckopás és a csontritkulás két külön betegség, eltérő megelőzési és kezelési elvekkel. Előbbi az ízületi felszín és a lágyrészek problémája; utóbbi a csontok ásványianyag-cseréjének zavara. Közös félreértés, hogy „fájdalom esetén pihenni kell, mert a mozgás árt”. A tartós inaktivitás rontja az izmok állapotát és fokozza a fájdalmat, ezért valójában a jól felépített, ízületkímélő mozgás mindkét esetben alapkezelés. Idős korra jellemző az izomtömeg vesztése, ami rendszeres mozgással lassítható. A mozgás ezenfelül az általános, anyagcserére gyakorolt pozitív hatásai mellett javítja az ízület körüli lágyrészek vérellátását, valamint a porcsejtek táplálkozását.

Emellett artrózisban más szempontból is fontos az izmok megerősítése. A megfelelő izomzat fontos szerepet játszik az ízület stabilizálásában, ezáltal bizonyítottan csökkenti az időskori eséseket. „A mozgás nem ellenség, hanem gyógyszer, de fontos a fokozatosság, a rendszeresség és a személyre szabott mozgásterápia” – teszi hozzá a szakember.

További gyakori tévhitek:


„Csak az idősek/nők betegsége.” Mindkettő gyakoribb idősebb korban és nőknél, de férfiaknál és fiatalabbaknál is előfordulhat korábbi sérülések, túlterhelés, genetikai hajlam, hormonális változások, életmód miatt.
„A vitaminok/étrendkiegészítők majd megoldják.” Az étrendkiegészítők mint a kalcium, D-vitamin, kollagén stb. szedése csak része a megoldásnak, de a bizonyított alap a mozgás, a testsúlykontroll és – ha kell – az orvosi kezelés.
„A testsúly nem tényező.” A túlsúly plusz terhelés az ízületnek, mely minden lépésnél jelentkezik. A cél az egészséges, fenntartható testsúly.
„A ropogtatás/időjárás okozza.” Nincs rá bizonyíték, hogy akár artrózist, akár csontritkulást okoznának, legfeljebb a panaszokat befolyásolhatják.
„Ha porckopásom van, nem lehet csontritkulásom (és fordítva).” Egy embernél együtt is előfordulhat a két betegség; a szűrés és a célzott edzés akkor is fontos, ha a másik kórkép már fennáll.

Amikor a világ hirtelen forogni kezd – a vertigo és kezelési lehetőségei

2025. november 20.

Ha valaha érezte már azt, hogy a világ hirtelen forogni kezd ön körül, miközben valójában minden mozdulatlan – akkor nagy eséllyel megtapasztalta a vertigót. A vertigo nem egyszerű szédülés, hanem annál sokkal zavaróbb és gyakran ijesztőbb élmény. Aki ebben szenved, nemcsak bizonytalanul mozog, hanem úgy érzi, mintha egy láthatatlan kéz megforgatná őt a tengelye körül. Ez nem túlzás, hanem egy nagyon is valós tünetegyüttes.

A témában dr. Tóth Tímea, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus szakorvosa van a segítségünkre

Szédülés? Ez így nagyon tág fogalom…

A közhiedelemmel ellentétben a szédülés nem mindig egyformán jelentkezik. A hétköznapi értelemben vett „szédülés” kifejezés nagyon sok érzetet takarhat: lehet enyhe bizonytalanság, egyensúlyvesztés, gyengeségérzés, sőt néha az ájulás előtti állapot is. A vertigo viszont ennél jobban körülhatárolható – az a benyomás, mintha forogna velünk a világ. Gyakran társul hozzá hányinger, hányás, verejtékezés, sőt, járásbizonytalanság is. Ezek a tünetek önmagukban is nagyon kellemetlenek, de ami igazán aggasztóvá teszi őket, az a kiszámíthatatlanságuk: a rohamok hirtelen jönnek, és nem mindig egyértelmű, mi váltja ki őket.

A háttérben az egyensúlyrendszer zavara áll. Ez egy bonyolult, finoman hangolt rendszer, amelyben a belső fül, az agytörzs és a kisagy működik együtt. A belső fülben aprócska érzékelők – félkörös ívjáratok – figyelik, hogyan mozgatjuk a fejünket, és ezek az információk az idegrendszeren keresztül jutnak el az agyba. Ha bárhol hiba csúszik a rendszerbe, például, ha a fülben lévő kis kristályok elmozdulnak, vagy egy vírus megtámadja az idegeket, az agy „téves adatokat” kap. Ennek az ellentmondásos információnak az eredménye az, amit mi szédülésként, forgásként élünk meg.