Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Könnyítsünk méregtelenítéssel a májon

Érdekességek2021. január 13.

Fotó: pixabay.com

Testünk elárulja, hogy mikor van szüksége méregtelenítésre. Amikor a salakanyagok, amelyeket a szervezet nem tud felhasználni, felgyülemlenek (pl. nehéz ételek fogyasztása után, fizikai aktivitás hiánya miatt, stressz hatására, dohányzás következtében vagy antibiotikumok szedésekor), e folyamat során a méregtelenítő kúra hasznosnak bizonyul a salaktalanításért „felelős” szervek működésének támogatására.

Salakanyagok képződhetnek még az anyagcsere-folyamatok mellett pl. zöldségeken-gyümölcsökön növényvédőszer-maradványok, élelmiszer- adalékanyagok vagy légszennyezettség miatt is. Fontos, hogy mindenekelőtt maximálisan csökkentsük a méreganyagok forrásait, és segítsük elő a kiválasztószervek – máj, vese, belek – munkáját. Ezáltal könnyedebbnek érezzük magunkat, energiával telítődünk. A méregtelenítő kúrának szentelhetünk hetente egy-egy napot vagy akár félévenként egy egész hetet, kötöttségeink és igényeink szerint.

Könnyítsünk a máj működésén

A máj az első számú szerv, amellyel a méregtelenítés szempontjából foglalkozni kell. Több funkciót tölt be, így többek közt semlegesíti és eltávolítja a (pl. májkárosító élelmiszerek, egyes gyógyszerek vagy az alkohol okozta) méreganyagokat; epét termel, amely a zsíremésztés fő elősegítője. A helytelen táplálkozás túlterheli a májat, és a méreganyagok felhalmozódását vonja maga után, ennek nyomán többek közt fáradtság, nehézkesség- kényelmetlenség érzés, sápadt arcszín, az energikusság hiánya vagy súlygyarapodás léphet fel.

Hogyan segítsünk a májunknak?

Természetes eredetű és könnyű élelmiszereket fogyasszunk, amelyek kevés munkára késztetik a májat. Gondoljunk a keserűanyagokat tartalmazó zöldségekre- gyümölcsökre, gyógynövényekre is, amelyek serkentik az epekiválasztást (ilyen pl. a fekete retek, articsóka, grépfrút, endívia…).).


Segítsük elő a vesekiválasztást

A vesék szűrőként működnek a szervezetben, ami biztosítja a vizeletből a salakanyagok kiválasztását, a szervezet méregtelenítését. Részt vesznek még a vér pH-viszonyainak szabályozásában, emellett a szervezet elsavasodása ellen is hatnak.

Hogyan segítsünk a vesénknek?

A savasító hatású élelmiszerek étrendünkből történő kirekesztésével. Ilyenek pl. a vörös húsok, felvágottak, feldolgozott, tartósított, cukrozott élelmiszerek stb. Az italok közül pl. a cukros, szénsavas üdítők, tea, kávé, alkohol, egyes gyümölcslevek szintén savasítanak. Vizet viszont elégséges mennyiségben szükséges inni a megfelelő veseműködés érdekében is.

Egy jó referencia

– A vizeletnek világosnak kell lennie – ha sötét, az többek közt a kevés folyadékbevitel jele.
– Étrendünk legalább 50%-ban tartalmazzon növényi eredetű táplálékot!

Csak előnyökkel jár: az ilyen diéta rostdús jellege elősegíti a hosszan tartó teltségérzet mielőbbi kialakulását és a megfelelő béltranzitot. Biztosít még számos ásványi anyagot, ami serkenti a méregtelenítést, és vitamint, amely elengedhetetlen a szervezet megfelelő működéséhez. Emellett az étrend „zöld” összetevői alacsony kalóriabevitellel járnak.

Hogyan cselekedjünk?

Általában ajánlott, hogy napi menünk 1/3 részben proteinekből, 1/3 részben keményítőtartalmú élelmiszerekből és 1/3 részben zöldségféléből álljon. Méregtelenítéskor azonban ez utóbbi aránya legalább 50% legyen a fentebb említett szervek terhelésének könnyítése érdekében, a szükséges tápanyagtartalom megtartása mellett. Édesség gyanánt csak egyes gyümölcsök engedélyezettek!

Élénkítsük a béltranzitot

A bélrendszer hossza kb. 5-7 m, és a rossz bélmozgás vagy a nem megfelelő bél-máj cirkuláció különféle komoly zavarokat, funkcionális bélpanaszokat válthat ki. Ezért is fontos a béltranzit élénkítése, illetve normalizálása. Tudnunk kell azt is, hogy egyébként a bél idegi összeköttetésekkel rendelkezik, így a folyamatos tranzit elősegíti a nyugodt lelkiállapotot és a jobb hangulatot.

Hogyan segítsünk a beleinknek?

Helyezzük a hangsúlyt a víz + rostok (gyümölcsök, zöldségek, keményítőtartalmú ételek) „duóra”. De figyeljünk arra is, hogy egyes rostok irritálhatják a bélrendszert, különösen ha nem vagyunk a fogyasztásukhoz hozzászokva. Az érzékenyebb gyomrú személyeknek ajánlott, hogy pl. a nyers zöldségeket párolva fogyasszák.

„Enyhébb” sütési-főzési módokat alkalmazzunk

Nemcsak az élelmiszerek megválasztása fontos, hanem az a mód is, ahogyan elkészítjük őket. A túl magas hőfokon való sütés általában nem ajánlott, ennek során potenciálisan rákkeltő anyagok keletkezhetnek az ételben (pl. egyes, legutóbbi kutatások szerint egy akrilamid nevű műanyag fordulhat elő a sült burgonyában, vagy ún. heterociklikus aromatikus aminok (HAA – húsban, grillezéskor) is keletkezhetnek. A túl sokáig tartó főzés sem javasolt, mivel a táp anyagok, vitaminok különböző mértékben távoznak az étel össze tevőkből.

Hogyan főzzünk?

Az esetlegesen keletkező méreganyagok elkerülésére és a tápanyagok megőrzésére tanácsos 90-100 fok alatt sütni főzni. Dinsztelni, párolni, gőzölni – mind-mind ajánlott elkészítési mód. Ilyenkor hosszabb időt vesz igénybe az ételkészítés, de megéri…

Igyunk minél több folyadékot

A kellő mennyiségű folyadék bevitele alapvető fontosságú a méregtelenítéskor, hogy megkönnyítsük a salak- és méreganyagok távozását a szervezetből, a vizeleten, székleten vagy akár az izzadságon keresztül. A folyadék emellett az éhséget is csillapítja.

Hogyan teljesítsük a folyadékpótlást?

Salaktalanításkor a méreganyagok eltávolításához is a víz a legjobb ital. Legalább 3 litert fogyasszunk belőle naponta, kisebb mennyiségekre elosztva. Kiegészítésképpen zöldséglevek, egyes természetes gyümölcslevek, májkímélő gyógyteák ajánlottak (minden hozzáadott cukor nélkül


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Zsíros falatok

2026. június 08.

Francia kutatók felfedezték: a szájban levõ szenzor szabályozza a szervezet zsíréhségét, mely egyúttal stimulálja a zsírtartalmú ételek emésztését is.
Ha csülökpörköltre, zsíros sültekre fáj a fogunk, ha úgy érezzük, hogy azonnal ennünk kell valamilyen tartalmas, laktató, és nem utolsó sorban zsírdús ételt, az nem véletlen: a szájunkban levõ szenzor – egy speciális protein – szabályozza a szervezet zsíréhségét, ugyanakkor stimulálja is a zsírtartalmú ételek emésztését is.

A Dijon Egyetemen dolgozó Phillippe Besnard vezette francia kutatócsoport a Journal of Clinical Investigation címû szaklapban publikálta vonatkozó eredményeit.

Korábban japán kutatók már kiegészítették a hagyományos íz-palettát: az édeset, a savanyút, a keserût és a sósat az umami-val, azaz a hús-ízûvel. Tudományos körökben már rég várható volt, hogy a zsírtartalmú ételek szenzorát is fel fogják fedezni – ez történt most meg.

Egyszer csak azt vesszük észre, hogy egy helyen vagyunk – mégsem kapcsolódunk egymáshoz

2026. június 07.

Balatonfüreden egy napra háttérbe kerülhetnek a képernyők, hogy újra előtérbe kerüljenek a közös családi élmények



„A színpadon egyszer csak saját magadra ismersz.”
Balatonfüreden szituációs családi színházzal mutatják meg a digitális hétköznapok konfliktusait

„Csak még öt perc.”
„Figyelsz rám egyáltalán?”
„Miért nem tudja letenni?”

A legtöbb családban ma már ismerősen hangzanak ezek a mondatok. A digitális világ a mindennapok természetes részévé vált, miközben egyre több szülő érzi úgy, hogy az együtt töltött időből lassan eltűnik a valódi figyelem, a kapcsolódás és a közös jelenlét.

Közös játék, mozgás és valódi jelenlét

Erre a jelenségre szeretne közérthető, emberi és élményszerű választ adni az EduTech Hungary által életre hívott és az EdTech Koalíció szakmai közösségével immár hatodik alkalommal megvalósuló „Alfáktól Omegáig” – Családi Piknik következő állomása, amelyet 2026. június 13-án rendeznek meg Balatonfüreden, a Gapa Terasz és Parkerdő területén.

Kefir: tényleg jót tesz a bélflóránknak?

2026. június 07.

A fermentált termékek évek óta az egészségtudatos étrend kedvencei, közülük pedig a kefir is újra egyre nagyobb figyelmet kap. Nem véletlenül: ez a karakteres, enyhén pezsgő ital nemcsak különleges íze, de az emésztésünkre és bélflóránkra gyakorolt pozitív hatása miatt is kitűnik a fermentált készítmények sorából. De vajon valóban olyan jól illeszkedik az egészséges életmódhoz, mint ahogy azt gondoljuk? A kérdésre a Danone Magyarország felkérésére a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, Szűcs Zsuzsanna segít válaszolni.



Ital a Kaukázusból

A kefir története egészen a Kaukázus hegyeiig nyúlik vissza, ahol évszázadokkal ezelőtt kezdték készíteni tejből és úgynevezett kefirkultúrából. Ezek valójában baktériumok és élesztőgombák különleges együttesei, amelyek fermentáció során alakítják át a tejet savanykás, enyhén szénsavas itallá. Egyes feljegyzések szerint a kefirgombákat olyan nagy becsben tartották, hogy generációról generációra örökítették tovább őket.

Mitől különleges a kefir?

A kefir igazi ereje a benne található mikroorganizmusokban rejlik. A készítése során jótékony mikrobákat, többek között baktériumokat – például Lactobacillus kefirit – és élesztőgombákat alkalmaznak, így nem csak tejsavas, hanem alkoholos erjedés is végbemegy. Ennek köszönhető a kefir jellegzetes, kissé pezsgő íze, és az is, hogy élő baktériumkultúrákat, azaz probiotikumokat tartalmaz.

„A probiotikumok hozzájárulhatnak a bélflóra egyensúlyának fenntartásához, ami nemcsak az emésztési jóllét szempontjából fontos, de az immunrendszer működésére és így az általános közérzetre is hatással lehet. A fermentált tejtermékek rendszeres fogyasztását számos egészségügyi előnnyel összefüggésbe hozták, amelyek közül a legerősebb tudományos bizonyítékok a szénhidrát-anyagcsere és az inzulinérzékenység területén vannak” – mondta Szűcs Zsuzsanna.