Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Könnyítsünk méregtelenítéssel a májon

Érdekességek2021. január 13.

Fotó: pixabay.com

Testünk elárulja, hogy mikor van szüksége méregtelenítésre. Amikor a salakanyagok, amelyeket a szervezet nem tud felhasználni, felgyülemlenek (pl. nehéz ételek fogyasztása után, fizikai aktivitás hiánya miatt, stressz hatására, dohányzás következtében vagy antibiotikumok szedésekor), e folyamat során a méregtelenítő kúra hasznosnak bizonyul a salaktalanításért „felelős” szervek működésének támogatására.

Salakanyagok képződhetnek még az anyagcsere-folyamatok mellett pl. zöldségeken-gyümölcsökön növényvédőszer-maradványok, élelmiszer- adalékanyagok vagy légszennyezettség miatt is. Fontos, hogy mindenekelőtt maximálisan csökkentsük a méreganyagok forrásait, és segítsük elő a kiválasztószervek – máj, vese, belek – munkáját. Ezáltal könnyedebbnek érezzük magunkat, energiával telítődünk. A méregtelenítő kúrának szentelhetünk hetente egy-egy napot vagy akár félévenként egy egész hetet, kötöttségeink és igényeink szerint.

Könnyítsünk a máj működésén

A máj az első számú szerv, amellyel a méregtelenítés szempontjából foglalkozni kell. Több funkciót tölt be, így többek közt semlegesíti és eltávolítja a (pl. májkárosító élelmiszerek, egyes gyógyszerek vagy az alkohol okozta) méreganyagokat; epét termel, amely a zsíremésztés fő elősegítője. A helytelen táplálkozás túlterheli a májat, és a méreganyagok felhalmozódását vonja maga után, ennek nyomán többek közt fáradtság, nehézkesség- kényelmetlenség érzés, sápadt arcszín, az energikusság hiánya vagy súlygyarapodás léphet fel.

Hogyan segítsünk a májunknak?

Természetes eredetű és könnyű élelmiszereket fogyasszunk, amelyek kevés munkára késztetik a májat. Gondoljunk a keserűanyagokat tartalmazó zöldségekre- gyümölcsökre, gyógynövényekre is, amelyek serkentik az epekiválasztást (ilyen pl. a fekete retek, articsóka, grépfrút, endívia…).).


Segítsük elő a vesekiválasztást

A vesék szűrőként működnek a szervezetben, ami biztosítja a vizeletből a salakanyagok kiválasztását, a szervezet méregtelenítését. Részt vesznek még a vér pH-viszonyainak szabályozásában, emellett a szervezet elsavasodása ellen is hatnak.

Hogyan segítsünk a vesénknek?

A savasító hatású élelmiszerek étrendünkből történő kirekesztésével. Ilyenek pl. a vörös húsok, felvágottak, feldolgozott, tartósított, cukrozott élelmiszerek stb. Az italok közül pl. a cukros, szénsavas üdítők, tea, kávé, alkohol, egyes gyümölcslevek szintén savasítanak. Vizet viszont elégséges mennyiségben szükséges inni a megfelelő veseműködés érdekében is.

Egy jó referencia

– A vizeletnek világosnak kell lennie – ha sötét, az többek közt a kevés folyadékbevitel jele.
– Étrendünk legalább 50%-ban tartalmazzon növényi eredetű táplálékot!

Csak előnyökkel jár: az ilyen diéta rostdús jellege elősegíti a hosszan tartó teltségérzet mielőbbi kialakulását és a megfelelő béltranzitot. Biztosít még számos ásványi anyagot, ami serkenti a méregtelenítést, és vitamint, amely elengedhetetlen a szervezet megfelelő működéséhez. Emellett az étrend „zöld” összetevői alacsony kalóriabevitellel járnak.

Hogyan cselekedjünk?

Általában ajánlott, hogy napi menünk 1/3 részben proteinekből, 1/3 részben keményítőtartalmú élelmiszerekből és 1/3 részben zöldségféléből álljon. Méregtelenítéskor azonban ez utóbbi aránya legalább 50% legyen a fentebb említett szervek terhelésének könnyítése érdekében, a szükséges tápanyagtartalom megtartása mellett. Édesség gyanánt csak egyes gyümölcsök engedélyezettek!

Élénkítsük a béltranzitot

A bélrendszer hossza kb. 5-7 m, és a rossz bélmozgás vagy a nem megfelelő bél-máj cirkuláció különféle komoly zavarokat, funkcionális bélpanaszokat válthat ki. Ezért is fontos a béltranzit élénkítése, illetve normalizálása. Tudnunk kell azt is, hogy egyébként a bél idegi összeköttetésekkel rendelkezik, így a folyamatos tranzit elősegíti a nyugodt lelkiállapotot és a jobb hangulatot.

Hogyan segítsünk a beleinknek?

Helyezzük a hangsúlyt a víz + rostok (gyümölcsök, zöldségek, keményítőtartalmú ételek) „duóra”. De figyeljünk arra is, hogy egyes rostok irritálhatják a bélrendszert, különösen ha nem vagyunk a fogyasztásukhoz hozzászokva. Az érzékenyebb gyomrú személyeknek ajánlott, hogy pl. a nyers zöldségeket párolva fogyasszák.

„Enyhébb” sütési-főzési módokat alkalmazzunk

Nemcsak az élelmiszerek megválasztása fontos, hanem az a mód is, ahogyan elkészítjük őket. A túl magas hőfokon való sütés általában nem ajánlott, ennek során potenciálisan rákkeltő anyagok keletkezhetnek az ételben (pl. egyes, legutóbbi kutatások szerint egy akrilamid nevű műanyag fordulhat elő a sült burgonyában, vagy ún. heterociklikus aromatikus aminok (HAA – húsban, grillezéskor) is keletkezhetnek. A túl sokáig tartó főzés sem javasolt, mivel a táp anyagok, vitaminok különböző mértékben távoznak az étel össze tevőkből.

Hogyan főzzünk?

Az esetlegesen keletkező méreganyagok elkerülésére és a tápanyagok megőrzésére tanácsos 90-100 fok alatt sütni főzni. Dinsztelni, párolni, gőzölni – mind-mind ajánlott elkészítési mód. Ilyenkor hosszabb időt vesz igénybe az ételkészítés, de megéri…

Igyunk minél több folyadékot

A kellő mennyiségű folyadék bevitele alapvető fontosságú a méregtelenítéskor, hogy megkönnyítsük a salak- és méreganyagok távozását a szervezetből, a vizeleten, székleten vagy akár az izzadságon keresztül. A folyadék emellett az éhséget is csillapítja.

Hogyan teljesítsük a folyadékpótlást?

Salaktalanításkor a méreganyagok eltávolításához is a víz a legjobb ital. Legalább 3 litert fogyasszunk belőle naponta, kisebb mennyiségekre elosztva. Kiegészítésképpen zöldséglevek, egyes természetes gyümölcslevek, májkímélő gyógyteák ajánlottak (minden hozzáadott cukor nélkül


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.