Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Könnyű mással összekeverni a petefészek daganatot

Érdekességek2019. július 09.

A petefészek rosszindulatú daganata igen veszélyes ráktípus, mivel gyakran túl későn diagnosztizálják. Az elváltozás tüneteit sajnos igen könnyű mással összekeverni, mivel több jóindulatú állapot is hasonló panaszokat produkálhat, például a ciszta. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza ezért tünetek esetén mihamarabbi kontrollt javasol.

Fotó: 123rf.comVérzészavarok, fájdalmas együttlétek, hüvelyi folyás

Pecsételő vérzés, fájdalmas szex, vissza-visszatérő hüvelyfolyás- ezek hátterében számtalan -akár banális- ok is állhat, így sokan legyintenek a problémára, illetve otthoni módszerekkel, recept nélkül kapható készítményekkel próbálják orvosolni a panaszt. Viszont -főleg, ha huzamosabb ideig fennáll a tünet- fontos, hogy forduljon az illető nőgyógyászhoz, ugyanis meglehet, komolyabb terápia szükséges a kezeléshez. Sőt, rossz esetben ezen panaszok akár rákos elváltozásra is utalhatnak!

A vérzészavarok leggyakoribb okai

• Hormonális eltérések (pl. Pajzsmirigy alulműködés, IR, progeszteronhiány)
• Menopauza
• Gyulladás
• Jó-és rosszindulatú daganatok (pl.polip, mióma, ciszta, rák)
• Endometriózis
• Fertőzések

Petefészek ciszta vagy petefészekrák?

A petefészkekben azok anatómiai felépítése miatt gyakran alakulhatnak ki ciszták. Fontos tudni, hogy ekkor nem egyetlen állapotról van szó, hiszen igen sok formát takar. Leggyakrabban a folyadékkal teli cisztákkal a fogamzókorú nők szembesülnek, amikor a helytelen peteérés miatt nem alakul ki domináns tüsző, mely megrepedhetne, hanem helyette több ciszta alakul ki (PCOS). A PCOS belgyógyászati kórkép része, ami életmódváltással (diéta és sport!), valamint gyógyszeres úton kezelhető, csak ritka esetben van szükség műtétre.


Azonban igen fontos tisztában lenni azzal, hogy a ciszták akár rosszindulatú elváltozásra is felhívhatják a figyelmet, pontosabban petefészekrákra. Ez általában az idősebb korosztály tagjait érinti, ezért ha ciszta van a petefészekben, főleg, ha a tumormarkerek kiugróan magasak (de ez nem szükségszerű), úgy az malignus (rosszindulatú) daganat jele lehet. Nagyon fontos, hogy el lehessen különíteni a jó-és rosszindulatú képleteket egymásól, és ebben az UH-on kívül tumormarkerek vizsgálata (CA125), citológia/szövettan, egyéb képalkotó vizsgálatok (CT/ PET CT) szükségesek, valamint szabad hasűri folyadék ellenőrzése és abból mintavétel is indokolt.

Hasonló tüneteket okozhatnak

Sajnos az ártalmatlan ciszta és a rosszindulatú petefészekrák hasonló, sőt, ugyanolyan tüneteket okozhatnak (már, ha okoznak), így fontos, hogy mielőbb forduljon nőgyógyászhoz az illető, aki elkülöníti egymástól a két állapotot. Ez azért is fontos, mert a malignus petefészekrák igen progresszív, és gyakran akkor derül rá fény, amikor már áttéteket képzett.

Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza elsősorban a rendszeres szűrés fontosságára hívja fel a figyelmet, ugyanis a petefészekrák és a jóindulatú ciszták is gyakran tünetmentesek.  Amennyiben mégis jelentkeznek panaszok, igen hasonlóak lehetnek: pl. vérzészavar, haspuffadás, fogyás, emésztési panaszok, alhasi fájdalom.

Mi a teendő, ha cisztám vagy petefészekrákom van?

Az első a jó-és a rosszindulatú folyamatok elkülönítése. Apróbb ciszták esetén gyakran nincs szükség az életmódváltáson kívül egyéb teendőre (PCOS esetén szükség lehet gyógyszerre is), hiszen pár ciklus után felszívódhatnak. Azonban, ha a jóindulatúnak gondolt képletek komoly panaszokat okoznak, illetve, ha túl nagy méretűek, akkor eltávolítják, legtöbbször endoszkópos úton, egynapos beavatkozás keretében.

Rosszindulatú petefészek képlet esetén műtétre (a méh és a petefészkek teljes eltávolítására, radikális beavatkozásra!) van szükség, a cél a látható daganatmentesség. Ezen kívül (előzetes és utókezelés) kemoterápia, illetve egyéb onkológiai kezelés indokolt. Nagyon fontos, hogy tünetmentesség, gyógyulás után az illető rendszeres szűrésen vegyen részt, mivel kiújulásra hajlamos!


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Márciusi maradványtünetek

2026. március 18.

Nem betegség, csak a szervezet egyensúlyt keres

Március a megújulás hónapja, de a testünk nem mindig vált ilyen gyorsan. A téli fizikai és mentális terhelés ilyenkor üt vissza: mintha most érkezne meg igazán a fáradtság. Belső nyugtalanság, torokszorítás, lassabb emésztés vagy visszatérő ajakherpesz – sokaknál jelentkeznek ezek a furcsa, mégsem betegséget jelző tünetek. Dr. Sebő Zsuzsanna mentőorvos, gyermekgyógyász, homeopátiás orvos szerint ez az átmenet természetes: a szervezet a fényhez, a hőmérséklethez és az új ritmushoz alkalmazkodik. Íme a 4 leggyakoribb jel, amelyet érdemes természetesen megtámogatnunk.

1. Belső nyugtalanság

Tünet: feszültség, ingerlékenység, „nem találom a helyem” érzés.
Mi állhat mögötte? A téli hónapok csendes kimerültsége. Az idegrendszer még nem érkezett meg a tavaszba, hiába hosszabbak a nappalok.

Természetes támogatás: A természetes fény ilyenkor szinte gyógyszerként hat: egy napi séta segít újrahangolni a belső ritmust. A magnéziumban gazdag ételek és az esti citromfű– vagy levendulatea finoman oldhatják a feszültséget. Tanuljunk meg helyesen lélegezni!

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.