Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Könnyű mással összekeverni a petefészek daganatot

Érdekességek2019. július 09.

A petefészek rosszindulatú daganata igen veszélyes ráktípus, mivel gyakran túl későn diagnosztizálják. Az elváltozás tüneteit sajnos igen könnyű mással összekeverni, mivel több jóindulatú állapot is hasonló panaszokat produkálhat, például a ciszta. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza ezért tünetek esetén mihamarabbi kontrollt javasol.

Fotó: 123rf.comVérzészavarok, fájdalmas együttlétek, hüvelyi folyás

Pecsételő vérzés, fájdalmas szex, vissza-visszatérő hüvelyfolyás- ezek hátterében számtalan -akár banális- ok is állhat, így sokan legyintenek a problémára, illetve otthoni módszerekkel, recept nélkül kapható készítményekkel próbálják orvosolni a panaszt. Viszont -főleg, ha huzamosabb ideig fennáll a tünet- fontos, hogy forduljon az illető nőgyógyászhoz, ugyanis meglehet, komolyabb terápia szükséges a kezeléshez. Sőt, rossz esetben ezen panaszok akár rákos elváltozásra is utalhatnak!

A vérzészavarok leggyakoribb okai

• Hormonális eltérések (pl. Pajzsmirigy alulműködés, IR, progeszteronhiány)
• Menopauza
• Gyulladás
• Jó-és rosszindulatú daganatok (pl.polip, mióma, ciszta, rák)
• Endometriózis
• Fertőzések

Petefészek ciszta vagy petefészekrák?

A petefészkekben azok anatómiai felépítése miatt gyakran alakulhatnak ki ciszták. Fontos tudni, hogy ekkor nem egyetlen állapotról van szó, hiszen igen sok formát takar. Leggyakrabban a folyadékkal teli cisztákkal a fogamzókorú nők szembesülnek, amikor a helytelen peteérés miatt nem alakul ki domináns tüsző, mely megrepedhetne, hanem helyette több ciszta alakul ki (PCOS). A PCOS belgyógyászati kórkép része, ami életmódváltással (diéta és sport!), valamint gyógyszeres úton kezelhető, csak ritka esetben van szükség műtétre.


Azonban igen fontos tisztában lenni azzal, hogy a ciszták akár rosszindulatú elváltozásra is felhívhatják a figyelmet, pontosabban petefészekrákra. Ez általában az idősebb korosztály tagjait érinti, ezért ha ciszta van a petefészekben, főleg, ha a tumormarkerek kiugróan magasak (de ez nem szükségszerű), úgy az malignus (rosszindulatú) daganat jele lehet. Nagyon fontos, hogy el lehessen különíteni a jó-és rosszindulatú képleteket egymásól, és ebben az UH-on kívül tumormarkerek vizsgálata (CA125), citológia/szövettan, egyéb képalkotó vizsgálatok (CT/ PET CT) szükségesek, valamint szabad hasűri folyadék ellenőrzése és abból mintavétel is indokolt.

Hasonló tüneteket okozhatnak

Sajnos az ártalmatlan ciszta és a rosszindulatú petefészekrák hasonló, sőt, ugyanolyan tüneteket okozhatnak (már, ha okoznak), így fontos, hogy mielőbb forduljon nőgyógyászhoz az illető, aki elkülöníti egymástól a két állapotot. Ez azért is fontos, mert a malignus petefészekrák igen progresszív, és gyakran akkor derül rá fény, amikor már áttéteket képzett.

Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza elsősorban a rendszeres szűrés fontosságára hívja fel a figyelmet, ugyanis a petefészekrák és a jóindulatú ciszták is gyakran tünetmentesek.  Amennyiben mégis jelentkeznek panaszok, igen hasonlóak lehetnek: pl. vérzészavar, haspuffadás, fogyás, emésztési panaszok, alhasi fájdalom.

Mi a teendő, ha cisztám vagy petefészekrákom van?

Az első a jó-és a rosszindulatú folyamatok elkülönítése. Apróbb ciszták esetén gyakran nincs szükség az életmódváltáson kívül egyéb teendőre (PCOS esetén szükség lehet gyógyszerre is), hiszen pár ciklus után felszívódhatnak. Azonban, ha a jóindulatúnak gondolt képletek komoly panaszokat okoznak, illetve, ha túl nagy méretűek, akkor eltávolítják, legtöbbször endoszkópos úton, egynapos beavatkozás keretében.

Rosszindulatú petefészek képlet esetén műtétre (a méh és a petefészkek teljes eltávolítására, radikális beavatkozásra!) van szükség, a cél a látható daganatmentesség. Ezen kívül (előzetes és utókezelés) kemoterápia, illetve egyéb onkológiai kezelés indokolt. Nagyon fontos, hogy tünetmentesség, gyógyulás után az illető rendszeres szűrésen vegyen részt, mivel kiújulásra hajlamos!


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Gyanújelek, tünetek, vizsgálatok - A csontritkulás megelõzése, kezelése

2026. szeptember 23.

Mi az oszteoporózis?

A csontritkulás a csonttömeg egyenletes és fokozódó megfogyatkozása. A csontszövet mikroszerkezete károsodik, a csontminõség romlik, ami a csontok fokozott törékenységéhez vezet.

Az emberi csontokban az élet folyamán párhuzamosan zajlik a csontbontás és csontépítés folyamata. 25-30 éves korra kialakul a végleges testmagasság. Ezt követõen a csontbontás meghaladja az építés ütemét és lassan, fokozatosan veszítünk a csonttömegünkbõl. Nõknél a változás korában átmenetileg mind a csontbontás, mind a csontépítés felgyorsul, de a bontás kifejezettebb. Férfiaknál késõbb, fokozatosan csökken a csonttömeg. Ha a csonttömeg kritikusan alacsony szintre csökken (törési küszöb), a csont minimális erõhatásra eltörik.

A csúcscsonttömegbõl fokozatosan csökken a csont mennyisége. Ha kis csúcscsonttömeget tudtunk elraktározni fiatal korunkban, hamarabb elfogy a csontunk, elõbb elérjük a kritikus törési küszöböt. A csonttömeget csökkentõ tényezõk túlsúlyba kerülésével a csöves csontok (pl. combcsont középsõ része, alkarcsontok) vastagsága csökken; a szivacsos csontokban (pl. gerinccsigolya, a combcsont csípõízület-közeli része) a csontgerendák elvékonyodnak, elszakadnak, majd teljesen felszívódnak.

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.