Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Könnyű vacsora egyszerűen: ratatouille sárgarépafasírttal

Érdekességek2020. október 12.

Az egészséges életmód alapja a megfelelő tápanyagok bevitele a szervezetbe.A Galenus Kiadó Rendhagyó szakácskönyvek sorozatában patikusok írták a jobbnál jobb finomságokat. Minden recept alatt szerepel a tápanyagtartalom, ami megkönnyíti mind a cukorbetegek, IR-esek, diétázók és egészségesen táplálkozók életét, sőt: számos embernek kell figyelnie a koleszterinre a szív- és érrendszeri betegségek miatt, ezeknél a recepteknél pedig ez is fel van tüntetve!

A Kiskonyha Gasztroblog kipróbálta a sárgarépafasírt receptjét és meg is írta a tapasztalatokat.  

Az elkészítése egyszerű és nagyszerű, illetve ahogyan az a Ratatouille, a francia lecsó esetében is, itt is jelezve van az egy adagban található tápanyagtartalom. Alacsony kalória- és szénhidráttartalom, egy jó kis salátával vagy mártogatóval tökéletes, rostban gazdag vacsorája lehet egy nehéz napnak. És amiért plusz egy pont jár neki: mikróban megmelegítve is ugyanúgy finom, mint frissen, ez sok esetben kritérium, hiszen sokan főznek több napra.

A hozzávalók szinte mindig vannak otthon, egyedül kurkuma lehet, ami nem mindenkinél található meg.


Hozzávalók:

– 50 dkg sárgarépa apróra reszelve (nagy lyukú reszelőn)
– 1 nagyobb vöröshagyma
– 3-4 gerezd fokhagyma
– 2 tojás 
– 10-15 dkg őrült zabpehely
– só, bors
– őrölt szerecsendió
– őrölt fűszerkömény
– pirospaprika
– kurkuma
– olaj a sütéshez (opcionális) 

Elkészítés:

A vöröshagymát vágjuk apróra, a fokhagymát zúzzuk össze (vagy akár reszelhetjük ezt is, kinek mi a kényelmesebb). Majd mindkettőt egyszerre 1-2 evőkanál olajon üvegesre pároljuk. A sárgarépát reszeljük le és nyomkodjuk ki a levét. (Sajnos ez nem az a rész, amin időt tudunk spórolni, valóban ki kell nyomkodni a levét!) 

Minden hozzávalót öntsünk egy keverőtálba és alaposan dolgozzuk össze. A fűszerek esetében nagy a szabadság, alakíthatjuk a saját ízlésvilágunkhoz, de kóstolgathatjuk is közben.

Kis pogácsákat formálunk belőle, ha nem állnak össze teljesen, adjunk még hozzájuk zabpelyhet, amíg egy merev, de ruganyos fasírtot kapunk. A legszaftosabb akkor lesz, ha olajban pár perc alatt mindkét oldalát kisütjük. Azonban, aki szeretné ennél is egészségesebbre, az tegye nyugodtan a sütőbe.

Egy adag (kb. 3-4 db) tápanyagtartalma: 385 kcal, 8,7 g fehérje, 24,7 g zsír, 31 g szénhidrát, 9,3 rost, 90 mg koleszterin 

Főételként, köretként, sőt még főzelékfeltétként is kiváló, amit vegetáriánusok, cukorbetegek és laktózérzékenyek is fogyaszthatnak! 

Jó étvágyat hozzá!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ütõs téma: a stroke

2026. július 27.

A stroke kialakulásának okairól és a megelõzés lehetõségeirõl



Becslések szerint évente 40-50 ezer beteg kerül kórházba szélütés miatt és jelenleg körülbelül 250-300 ezer stroke-on átesett beteg van ma Magyarországon. Minden megelõzött stroke-esemény, minden megmentett élet nemzetgazdasági jelentõséggel bír, hiszen a stroke a második leggyakoribb halálok, emellett a rokkantság legfõbb okát, azaz a független életvitel megszûntét jelenti. A stroke-ra különösen illik az a megállapítás, hogy a legjobb kezelés a megelõzés, ezért fontos, hogy ismerjük a kialakulásához vezetõ okokat, illetve a veszélyeztetõ tényezõk csökkentésének lehetõségeit.

Azokat a tényezõket nevezzük stroke-kockázati tényezõknek, vagy másképpen stroke-rizikófaktoroknak, melyek fontos szerepet játszanak a kialakulásában.

Léteznek befolyásolható és nem befolyásolható kockázati tényezõk. Nem befolyásolható tényezõ a beteg kora, neme és a már bekövetkezett TIA vagy elszenvedett stroke. A rizikófaktorok nagyobb csoportját a befolyásolható tényezõk adják, melyekre kellõ hangsúllyal figyelve jelentõsen csökkenthetõ a stroke kialakulása. Ezen befolyásolható tényezõkhöz tartoznak az életmóddal összefüggõ rizikófaktorok és a stroke rizikóját növelõ betegségek.

Egészségünkre

2026. július 27.

Ügyeljünk a megfelelõ folyadék-utánpótlásra

A testünk több mint felét (50-60%) alkotó folyadék nem alkot zárt rendszert. A vízfelvétel és a vízleadás állandó egyensúlyban van, melynek eredményeként a test folyadékmennyisége csak szûk határok között ingadozik, kb. 500 ml határon belül. A szervezet állandóan üríti magából a folyadékot, melynek összemennyisége normális hõmérsékletnél, megerõltetés nélkül 2,5 liter naponta, kánikulában, sportolás közben akár 4-5 literig is felmehet. Az elvesztett folyadékot - amely vizelet (1300 ml), széklet (150 ml), verejtékezés (500 ml) illetve légzés (450 ml) útján távozik szervezetünkbõl - folyamatosan pótolnunk kell.

Normális körülmények között testünk szomjúságérzettel jelzi, mikor van szüksége folyadék-utánpótlásra. Erre azonban sajnos nem mindig lehet hagyatkozni, mivel ez a szabályozás csak 1% vízveszteség után lép fel. Jobb tehát ha állandóan gondoskodunk utánpótlásról, akkor is, ha nem vagyunk szomjasak. Szervezetünk maga is termel folyadékot az anyagcsere-folyamatok eredményeként a tápanyagok elégetésekor, melynek mennyisége mintegy 300 ml naponta. A maradék másfél litert táplálék és folyadékfelvétel útján kell pótolnunk. A szükséges folyadékmennyiséghez italok, folyékony ételek és élelmiszerek közvetítésével jutunk.

Állás vagy járás közben fáj a dereka? Ez lehet a megoldás

2026. július 26.

A derékfájás az egyik leggyakoribb ok, ami miatt a páciensek szakorvoshoz fordulnak, sokan azzal a panasszal, hogy járás vagy állás közben a legrosszabb. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a fájdalom hátterében álló leggyakoribb okokat vette számba.

Ezért fájhat a dereka állás vagy járás közben 

Izomfáradtság
A hosszú álldogálás vagy gyaloglás feszítő hatást gyakorolhat az alsó háti szakasz izmaira, ami fájdalmat eredményezhet. Ez a fájdalom enyhül, ha leülünk vagy lefekszünk. (A túlsúly ebből a szempontból kiemelt kockázati tényezőnek számít.)

A kezelés alapja is maga a pihentetés, szükség esetén borogatás, majd kis idő után az izmok finom nyújtása. Hosszú távon pedig a testsúlyrendezés és a stresszkezelés is fontos lépés lehet.

Gerinccsatorna szűkület
A gerinccsatorna beszűkülése extra nyomást helyez a gerincvelőre és az idegekre, és ez a probléma igen gyakran az alsó háti szakaszt, a derekat érinti. Sokan azt tapasztalják, hogy a fájdalom erősödik leüléskor vagy előre hajoláskor. Emellett olyan tünetek is előfordulhatnak, mint a lábak elgyengülése, a zsibbadás, érzéskiesés a derékban, a fenékben vagy a lábakban, illetve éles, a lábak felé sugárzó fájdalom. Súlyos esetben a bél- és húgyhólyag problémák is jelentkezhetnek, illetve a szexuális funkció is sérülhet. Bár létezik veleszületett gerinccsatorna szűkület is, leggyakrabban azonban az 50 feletti populáció találkozik a betegséggel.

A gerinccsatorna szűkület kezelésének első lépéseként a nem műtéti megoldások jönnek szóba, minta a fizikoterápia, a gyulladáscsökkentő injekciók és gyógyszerek, valamint esetleg olyan komplementer módszerek, mint az orvosi akupunktúra.  Ha az állapot nem javul, vagy romlik, olyan műtéti megoldást szokás választani, ami stabilizálja a gerincet és csökkenti az idegeket érő nyomást.