Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Konyhából a sürgősségire – hogy ne váljon az ünnepi készülődés rémálommá!

Érdekességek2025. december 27.

Kevesen gondolnák, de az ünnepi hangolódás, majd a meghitt pillanatok éppúgy hozzátartoznak az év végéhez, mint a háztartási balesetek. Karácsony környékén megnő a sürgősségi osztályok forgalma, gyakoriak ugyanis a vágott és szúrt sérülések, illetve a végtagtörések. Számos baleset a kapkodásból és fáradtságból fakad, pedig könnyedén megelőzhetőek lennének, hogy az ünnep valóban meghitté és ne rémálommá váljon.

Fotó: mdjaff © www.freepik.comSütés, főzés, dekorálás, ajándékcsomagolás, kapkodás, állandó rohanás – az ünnepi készülődés nem telhet el egyik nélkül sem, de épp ezek azok az elfoglaltságok, amelyek a legtöbb sérülést okozzák decemberben. Bár az ünnepnek a meghittségről, a szeretetről és a közös időtöltésről kellene szólnia, sok esetben a kapkodás, a stressz, a feszültség és ezekből adódóan a sérülések veszik át a helyet. A baleseti statisztikai adatok szerint ebben az időszakban a konyha rejti a legtöbb veszélyforrást és sokan hamar a sürgősségi osztályon kötnek ki a halpucolás vagy egy tepsi zserbó miatt. Az ünnepi menü készítése, a halpucolás vagy a hús előkészítése, de akár a zöldségpucolás súlyos vágott sérüléseket okozhat, különösen a kézen. Megnövekszik ilyenkor a mosogatás közben elszenvedett üvegszilánk vagy törött edény okozta sérülések száma is.

„Laikusként nehéz eldönteni, mi az a kézsérülés, amellyel későbbi károsodás nélkül, biztonsággal átvészelhetjük az ünnepeket, és mi az, amivel haladéktalanul szakorvoshoz kell fordulni. A gyakran ünnepi sérülés áldozatává váló kéz, illetve ujjak esetén, ha a fájdalomtól nem tudjuk mozgatni, hirtelen látványos duzzanat alakul ki, rendellenesen mozog, ne halogassuk, hogy megmutatjuk orvosnak. Sajnos előfordulhat, hogy csonttörés vagy ficam alakult ki, illetve vágott sérülések esetén pedig olyan ín, vagy akár ideg sérült meg, amely a későbbiekben mozgás-korlátozottsághoz is vezethet” – fogalmazott Dr. Hetthéssy Judit Réka PhD a Kézklinika kézsebésze, a Semmelweis Egyetem v. adjunktusa.

A szakember szerint ezek a balesetek könnyedén megelőzhetőek lennének némi körültekintéssel. A védőkesztyű és a megfelelően karbantartott éles eszközök használata, a csúszós felületek megszüntetése is mind hozzájárulhat ahhoz, hogy a konyha ne váljon sürgősségi osztállyá.


A második leggyakoribb karácsonyi balesetveszélyes helyzetet a mindennapokban nehezen nélkülözhető kéz számára a takarítás és a fenyőfa, illetve a lakás díszítése jelenti. Az esések nagy részét többnyire kapkodás és figyelmetlenség, a nem megfelelő alátámasztású felületek használata, a fellépők, létrák figyelmetlen használata okozza. Sok a csukló és kéztörés, a zúzódás és ficam. Bármilyen banálisan is hangzik, a porszívó zsinórja is okozhat sérülést és könnyedén elcsúszhatunk a vizes padlón is, ha a figyelmünk másutt jár. A fenyőfa befaragása azonban a kéznek komoly veszélyforrás, és akkor is nagy odafigyelést igényel, ha valaki évtizedek óta végzi és gyakorlott már benne. A faragáshoz használt eszközök súlyos, roncsolt sérüléseket okozhatnak a faragást végző, vagy a neki jóhiszeműen asszisztáló családtagnak. A fenyőfából az ujjakba, tenyérbe fúródó szálka pedig néhány nap alatt súlyos, akár műtéti ellátást igénylő fertőzés kialakulásához is vezethet.

Megfelelő nagyságú, élességű, jól karbantartott eszközöket használjunk, stabil, előkészített felületeket, kisgyermekek távol, és mindezt még az ünnepi koccintások előtt.

Tippek, trükkök a konyhában:

Vágott, szúrt kézsérülések megelőzése • Az éles kés biztonságosabb, mint a tompa • Stabil, csúszásmentes felületen dolgozzunk. • Ne vágjunk a késsel magunk vagy a másik kezünk irányába

Balesetveszély elhárítása • Azonnal töröljük fel a kiömlött folyadékot, hogy ne legyen csúszós a felület. • Az éles eszközöket ne hagyjuk a mosogatóban. • Óvatosan a vékonyfalú poharakkal – mosogatás közben könnyen törnek, és hamar mélyre, az idegekig és az ínakig vágnak az ujjakon • Ne a legközelebbi tárgyra lépjünk fel, hanem a legstabilabbra! • Ne nyomjuk le a szemetet a kukában, hogy még férjen bele egy kicsi - kellemetlen meglepetést, és fájdalmas sérüléseket tartoga


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.