Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Korai felismeréssel növelhető az onkológiai megbetegedésekben

Érdekességek2021. május 23.

Fotó: gettyimages.com

Évente 250-300 új rosszindulatú daganatos megbetegedést diagnosztizálnak Magyarországon a gyermekek körében. Az előfordulás gyakorisága az elmúlt húsz évben kis mértékben nőtt, de az egyre hatékonyabb kezeléseknek köszönhetően az ötéves túlélési ráta is megemelkedett. A korai felismerés a gyógyulás egyik legfontosabb alappillére.

A 14 éves kor eléréséig a balesetek után a második leggyakoribb halálok Magyarországon a daganatos megbetegedések, jellemzően a leukémia, amely az esetek 28 százalékát jelenti. A gyermekkori daganatok pontos okai ismeretlenek, vannak azonban olyan tényezők, amelyek növelik a betegség kialakulásának kockázatát: vélhetően az öröklött hajlam, a környezeti, immunológiai tényezők és egy esetleg vírusfertőzés is provokálhatják a daganatot.

Gyermekkorban a teljes gyógyulás esélye magas, a betegségtípus függvényében 75-95 százalékos, fontos ugyanakkor, hogy a lehető legkorábban diagnosztizálják a tünetek hátterében meghúzódó okokat. A II. számú Gyermekgyógyászati Klinikán, mint hazánk legmagasabb progresszivitási szintű gyermekhematológiai és onkológiai ellátóhelyén évente nagyjából 200-250 rosszindulatú daganatos beteget (ebből 120-130 új esetet) és legalább 100-150 jóindulatú érdaganattal vagy annak különböző formáival küzdő gyermeket kezelnek. Az itt dolgozó, nagy tapasztalattal és magas tudományos fokozattal rendelkező szakorvosok a márciusi Semmelweis Egészség Napon osztják meg tapasztalataikat a látogatókkal.



forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.