Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kórházi illemtan: Hogyan viselkedjünk a gyerekosztályon?

Érdekességek2021. szeptember 24.

Fotó: 123rf.com

Mikor menjünk? Mit vigyünk? Gyerekkel vagy gyerek nélkül? – Ezek a kérdések már mindenkiben felmerültek, aki valaha is ment kórházba látogatóként. A K&H Gyógyvarázs most összegyűjtötte azokat a fontosabb tudnivalókat, amelyeket egy gyerekosztály meglátogatása során illik szem előtt tartani.

Gyerekkel a kórházba

Bár a gyerekosztályokon mindenütt gyerekek fekszenek, a látogatás a legtöbb osztályon tilos a 14 éven aluliak számára. Ennek oka a fertőzésveszély – mindkét irányba. A kezünkön, a ruhánkon számos kórokozót juttathatunk be az intézménybe, amelyre cseppet sincs szükségük a bent fekvőknek. Ugyanakkor a gyerekek mindent megfognak, szájukba vesznek, így ők az intézményben vannak fokozott fertőzésveszélynek kitéve. Hat év alatti gyereket lehetőleg semmiképp ne vigyünk a kórházakba látogatóba. Ha a bent fekvő kis beteghez testvért, barátot, osztálytársat szeretnénk bevinni, mindenképp konzultáljunk előtte a kórházi személyzettel! 

Mikor mehetünk?

Ma már a legtöbb kórház „nyitott”, azaz nincs szigorúan meghatározott látogatási idő. Ennek ellenére látogatás előtt érdeklődjünk a személyzettől vagy a kis beteget leggyakrabban látogató családtagtól a kórház napirendjéről. A kórházakban gyógyítótevékenység folyik, szigorúan meghatározott szabályok szerint. Nem szerencsés, ha a nagyvizit közepén toppanunk be a kórterembe, és az sem, ha a kis beteg épp vizsgálatokon, kezelésen, gyógytornán van a látogatásunk idején.

Kézmosás

Bár alapvetőnek tűnik, mégis sokszor megfeledkezünk róla. A már említett kórokozók és baktériumok miatt a kórházba érkezéskor és távozás után is fontos a kézmosás. Nem árt, ha viszünk magunkkal folyékony kézfertőtlenítőt, arra az esetre, ha a kézmosás valamiért mégsem megoldható. 

Hova üljünk?

Bár az ágy igazán hívogatónak tűnik, főleg egy hosszabb utazás után, de semmi esetre se üljünk a kis beteg ágyára! Sőt a mellette lévő ágyra se – még ha az épp üres is! Az utcai ruhánkkal ugyanis olyan láthatatlan anyagokkal szennyezhetjük, amelyek nem oda valók. Ezzel együtt pedig olyan kórokozókat vihetünk haza, amelyek nem az otthonunkba valók. Ha mindenképp le szeretnénk ülni, használjuk az ágyak melletti székeket, ha ez nincs vagy foglalt, akkor inkább álljunk, vagy sétáljunk ki együtt a folyosóra, a közös helyiségbe, és üljünk le ott.

Mit vigyünk?

Bár gyerekeknek nem igazán szoktak virágot vinni, fontos leszögezni, hogy a virágok – akár vágott, akár cserepes – különböző baktériumokat hordozhatnak, vegyszerezve vannak, így nem célszerű őket kórházba vinni. Vannak olyan intézmények, amelyek ezt kifejezetten tiltják is. A csoki és az édesség kézenfekvő alternatívának tűnik a gyerekek esetén, de előtte feltétlenül érdeklődjük meg, hogy nincs-e a kis beteg valamilyen diétára fogva


Biztosan nem nyúlunk mellé akkor, ha egy mesekönyvet, színezőt, esetleg érdekes feladványokkal teli kiadványt viszünk a gyerkőcnek. De ne feledjük: a legfőbb ajándék mi magunk vagyunk! Töltsünk vele – a lehetőségekhez képest – minél több időt, és tegyük ezt minél tartalmasabbá! Beszélgessünk, meséljünk, vagy épp játsszunk közösen, amennyire a kicsi állapota engedi. Ez nagyban javítja a gyerekek hangulatát – erről számolnak be a K&H Gyógyvarázs mesedoktorai is, akik rendszeresen látogatják a kórházak kis betegeit, hogy a mesék varázserejével járuljanak hozzá a beteg gyerekek mielőbbi testi és lelki gyógyulásához.

Fotó: 123rf.com

Legyünk tekintettel másokra!

A hazai kórházak többségében a kórtermek sajnos nem egyágyasak. Fontos, hogy látogatásunk során legyünk tekintettel a kórteremben fekvő többi gyerkőcre is. Próbáljunk halkan beszélgetni, és lehetőleg ne vigyük be egyszerre a 25 fős osztályt. Ugyanakkor a kreatívabb időtöltésekbe megpróbálhatjuk bevonni a szobában fekvő többi gyereket is. A mesék, játékok jó lehetőséget adnak, hogy kicsit kimozdítsuk őket a kórházi lét szürkeségéből. 

Jót tenni!

Ha saját gyerekünk, családtagunk, szerettünk már meggyógyult, segítsük a kórházban maradt beteg gyerekeket a gyógyulásban: jelentkezzünk K&H Gyógyvarázs-mesedoktornak, és térjünk vissza az intézménybe – immár meseolvasóként. Tegyük vidámabbá tündérmesékkel, kedves szavakkal, játékokkal a kis betegek kórházi tartózkodását. Jelentkezni a khgyogyvarazs.hu oldalon lehet.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Kik a veszélyeztettek trombózis szempontjából?

2025. szeptember 11.

A mélyvénás trombózisnak vannak ismert rizikófaktorai, melyekkel nem árt tisztában lenni, hiszen az érintetteknek fokozott figyelmet kell szentelniük a megelőzésre. Prof. Dr. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ – Prima Medica véralvadási specialistája megnevezte a legfontosabb rizikófaktorokat.

Túlsúly, elhízás

A túlsúly számtalan szövődményt okozhat, a 2-es típusú cukorbetegségtől, a metabolikus szindrómán keresztül a szív-és érrendszeri panaszokig és mélyvénás trombózisig. Ennek oka részben az, hogy a súlyfelesleg megnöveli a visszértágulat kialakulásának esélyét, melyben a vér áramlási sebessége lelassul, a vér pangani kezd, ami megnöveli a vérrögök kialakulásának lehetőségét. Ezen kívül a túlsúly talaján kialakuló említett betegségek szintén jelentősen fokozzák a trombózis-kockázatot.

Dohányzás

A dohányzás az egész szervezetre negatív hatást gyakorol és jelentősen megnöveli a trombózis kockázatát is! Ennek oka, hogy súlyosbítja a keringési betegségeket, károsítja az érfalat, növeli a vérlemezkék összecsapódását (aggregációját), így mind a vénás, mind az artériás oldalon hozzájárul a vérrögök kialakulásához.

A meleg fokozza a vérrögképződés kockázatát – kik a veszélyeztetettek?

2025. szeptember 11.

A kánikula és a meleghatás, ami például a termál medencékben tapasztalható, bizonyos mértékig fokozza a vérrögképződés kialakulásának kockázatát. Különösen óvatosnak kell lenniük azoknak, akik valamilyen szempontból veszélyeztetettnek számítanak trombózis tekintetében. Prof. Dr. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ – Prima Medica véralvadási specialistája osztotta meg az érintettekkel a megelőzéssel kapcsolatos ismereteket.

Kánikulában megnő a trombózis esélye

A kánikula az egészségeseket is gyakran megviseli, hát még azokat, akik átestek már trombózison, esetleg visszértágulatokkal küzdenek. A nyári hőségben ugyanis az erek kitágulnak, a vér pangani kezd, ami szó szerint meleg ágya a vérrögképződésnek. Nagyon fontos a bő folyadék fogyasztás (amit a vizelések gyakoriságával ellenőrizhetünk), mert rengeteg folyadékot izzadunk ki hőségben és ezért meglassul a vénás keringés. Ezért mindenkinek ajánlott kerülnie a közvetlen napfényt (főleg a legmelegebb 11-16 óra között), és akiknek már volt trombózisok vagy más szempontból veszélyeztettek, viseljenek kompressziós harisnyát, mely a szorítása, nyomása révén szűkíti az ereket, így fokozza a vérkeringést. Nem szabad elfelejtkezni az alvadásgátló szedéséről sem!
Sokan vannak azok is, akik alig várják a strandolást, ahol a hűsítő medencék mellett meleg termálvizek és forró szaunák, gőzfürdők is elérhetők. Azonban lezajlott trombózis után általában fél évig kerülni kell a 90 fokos szaunát és a 36 foknál melegebb vizeket, csakúgy, mint a gőzfürdőket, mivel ezek kitágítják az ereket és fokozzák a vér pangását.

Fertőzési veszélyek a vizeken

2025. szeptember 10.

Az édesvízi paraziták által okozott fertőzések úgy keletkeznek, hogy a fertőzött egyének széklete, vizelete belekerül az állóvízbe.

A féreg a bőrön keresztül jut a szervezetbe, fertőzött vízben való úszáskor, mezítlábbal mocsárban járás alkalmával, stb. Ezek okozzák a viszkető bőrgyulladást (az ún. úszók viszketése) és a kb. három hét múlva fellépő magas lázat. Afrikában és a trópusi országokban, sajnos, még a szálloda területén levő édesvízi fürdőhelyek sem mentesek a kórokozóktól, ezért inkább a szálloda medencéjében ajánlott a fürdés.