Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kórházi illemtan: Hogyan viselkedjünk a gyerekosztályon?

Érdekességek2021. szeptember 24.

Fotó: 123rf.com

Mikor menjünk? Mit vigyünk? Gyerekkel vagy gyerek nélkül? – Ezek a kérdések már mindenkiben felmerültek, aki valaha is ment kórházba látogatóként. A K&H Gyógyvarázs most összegyűjtötte azokat a fontosabb tudnivalókat, amelyeket egy gyerekosztály meglátogatása során illik szem előtt tartani.

Gyerekkel a kórházba

Bár a gyerekosztályokon mindenütt gyerekek fekszenek, a látogatás a legtöbb osztályon tilos a 14 éven aluliak számára. Ennek oka a fertőzésveszély – mindkét irányba. A kezünkön, a ruhánkon számos kórokozót juttathatunk be az intézménybe, amelyre cseppet sincs szükségük a bent fekvőknek. Ugyanakkor a gyerekek mindent megfognak, szájukba vesznek, így ők az intézményben vannak fokozott fertőzésveszélynek kitéve. Hat év alatti gyereket lehetőleg semmiképp ne vigyünk a kórházakba látogatóba. Ha a bent fekvő kis beteghez testvért, barátot, osztálytársat szeretnénk bevinni, mindenképp konzultáljunk előtte a kórházi személyzettel! 

Mikor mehetünk?

Ma már a legtöbb kórház „nyitott”, azaz nincs szigorúan meghatározott látogatási idő. Ennek ellenére látogatás előtt érdeklődjünk a személyzettől vagy a kis beteget leggyakrabban látogató családtagtól a kórház napirendjéről. A kórházakban gyógyítótevékenység folyik, szigorúan meghatározott szabályok szerint. Nem szerencsés, ha a nagyvizit közepén toppanunk be a kórterembe, és az sem, ha a kis beteg épp vizsgálatokon, kezelésen, gyógytornán van a látogatásunk idején.

Kézmosás

Bár alapvetőnek tűnik, mégis sokszor megfeledkezünk róla. A már említett kórokozók és baktériumok miatt a kórházba érkezéskor és távozás után is fontos a kézmosás. Nem árt, ha viszünk magunkkal folyékony kézfertőtlenítőt, arra az esetre, ha a kézmosás valamiért mégsem megoldható. 

Hova üljünk?

Bár az ágy igazán hívogatónak tűnik, főleg egy hosszabb utazás után, de semmi esetre se üljünk a kis beteg ágyára! Sőt a mellette lévő ágyra se – még ha az épp üres is! Az utcai ruhánkkal ugyanis olyan láthatatlan anyagokkal szennyezhetjük, amelyek nem oda valók. Ezzel együtt pedig olyan kórokozókat vihetünk haza, amelyek nem az otthonunkba valók. Ha mindenképp le szeretnénk ülni, használjuk az ágyak melletti székeket, ha ez nincs vagy foglalt, akkor inkább álljunk, vagy sétáljunk ki együtt a folyosóra, a közös helyiségbe, és üljünk le ott.

Mit vigyünk?

Bár gyerekeknek nem igazán szoktak virágot vinni, fontos leszögezni, hogy a virágok – akár vágott, akár cserepes – különböző baktériumokat hordozhatnak, vegyszerezve vannak, így nem célszerű őket kórházba vinni. Vannak olyan intézmények, amelyek ezt kifejezetten tiltják is. A csoki és az édesség kézenfekvő alternatívának tűnik a gyerekek esetén, de előtte feltétlenül érdeklődjük meg, hogy nincs-e a kis beteg valamilyen diétára fogva


Biztosan nem nyúlunk mellé akkor, ha egy mesekönyvet, színezőt, esetleg érdekes feladványokkal teli kiadványt viszünk a gyerkőcnek. De ne feledjük: a legfőbb ajándék mi magunk vagyunk! Töltsünk vele – a lehetőségekhez képest – minél több időt, és tegyük ezt minél tartalmasabbá! Beszélgessünk, meséljünk, vagy épp játsszunk közösen, amennyire a kicsi állapota engedi. Ez nagyban javítja a gyerekek hangulatát – erről számolnak be a K&H Gyógyvarázs mesedoktorai is, akik rendszeresen látogatják a kórházak kis betegeit, hogy a mesék varázserejével járuljanak hozzá a beteg gyerekek mielőbbi testi és lelki gyógyulásához.

Fotó: 123rf.com

Legyünk tekintettel másokra!

A hazai kórházak többségében a kórtermek sajnos nem egyágyasak. Fontos, hogy látogatásunk során legyünk tekintettel a kórteremben fekvő többi gyerkőcre is. Próbáljunk halkan beszélgetni, és lehetőleg ne vigyük be egyszerre a 25 fős osztályt. Ugyanakkor a kreatívabb időtöltésekbe megpróbálhatjuk bevonni a szobában fekvő többi gyereket is. A mesék, játékok jó lehetőséget adnak, hogy kicsit kimozdítsuk őket a kórházi lét szürkeségéből. 

Jót tenni!

Ha saját gyerekünk, családtagunk, szerettünk már meggyógyult, segítsük a kórházban maradt beteg gyerekeket a gyógyulásban: jelentkezzünk K&H Gyógyvarázs-mesedoktornak, és térjünk vissza az intézménybe – immár meseolvasóként. Tegyük vidámabbá tündérmesékkel, kedves szavakkal, játékokkal a kis betegek kórházi tartózkodását. Jelentkezni a khgyogyvarazs.hu oldalon lehet.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)