Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Koriander – szagos vagy illatos?

Érdekességek2020. augusztus 14.

Minden relatív, tartja a szólás-mondás. Ez a helyzet az ernyősvirágzatúak (Apiaceae) családjába tartozó kerti koriander (Coriandrum sativum) illatával és ízével is. A koriandernek az ikerkaszattermését használjuk a gyógyászatban, emellett levele kedvelt fűszer a közel-keleti és ázsiai konyhában.

Egy, a közelmúltban megjelent tanulmány szerint, a szaglásban résztvevő receptorok genetikai változatossága határozza meg azt, hogy a koriandert kellemesen csípős illatúnak vagy szappanra emlékeztető, rossz szagúnak találjuk. A vizsgálatban összesen 26 455 fő vett részt, közülük 14 604-en voltak azok, akik szerint rossz szaga van a friss növénynek, míg 11 851-en azok, akik szeretik a koriandert.

A vizsgálatba bevont személyeknek két eldöntendő kérdést kellett megválaszolniuk:
1) Szappanos illatúnak érzi a friss koriandert?
2) Szereti a friss koriander ízét?
Ezenkívül ismert volt a résztvevők genetikai profilja is.

A kerti koriander komponensei közül az aldehidek jelentős aromával bírnak. Telítetlen aldehidek adják a növény kellemes gyümölcsösséget, csípősséget, ezzel szemben az (E)-2-alkénal vegyületei a kellemetlen szappanosságot („poloska szag”) kölcsönöznek az illatának, szagának.


Hogy is függ össze a tartalom anyag a szagló receptorok genetikájával?

Az emberek többsége a szappanos, kellemetlen szag miatt nem szereti a koriandert, az íz az elutasításában nem igazán játszik szerepet. A vizsgálat során többségében nők érezték kellemetlennek a növény szagát, emiatt nem is szerették. Ha a Föld lakosságát vizsgáljuk meg, akkor azt tapasztaljuk, hogy az európaiak közül sokkal többen érzik a kellemetlen szagot, mint a latin-amerikaiak, ázsiaiak.

Összességében elmondhatjuk, hogy a kerti koriander aromája megosztó, hála a genetikai és környezeti változatosságnak. Személy szerint én kellemesnek találom, és előszeretettel használom ételek fűszerezéséhez. Viszont vannak a koriandert egészen extrémen elutasító csoportok is, akik a szappanos aromájú növényt minden formájában elutasítják. Mára azonban kiderült, hogy ennek oka nem a korianderben keresendő, hanem az egyén génkészletében.

Plesz Szonja
gyógyszerészhallgató
Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Testápolás

2026. szeptember 10.

A legtöbbször rajtunk múlik, hogy milyen a bõrünk. Különösen nyáron kell vigyáznunk, amikor könnyen szárazzá válhat annak ellenére, hogy a verejtékezéssel együtt finom olajsavak is "zsírozzák".
Az esztelen napozás és a túl gyakori fürdés szárazzá, rugalmatlanná, végsõ soron sérülékennyé teheti a bõrt. A vízmegtartó anyagok és a védõ zsírköpeny hiánya miatt dehidratálttá válhat. A száraz, vízhiányos bõr nemcsak feszül, viszket, hanem hajlamosabbá válik a bakteriális és a vírusos fertõzésekre, valamint a ráncosodásra is. Ésszerû napozási szokásokkal, szükséges fényvédelemmel és alkalmas bõrápoló készítmények rendszeres használatával természetesen ezek a bõrproblémák is megelõzhetõk. 

A nyári hõségben gyakran megizzad az ember. A megfelelõ közérzet eléréséhez ilyenkor a gyakoribb fürdés, tusolás is hozzátartozik. A naponkénti meleg vizes kádfürdõ azonban egyáltalán nem tesz jót a bõrnek. A kereskedelemben kapható tusfürdõk és a szappanok többsége agresszív mosóanyagokat (ún. tenzideket) tartalmaz (ilyen például a lauriszulfát). Gyakoribb használatuk következtében könnyen kiszáradhat a nap sugaraitól az amúgy is megviselt bõr.

A csokoládé - Melyiket válasszuk?

2026. szeptember 09.

Vannak, akik az étcsokoládét szeretik, mások a tej- vagy a fehércsokira esküsznek. A csokoládéfajtáknak nemcsak az ízük, hanem a tápértékük is különbözõ. De mindenképp jobban érezzük magunkat pár kocka elmajszolása után... Bár sokan attól félnek, hogy elhíznak tõle. Nem árt tehát többet megtudni róla.
Szinte mindenki kedveli... Egy francia felmérés szerint például a lakosság mintegy 40%-a naponta legalább egyszer fogyaszt csokoládét, és a személyenként, évente fogyasztott mennyiséget 7 kg-ra becsülik az országban. De valószínûleg másutt is hasonló eredményre jutnának a kutatók... Honnan ered hát ez a rajongás? Nyolcszáz molekula kombinációjából, melynek nem tudunk ellenállni!

Az összetevõk közül a magnézium növeli a szervezetben a dopamin termelõdését, amely részt vesz a kellemes ízérzet kialakulásában; a benne lévõ koffein és a teobromin (a kakaóban található fehér, keserû ízû vegyület) stimulálja az idegrendszert. Ami a többi aromás vegyületet illeti, azok antidepresszáns hatásúak - de másfél kg csokoládét kellene ahhoz elfogyasztani egyszerre, hogy érezzük mindezek együttes hatását!

Ezeket ne szedje!

2026. szeptember 09.


Egyre többen tapasztalnak kellemetlen tüneteket tejcukor-, vagyis laktóztartalmú ételek fogyasztása után. Ha rendszeresen hasfájás, hasmenés, puffadás jelentkezik, jobb mielőbb kivizsgáltatni a panaszokat, ám bizonyos gyógyszerek szedését rövid időre fel kell függeszteni.


A laktóz a tejtermékekben található tejcukor, amely az arra érzékenyeknél kellemetlen tüneteket okozhat. Ha valakinél a laktózt lebontó laktáz enzim valamilyen okból nem termelődik a szükséges mennyiségben, akkor a tejcukrot a szervezete nem tudja megfelelően lebontani, ez okozza a panaszokat – tudtuk meg dr. Csikós Dóra belgyógyász-gasztroenterológustól, a Budai Allergiaközpont orvosától. Az érintetteknél a tejtermékek fogyasztását követően, rövid időn belül puffadás, intenzív bélhangok jelentkezhetnek, emellett hasfájás és hasmenés a leggyakoribb panasz.

Mit mér a hidrogénkilégzéses teszt?

A laktózintolerancia hidrogénkilégzési teszttel vizsgálható. A teszt során 25 kg-os testsúly alatt a súlytól függő mennyiségű, 25 kg felett pedig 50 g laktózt kell vízben oldva meginni. Ezt követően, megadott időközönként több alkalommal egy készülékbe kell levegőt fújni. Laktózintolerancia esetén a vastagbélbe jutó bontatlan cukorból a vastagbélben lévő erjesztőbaktériumok hatására CO2 és H2 gáz szabadul fel, ami diffúzióval eljut a keringésen keresztül a tüdőbe, és a kilélegzett levegőben mérhető a mennyisége. Ha a vizsgálathoz használt, kimért mennyiségű tejcukor elfogyasztása után 1-2 órával a kilélegzett levegő hidrogéntartalma kórosan megemelkedik, a cukor felszívódásának zavara igazolódott.