Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Koriander – szagos vagy illatos?

Érdekességek2020. augusztus 14.

Minden relatív, tartja a szólás-mondás. Ez a helyzet az ernyősvirágzatúak (Apiaceae) családjába tartozó kerti koriander (Coriandrum sativum) illatával és ízével is. A koriandernek az ikerkaszattermését használjuk a gyógyászatban, emellett levele kedvelt fűszer a közel-keleti és ázsiai konyhában.

Egy, a közelmúltban megjelent tanulmány szerint, a szaglásban résztvevő receptorok genetikai változatossága határozza meg azt, hogy a koriandert kellemesen csípős illatúnak vagy szappanra emlékeztető, rossz szagúnak találjuk. A vizsgálatban összesen 26 455 fő vett részt, közülük 14 604-en voltak azok, akik szerint rossz szaga van a friss növénynek, míg 11 851-en azok, akik szeretik a koriandert.

A vizsgálatba bevont személyeknek két eldöntendő kérdést kellett megválaszolniuk:
1) Szappanos illatúnak érzi a friss koriandert?
2) Szereti a friss koriander ízét?
Ezenkívül ismert volt a résztvevők genetikai profilja is.

A kerti koriander komponensei közül az aldehidek jelentős aromával bírnak. Telítetlen aldehidek adják a növény kellemes gyümölcsösséget, csípősséget, ezzel szemben az (E)-2-alkénal vegyületei a kellemetlen szappanosságot („poloska szag”) kölcsönöznek az illatának, szagának.


Hogy is függ össze a tartalom anyag a szagló receptorok genetikájával?

Az emberek többsége a szappanos, kellemetlen szag miatt nem szereti a koriandert, az íz az elutasításában nem igazán játszik szerepet. A vizsgálat során többségében nők érezték kellemetlennek a növény szagát, emiatt nem is szerették. Ha a Föld lakosságát vizsgáljuk meg, akkor azt tapasztaljuk, hogy az európaiak közül sokkal többen érzik a kellemetlen szagot, mint a latin-amerikaiak, ázsiaiak.

Összességében elmondhatjuk, hogy a kerti koriander aromája megosztó, hála a genetikai és környezeti változatosságnak. Személy szerint én kellemesnek találom, és előszeretettel használom ételek fűszerezéséhez. Viszont vannak a koriandert egészen extrémen elutasító csoportok is, akik a szappanos aromájú növényt minden formájában elutasítják. Mára azonban kiderült, hogy ennek oka nem a korianderben keresendő, hanem az egyén génkészletében.

Plesz Szonja
gyógyszerészhallgató
Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Állás vagy járás közben fáj a dereka? Ez lehet a megoldás

2026. július 26.

A derékfájás az egyik leggyakoribb ok, ami miatt a páciensek szakorvoshoz fordulnak, sokan azzal a panasszal, hogy járás vagy állás közben a legrosszabb. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a fájdalom hátterében álló leggyakoribb okokat vette számba.

Ezért fájhat a dereka állás vagy járás közben 

Izomfáradtság
A hosszú álldogálás vagy gyaloglás feszítő hatást gyakorolhat az alsó háti szakasz izmaira, ami fájdalmat eredményezhet. Ez a fájdalom enyhül, ha leülünk vagy lefekszünk. (A túlsúly ebből a szempontból kiemelt kockázati tényezőnek számít.)

A kezelés alapja is maga a pihentetés, szükség esetén borogatás, majd kis idő után az izmok finom nyújtása. Hosszú távon pedig a testsúlyrendezés és a stresszkezelés is fontos lépés lehet.

Gerinccsatorna szűkület
A gerinccsatorna beszűkülése extra nyomást helyez a gerincvelőre és az idegekre, és ez a probléma igen gyakran az alsó háti szakaszt, a derekat érinti. Sokan azt tapasztalják, hogy a fájdalom erősödik leüléskor vagy előre hajoláskor. Emellett olyan tünetek is előfordulhatnak, mint a lábak elgyengülése, a zsibbadás, érzéskiesés a derékban, a fenékben vagy a lábakban, illetve éles, a lábak felé sugárzó fájdalom. Súlyos esetben a bél- és húgyhólyag problémák is jelentkezhetnek, illetve a szexuális funkció is sérülhet. Bár létezik veleszületett gerinccsatorna szűkület is, leggyakrabban azonban az 50 feletti populáció találkozik a betegséggel.

A gerinccsatorna szűkület kezelésének első lépéseként a nem műtéti megoldások jönnek szóba, minta a fizikoterápia, a gyulladáscsökkentő injekciók és gyógyszerek, valamint esetleg olyan komplementer módszerek, mint az orvosi akupunktúra.  Ha az állapot nem javul, vagy romlik, olyan műtéti megoldást szokás választani, ami stabilizálja a gerincet és csökkenti az idegeket érő nyomást. 

Zsírdaganatok

2026. július 26.

Szervezetünk igen fontos építõanyagai a különbözõ összetételû és funkciójú zsírok, amiket lipoidoknak, zsírnemû anyagoknak nevezünk.

A lipoidok zsírban oldódó szerves anyagok, igen nagy az energiatartalmuk, és a sejtek különleges építõanyagait képezik.

Az emberi zsíranyagcsere sokféle összetevõjének élettani szerepe és mûködése még napjainkban sem teljesen tisztázott. Megkülönböztetünk neutrális zsírokat (olein, palmitin, sztearin), foszfatidokat (glicerin, lecitin, kefalin), cukortartalmú lipoidokat (cerebrozidok, gangliozidok), szteroidokat (koleszterin), viasszerû anyagokat és színtestecskéket is tartalmazó zsírokat (karotin, lipofuscin).

Előrelépések az akupunktúra alkalmazásában

2026. július 25.



Az elmúlt két évtizedben mind mennyiségben, mind minőségben megnőtt azon bizonyítékok száma, amelyek az akupunktúra hatékonyságát igazolják. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőrszerint mára nagyon szilárd alapokon nyugszik ezen eljárás bizonyíthatósága számos téren, de különösen a fájdalomcsillapítás területén.

Egyre nagyobb szükség van rá

Az akupunktúra, mint a hagyományos kínai orvoslás egyik legrégebbi ága, egyre keresettebbé és elismertebbé válik a fájdalomcsillapítás és gyulladáscsökkentés terén. E két terület azért kiemelten fontos, mert az elöregedő, mozgáshiányos társadalmakban hatalmas problémát jelent a mozgásszervi betegségek, problémák kezelése, az ezzel együtt élők hatékony ellátása. Vagyis ezen a területen, különösen az ún. fájdalomszindrómáknál egyre nagyobb szükség van a nyugati – es keleti gyógymódok ötvözésére az integratív medicina szellemiségében.

Éppen ezért nem véletlen, hogy 1997 és 2010 között több, mint 600 klinikai vizsgálatról született publikáció a témában. Ezek közül is az egyik legszigorúbb analízist az angol National Institute for Health Research végezte.  A kutatók első lépésként kiválasztottak 29-et a legmagasabb minőségű, randomizált, ellenőrzött vizsgálatok közül. Ezek a kutatások közel 18.000 páciens esetében hasonlították össze a valódi akupunktúra, az „ál-akupunktúra” és a nyugati típusú orvosi kezelések hatékonyságát. „Ál-akupunktúra” alatt olyan kezelést értettek, amely során a tűszúrások nem érték el a bőr megfelelő mélységét vagy rossz helyeken történtek a szúrások.