Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Koriander – szagos vagy illatos?

Érdekességek2020. augusztus 14.

Minden relatív, tartja a szólás-mondás. Ez a helyzet az ernyősvirágzatúak (Apiaceae) családjába tartozó kerti koriander (Coriandrum sativum) illatával és ízével is. A koriandernek az ikerkaszattermését használjuk a gyógyászatban, emellett levele kedvelt fűszer a közel-keleti és ázsiai konyhában.

Egy, a közelmúltban megjelent tanulmány szerint, a szaglásban résztvevő receptorok genetikai változatossága határozza meg azt, hogy a koriandert kellemesen csípős illatúnak vagy szappanra emlékeztető, rossz szagúnak találjuk. A vizsgálatban összesen 26 455 fő vett részt, közülük 14 604-en voltak azok, akik szerint rossz szaga van a friss növénynek, míg 11 851-en azok, akik szeretik a koriandert.

A vizsgálatba bevont személyeknek két eldöntendő kérdést kellett megválaszolniuk:
1) Szappanos illatúnak érzi a friss koriandert?
2) Szereti a friss koriander ízét?
Ezenkívül ismert volt a résztvevők genetikai profilja is.

A kerti koriander komponensei közül az aldehidek jelentős aromával bírnak. Telítetlen aldehidek adják a növény kellemes gyümölcsösséget, csípősséget, ezzel szemben az (E)-2-alkénal vegyületei a kellemetlen szappanosságot („poloska szag”) kölcsönöznek az illatának, szagának.


Hogy is függ össze a tartalom anyag a szagló receptorok genetikájával?

Az emberek többsége a szappanos, kellemetlen szag miatt nem szereti a koriandert, az íz az elutasításában nem igazán játszik szerepet. A vizsgálat során többségében nők érezték kellemetlennek a növény szagát, emiatt nem is szerették. Ha a Föld lakosságát vizsgáljuk meg, akkor azt tapasztaljuk, hogy az európaiak közül sokkal többen érzik a kellemetlen szagot, mint a latin-amerikaiak, ázsiaiak.

Összességében elmondhatjuk, hogy a kerti koriander aromája megosztó, hála a genetikai és környezeti változatosságnak. Személy szerint én kellemesnek találom, és előszeretettel használom ételek fűszerezéséhez. Viszont vannak a koriandert egészen extrémen elutasító csoportok is, akik a szappanos aromájú növényt minden formájában elutasítják. Mára azonban kiderült, hogy ennek oka nem a korianderben keresendő, hanem az egyén génkészletében.

Plesz Szonja
gyógyszerészhallgató
Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit érdemes tenni a szájüreg és a fogak egészsége érdekében?

2025. november 01.

1., Hidratálás

A hidratálás elősegíti a nyáltermelést, ami kulcsfontosságú a fogszuvasodás és az ínybetegségek megelőzésében. A megfelelő hidratáltság csökkenti a szájszárazságot és elősegíti a szájflóra egyensúlyát.

2., Rendszeres fizikai aktivitás

A testmozgás nemcsak a szívnek és az izmoknak tesz jót, hanem a szájüreg egészségét is támogatja. A rendszeres fizikai aktivitás pozitív hatással van a szájüregi egészségre, beleértve az egészségesebb ínyt és fogakat, valamint csökkenti a szájüregi gyulladásokat. A BioMed Central 2024-es felmérése szerint a mérsékelt fizikai aktivitás csökkentheti a fogvesztés kockázatát, míg a túlzott aktivitás növelheti azt.

3., Alkoholos italok mellőzése

Az RDH magazine 2024-es narratív áttekintése szerint az alkoholos italok csökkenthetik a nyáltermelést, ami szájszárazsághoz vezethet. A szájszárazság növeli a fogszuvasodás és az ínybetegségek kockázatát. A kutatás a megfelelő hidratálás fontosságát is hangsúlyozza az alkohol fogyasztása mellett.

Új korszak a szemsebészetben

2025. november 01.

Magyar fejlesztés adhat reményt a látásukat vesztőknek

Az elmúlt évtizedekben forradalmi változások zajlottak a szemsebészetben: a manuális beavatkozásokat egyre precízebb, informatikával digitális képalkotással és modern technológiával – ultrahang és lézer – támogatott technológiák váltották fel, miközben a páciensek igényei is megváltoztak. Ma már nemcsak a látás megőrzése, hanem az életminőség javítása is kulcskérdés, különösen olyan betegségek esetén, mint az időskori makuladegeneráció vagy a súlyos szürkehályog. Ebben a fejlődésben magyar szakemberek is meghatározó szerepet játszanak – köztük egy nemzetközileg elismert szemészprofesszor, aki több, világszerte alkalmazott találmánnyal segíti a látásukat vesztő betegeket.

Prof. Dr. Scharioth Gábor neve fogalom a nemzetközi szemészetben. A Nagyrédén működő Aurelios Magánszemészet alapítója, aki kilenc országban végez műtéteket, több mint három évtizedes karrierje során több, világszerte használt találmány megalkotója lett.

„A 90-es évek elejétől máig óriási változások történtek a szemsebészetben. A manuális technikáktól eljutottunk a precíz gépesített, informatikával támogatott beavatkozásokig. Egy ilyen forradalmi időszakban kezdtem, és ez rengeteg új ötletet hívott életre” – emlékszik vissza a professzor.

Világszerte alkalmazott megoldások a látás megőrzésére

Scharioth professzor neve nemcsak a szakmai körökben cseng ismerősen. Az általa fejlesztett módszerek közül az egyik legismertebb a varratmentes műlencse-rögzítés, amely szürkehályog-műtétek bonyolult eseteiben teszi lehetővé a lencse élethosszig tartó, stabil elhelyezését.
„Amikor a helyzet nem stabil, és a műlencsét nem tudjuk a szokásos módon beültetni, új megoldások kellenek. A cél mindig az, hogy a beteg élete végéig biztonságosan, komplikációk nélkül viselje a beültetett lencsét” – mondja a professzor.

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.