Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Körömgomba: több, mint esztétikai hiba

Érdekességek2021. július 25.

Fotó: 123rf.com

Noha a körömgomba jelentette probléma évszaktól függetlenül, hosszú időn keresztül fennállhat, a panaszok elsősorban nyáron válnak zavaróvá, amikor a könnyű lábbelikből kilátszanak a megvastagodott, megsárgult, törmelékessé vált állagú körmök.

Sárgás-feketés, vastag, málló, letörő körmök

A kéz- vagy lábujjak körmein egyaránt kialakulhat gombásodás, de a panaszok sokkal gyakrabban fordulnak elő a lábujjak körmein. Vizsgálatok alapján a körömgombától szenvedő betegek mintegy fele fájdalmat, kellemetlen érzést tapasztal. A körömgomba (latinul onychomycosis) körülbelül minden 10. embert érinthet.

A lábkörmök az évek múlásával hajlamosak megvastagodni, de ha a köröm színe megváltozik, és sárga, sötétzöldes vagy fekete színű lesz, annak gomba is lehet az oka. Emellett a körömgomba esetén az érintett köröm körül lévő rész érintésre vagy nyomásra fájdalmas lehet, a köröm egyes részei letörhetnek, leeshetnek, és a körömágy körüli bőr kipirosodhat és viszkethet.

A körömgomba és a lábfej bőrének gombásodása együtt járhat

Sajnos a körömgomba-fertőzés könnyen elkapható. Nyilvános edzőteremben, sportlétesítményekben, uszodákban, strandokon, közös zuhanyozókban, egymás cipőjét, papucsát vagy körömápoló készletét használva bárki megfertőződhet. Időskorban, cukorbetegeknél, keringési problémával küzdő betegeknél, antibiotikumot tartósan szedőknél a betegség előfordulásának a kockázata az átlagosnál magasabb.

A körömgombáért felelős gomba ugyanaz, mint a láb bőrét fertőző gomba, amely bőrviszketést, égő érzést idéz elő a lábujjak között, illetve a talppárnákon. Nem véletlen, hogy a körömgomba az esetek több mint felében együtt járhat a láb bőrének gombás fertőzésével. Ha valakinek a lábfej bőrén gombásodása van, érdemes minél hamarabb kezelnie, hogy az ne terjedjen rá a körmökre, és fordítva.

A körömgomba nem gyógyul magától

Leszögezendő, hogy a körömgomba magától nem múlik el. Így tehát a tipikus tünetek esetén cselekedni kell, mégpedig minél hamarabb, megakadályozva azt, hogy a gombás fertőzés a köröm mélyebb régióiba, esetleg a többi körömre is átterjedjen, és a későbbiekben még nehezebben lehessen megszabadulni tőle.


A körömbomba kezelésére vény nélküli megoldások és – súlyosabb, kiterjedtebb esetekben – receptköteles készítmények is rendelkezésre állnak. A jelenlegi terápiás lehetőségek magukban foglalják a külsőlegesen és a szájon át alkalmazott gombaellenes készítményeket. A külsőleges készítmények kenőcsök, krémek, gélek, gyógyszeres körömlakkok, stiftek lehetnek. A szájon át szedettek általában tabletták vagy kapszulák.

Fotó: pixabay.com

A köröm gombás fertőzéseinek kezelésére (hacsak a fertőzés nem több körmöt jelentős mértékben érintő) elsődlegesen a külsőleges kezelés javasolt. A külsőleges kezelésnek a legfőbb előnye a szervezet egészét érintő mellékhatások minimalizálása. A helyileg (pl. körömlakként vagy kenőcsként) alkalmazott gombaellenes hatóanyagok általában nem jutnak be a vérkeringésbe, nem jutnak el létfontosságú szervekbe, így az ott okozott mellékhatások is rendkívül ritkák. A külsőleges kezelés a gyógyszerek kölcsönhatásainak elkerülése szempontjából is kedvező, főként az egyidejűleg többféle gyógyszert szájon át szedő betegek esetében; hiszen nincs szükség még egy gyógyszer pluszban való szedésére.

Könnyű elkapni, nehéz tőle szabadulni

A körömgomba kezelése nem könnyű feladat. Mivel a köröm megközelítőleg 100-szor vastagabb a bőr szarurétegénél, és körülbelül 25 egymáshoz szorosan illeszkedő réteg építi fel, nehéz rajta keresztüljuttatni a gombaellenes hatóanyagokat. A siker érdekében alkalmaznak a külsőleges kezelést megelőzően például áztatást vagy körömreszelést, illetve preferáltak a körömhöz tartósan és erősen tapadó készítmények, azaz a körömlakkok.

Fotó: pixabay.com

A körömgomba terápiája türelmet és kitartást igényel. A kezelés általában több hónapos, tipikusan 6-9 hónapon át tart. A gyógyszeralkalmazás idő előtti megszakítása gyakran a gombás fertőzés kiújulását eredményezi.

Ha valaki nem biztos a körömgomba „öndiagnózisában”, érdemes orvoshoz fordulnia; csakúgy, mint akkor, ha a 3-4 hónapos ecseteléses, lakkozásos vagy kenegetéses kezelések nem vezetnek látható eredményre.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Meddig tarthat az őszi hajhullás?

2025. november 08.

Az őszi hajhullás legtöbbször normális és érdemes megjegyezni, hogy az ősszel kihulló hajszál már tavasszal „elpusztult”, vagyis a katagén stádiumba lépett. Általánosságban elmondható, hogy a hajvesztésnek meg kell állnia, amikor a haj életciklusának következő szakaszába lép, így ősszel körülbelül három hónapig tapasztalható a nagyobb intenzitású hajhullást.

Azt kell látni, meddig tekinthető normálisnak, természetesnek a hajhullás. Akkor érdemes orvoshoz fordulni, ha a szokásos mennyiségnél, azaz 100-150 hajszálnál több hullik ki egy nap, ha lokalizáltan, tehát csak egyetlen területen zajlik a hajvesztés, ha jelentősen csökken a haj sűrűsége, ha a testszőrzet, a szemöldök is hullani kezd, és ha az ősz végén sem rendeződik a helyzet – hangsúlyozza Brezán doktornő.

Milyen okok vezethetnek hajhulláshoz?

– komolyabb fertőzés, magas láz,
– nagyobb műtét,
– pajzsmirigy alul- vagy túlműködés,
– szülés,
– a fogamzásgátló tabletta elhagyása,
– speciális diéták
– bizonyos gyógyszerek (pl. retinoidok, antidepresszánsok),
– kezeletlen stressz, jelentősebb traumás hatás.

A szív és a tél

2025. november 08.

Érdekes tény, hogy a szívritmuszavarok előfordulása télen látványosan megnő. Ez a jelenség nem véletlen. A hideg időjárás komplex hatást gyakorol a szervezetre, így a keringési rendszerre is – mondja dr. Mező Izabella, a Mentaház Magánorvosi Központ belgyógyász, kardiológus főorvosa.

Ahogy csökken a külső hőmérséklet, a test többek közt az erek szűkítésével próbálja megtartani a belső hőmérsékletet. Ez a mechanizmus viszont vérnyomás-emelkedést idéz elő. A szívnek erősebben kell pumpálnia (fokozott terhelés), emiatt a dobbanás erőteljesebbnek érződik. Ez különösen igaz idősebbekre, illetve a szívbetegekre. Hidegben a fokozott idegrendszeri szimpatikus aktivitás gyorsabb, néha szabálytalan szívverést (extraszisztolét) okozhat.

Ugyancsak télen gyakoribbak a légúti fertőzések – nátha, influenza, hörghurut –, amelyek nemcsak a tüdőt, hanem közvetve vagy közvetlenül a szívet is megviselhetik. Egy elhúzódó vírusfertőzés szövődményeként kialakulhat szívizomgyulladás, ami ritkán jár klasszikus tünetekkel, mégis zavart kelthet a szív elektromos működésében, és hosszabb távon ritmuszavart idézhet elő. Ezt az állapotot gyakran csak utólag, kivizsgálás során ismerik fel, amikor a beteg visszatérő panaszokkal – például fáradékonysággal, gyors szívveréssel – keresi fel az orvost.

A sötétebb, rövidebb nappalok szintén hozzájárulnak a probléma fokozódásához. A szezonális depresszió, a mozgáshiány és a fokozott stressz mind-mind olyan tényezők, amelyek hatással vannak a szívritmus szabályozására. Kevesen tudják, de a D-vitamin-szint csökkenése – ami jellemzően bekövetkezik a napfényhiányos téli hónapokban – szintén összefüggést mutatott a szív- és érrendszeri panaszokkal, így természetesen az aritmiával is.

Mit tegyünk az időskori étvágytalanság ellen?

2025. november 07.

Dr. Gadó Klára az étvágyfokozásra egy könnyen megjegyezhető módszer ajánl, az úgynevezett „5L” szabályt. Az ételek legyenek láthatók, vagyis tálaljuk színesen és kontrasztosan. Legyenek lágyak, azaz könnyen rághatók és nyelhetők, valamint lédúsak, hogy a folyadékbevitelhez is hozzájáruljanak. Fontos, hogy az étkezés lelkesítő legyen, vagyis rendszeresen kerüljön az asztalra a kedvenc fogás, és végül lassú, nyugodt, stresszmentes környezetben történjen.

Az időskori étkezés szempontjából külön figyelmet érdemel a táplálkozás és a demencia közötti kapcsolat. A demencia nemcsak a memória romlásával jár, hanem az étvágy és a nyelési képesség csökkenését is okozhatja. A diszfágia – vagyis a nyelészavar – sok idős betegnél megnehezíti a táplálkozást.

A szakember felhívja a figyelmet, ilyenkor különösen fontos, hogy az ételek állaga alkalmazkodjon a beteg képességeihez: a krémlevesek, a pürésített vagy puhára párolt fogások biztonságosabbak. A folyadékokat sűríteni is lehet, hogy ne okozzanak félrenyelést, a súlyosabb esetekben pedig zseléállagú víz jelenthet megoldást.

Egyre több kutatás mutatja, hogy bizonyos étrendi minták védő hatással vannak az agyműködésre.

A dió jótékony hatását például a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán is vizsgálják. Emellett a gyulladáscsökkentő, antioxidánsokban gazdag, valamint a keringést támogató étrend csökkentheti az Alzheimer-kór és más demenciák kialakulásának kockázatát.

Ígéretes példának számít az úgynevezett MIND-diéta is, amely a mediterrán és a magas vérnyomás kezelését szolgáló DASH-diéta ötvözete. Ez az étrend sok zöldséget, bogyós gyümölcsöt, halat, olívaolajat, diófélét és hüvelyest tartalmaz, miközben kerüli a vörös húsokat, a sajtot, az édességeket és a gyorsételeket – sorolja dr. Gadó Klára.