Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Körömgomba: több, mint esztétikai hiba

Érdekességek2021. július 25.

Fotó: 123rf.com

Noha a körömgomba jelentette probléma évszaktól függetlenül, hosszú időn keresztül fennállhat, a panaszok elsősorban nyáron válnak zavaróvá, amikor a könnyű lábbelikből kilátszanak a megvastagodott, megsárgult, törmelékessé vált állagú körmök.

Sárgás-feketés, vastag, málló, letörő körmök

A kéz- vagy lábujjak körmein egyaránt kialakulhat gombásodás, de a panaszok sokkal gyakrabban fordulnak elő a lábujjak körmein. Vizsgálatok alapján a körömgombától szenvedő betegek mintegy fele fájdalmat, kellemetlen érzést tapasztal. A körömgomba (latinul onychomycosis) körülbelül minden 10. embert érinthet.

A lábkörmök az évek múlásával hajlamosak megvastagodni, de ha a köröm színe megváltozik, és sárga, sötétzöldes vagy fekete színű lesz, annak gomba is lehet az oka. Emellett a körömgomba esetén az érintett köröm körül lévő rész érintésre vagy nyomásra fájdalmas lehet, a köröm egyes részei letörhetnek, leeshetnek, és a körömágy körüli bőr kipirosodhat és viszkethet.

A körömgomba és a lábfej bőrének gombásodása együtt járhat

Sajnos a körömgomba-fertőzés könnyen elkapható. Nyilvános edzőteremben, sportlétesítményekben, uszodákban, strandokon, közös zuhanyozókban, egymás cipőjét, papucsát vagy körömápoló készletét használva bárki megfertőződhet. Időskorban, cukorbetegeknél, keringési problémával küzdő betegeknél, antibiotikumot tartósan szedőknél a betegség előfordulásának a kockázata az átlagosnál magasabb.

A körömgombáért felelős gomba ugyanaz, mint a láb bőrét fertőző gomba, amely bőrviszketést, égő érzést idéz elő a lábujjak között, illetve a talppárnákon. Nem véletlen, hogy a körömgomba az esetek több mint felében együtt járhat a láb bőrének gombás fertőzésével. Ha valakinek a lábfej bőrén gombásodása van, érdemes minél hamarabb kezelnie, hogy az ne terjedjen rá a körmökre, és fordítva.

A körömgomba nem gyógyul magától

Leszögezendő, hogy a körömgomba magától nem múlik el. Így tehát a tipikus tünetek esetén cselekedni kell, mégpedig minél hamarabb, megakadályozva azt, hogy a gombás fertőzés a köröm mélyebb régióiba, esetleg a többi körömre is átterjedjen, és a későbbiekben még nehezebben lehessen megszabadulni tőle.


A körömbomba kezelésére vény nélküli megoldások és – súlyosabb, kiterjedtebb esetekben – receptköteles készítmények is rendelkezésre állnak. A jelenlegi terápiás lehetőségek magukban foglalják a külsőlegesen és a szájon át alkalmazott gombaellenes készítményeket. A külsőleges készítmények kenőcsök, krémek, gélek, gyógyszeres körömlakkok, stiftek lehetnek. A szájon át szedettek általában tabletták vagy kapszulák.

Fotó: pixabay.com

A köröm gombás fertőzéseinek kezelésére (hacsak a fertőzés nem több körmöt jelentős mértékben érintő) elsődlegesen a külsőleges kezelés javasolt. A külsőleges kezelésnek a legfőbb előnye a szervezet egészét érintő mellékhatások minimalizálása. A helyileg (pl. körömlakként vagy kenőcsként) alkalmazott gombaellenes hatóanyagok általában nem jutnak be a vérkeringésbe, nem jutnak el létfontosságú szervekbe, így az ott okozott mellékhatások is rendkívül ritkák. A külsőleges kezelés a gyógyszerek kölcsönhatásainak elkerülése szempontjából is kedvező, főként az egyidejűleg többféle gyógyszert szájon át szedő betegek esetében; hiszen nincs szükség még egy gyógyszer pluszban való szedésére.

Könnyű elkapni, nehéz tőle szabadulni

A körömgomba kezelése nem könnyű feladat. Mivel a köröm megközelítőleg 100-szor vastagabb a bőr szarurétegénél, és körülbelül 25 egymáshoz szorosan illeszkedő réteg építi fel, nehéz rajta keresztüljuttatni a gombaellenes hatóanyagokat. A siker érdekében alkalmaznak a külsőleges kezelést megelőzően például áztatást vagy körömreszelést, illetve preferáltak a körömhöz tartósan és erősen tapadó készítmények, azaz a körömlakkok.

Fotó: pixabay.com

A körömgomba terápiája türelmet és kitartást igényel. A kezelés általában több hónapos, tipikusan 6-9 hónapon át tart. A gyógyszeralkalmazás idő előtti megszakítása gyakran a gombás fertőzés kiújulását eredményezi.

Ha valaki nem biztos a körömgomba „öndiagnózisában”, érdemes orvoshoz fordulnia; csakúgy, mint akkor, ha a 3-4 hónapos ecseteléses, lakkozásos vagy kenegetéses kezelések nem vezetnek látható eredményre.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.