Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Körömgomba: több, mint esztétikai hiba

Érdekességek2021. július 25.

Fotó: 123rf.com

Noha a körömgomba jelentette probléma évszaktól függetlenül, hosszú időn keresztül fennállhat, a panaszok elsősorban nyáron válnak zavaróvá, amikor a könnyű lábbelikből kilátszanak a megvastagodott, megsárgult, törmelékessé vált állagú körmök.

Sárgás-feketés, vastag, málló, letörő körmök

A kéz- vagy lábujjak körmein egyaránt kialakulhat gombásodás, de a panaszok sokkal gyakrabban fordulnak elő a lábujjak körmein. Vizsgálatok alapján a körömgombától szenvedő betegek mintegy fele fájdalmat, kellemetlen érzést tapasztal. A körömgomba (latinul onychomycosis) körülbelül minden 10. embert érinthet.

A lábkörmök az évek múlásával hajlamosak megvastagodni, de ha a köröm színe megváltozik, és sárga, sötétzöldes vagy fekete színű lesz, annak gomba is lehet az oka. Emellett a körömgomba esetén az érintett köröm körül lévő rész érintésre vagy nyomásra fájdalmas lehet, a köröm egyes részei letörhetnek, leeshetnek, és a körömágy körüli bőr kipirosodhat és viszkethet.

A körömgomba és a lábfej bőrének gombásodása együtt járhat

Sajnos a körömgomba-fertőzés könnyen elkapható. Nyilvános edzőteremben, sportlétesítményekben, uszodákban, strandokon, közös zuhanyozókban, egymás cipőjét, papucsát vagy körömápoló készletét használva bárki megfertőződhet. Időskorban, cukorbetegeknél, keringési problémával küzdő betegeknél, antibiotikumot tartósan szedőknél a betegség előfordulásának a kockázata az átlagosnál magasabb.

A körömgombáért felelős gomba ugyanaz, mint a láb bőrét fertőző gomba, amely bőrviszketést, égő érzést idéz elő a lábujjak között, illetve a talppárnákon. Nem véletlen, hogy a körömgomba az esetek több mint felében együtt járhat a láb bőrének gombás fertőzésével. Ha valakinek a lábfej bőrén gombásodása van, érdemes minél hamarabb kezelnie, hogy az ne terjedjen rá a körmökre, és fordítva.

A körömgomba nem gyógyul magától

Leszögezendő, hogy a körömgomba magától nem múlik el. Így tehát a tipikus tünetek esetén cselekedni kell, mégpedig minél hamarabb, megakadályozva azt, hogy a gombás fertőzés a köröm mélyebb régióiba, esetleg a többi körömre is átterjedjen, és a későbbiekben még nehezebben lehessen megszabadulni tőle.


A körömbomba kezelésére vény nélküli megoldások és – súlyosabb, kiterjedtebb esetekben – receptköteles készítmények is rendelkezésre állnak. A jelenlegi terápiás lehetőségek magukban foglalják a külsőlegesen és a szájon át alkalmazott gombaellenes készítményeket. A külsőleges készítmények kenőcsök, krémek, gélek, gyógyszeres körömlakkok, stiftek lehetnek. A szájon át szedettek általában tabletták vagy kapszulák.

Fotó: pixabay.com

A köröm gombás fertőzéseinek kezelésére (hacsak a fertőzés nem több körmöt jelentős mértékben érintő) elsődlegesen a külsőleges kezelés javasolt. A külsőleges kezelésnek a legfőbb előnye a szervezet egészét érintő mellékhatások minimalizálása. A helyileg (pl. körömlakként vagy kenőcsként) alkalmazott gombaellenes hatóanyagok általában nem jutnak be a vérkeringésbe, nem jutnak el létfontosságú szervekbe, így az ott okozott mellékhatások is rendkívül ritkák. A külsőleges kezelés a gyógyszerek kölcsönhatásainak elkerülése szempontjából is kedvező, főként az egyidejűleg többféle gyógyszert szájon át szedő betegek esetében; hiszen nincs szükség még egy gyógyszer pluszban való szedésére.

Könnyű elkapni, nehéz tőle szabadulni

A körömgomba kezelése nem könnyű feladat. Mivel a köröm megközelítőleg 100-szor vastagabb a bőr szarurétegénél, és körülbelül 25 egymáshoz szorosan illeszkedő réteg építi fel, nehéz rajta keresztüljuttatni a gombaellenes hatóanyagokat. A siker érdekében alkalmaznak a külsőleges kezelést megelőzően például áztatást vagy körömreszelést, illetve preferáltak a körömhöz tartósan és erősen tapadó készítmények, azaz a körömlakkok.

Fotó: pixabay.com

A körömgomba terápiája türelmet és kitartást igényel. A kezelés általában több hónapos, tipikusan 6-9 hónapon át tart. A gyógyszeralkalmazás idő előtti megszakítása gyakran a gombás fertőzés kiújulását eredményezi.

Ha valaki nem biztos a körömgomba „öndiagnózisában”, érdemes orvoshoz fordulnia; csakúgy, mint akkor, ha a 3-4 hónapos ecseteléses, lakkozásos vagy kenegetéses kezelések nem vezetnek látható eredményre.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Veszélyes növények

2026. február 01.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ honlapján elérhetővé vált egy új, veszélyes növényeket bemutató adatbázis, amely a leggyakrabban előforduló mérgező, allergén, irritáló, maró hatású vagy rákkeltő növényfajokat tartalmazza. A gyűjtemény célja, hogy a lakosság könnyen hozzáférhető, megbízható információkhoz jusson azokról a növényekről, amelyek az emberi egészségre potenciálisan ártalmasak, és a hazai lakókörnyezetben leggyakrabban fellelhetők.

Az adatbázis nemcsak az emberre, hanem – ahol megbízható információ rendelkezésre áll – az állatokra gyakorolt mérgező hatásokat is feltünteti.

A gyűjteményben több kép is található az egyes növényekről, így azok könnyebben beazonosíthatók. Emellett részletes leírás olvasható a növény hatásairól – például lenyelés, pollen belélegzése vagy bőrrel való érintkezés tekintetében.

A mérgező hatásra, a várható tünetekre és a szükséges teendőkre – mint például az elsősegélynyújtás, az otthoni megfigyelés vagy a kórházi ellátás szükségessége – vonatkozóan az egészségügyi toxikológiai tájékoztató szolgálat ingyenesen hívható, éjjel-nappal elérhető zöldszámán, a 06 (80) 20 11 99 telefonszámon kérhető tájékoztatás.

Semmelweis HELP, az ingyenes, tünetellenőrző alkalmazás

2026. február 01.

A Semmelweis Egyetem ingyenes, tünetellenőrző alkalmazása a Semmelweis HELP. Szemészettel, szülészet-nőgyógyászattal és az általános, felnőtt háziorvosi területtel bővült a mobil- és webalkalmazás, amely abban nyújt segítséget, hogy a felhasználó betegsége vagy balesete esetén mikor kell elindulni az ügyeletre, a kórházba, a szakorvoshoz, ill. otthon hogyan enyhíthetők az észlelt tünetek. A hazai szinten egyedülálló fejlesztés bővítésén közel egy évig 14 orvos és 2 kommunikációs szakember dolgozott.

Az applikáció ingyenesen letölthető az appstore-ból és a Play áruházból is, ill. elérhető a https://help.semmelweis.hu címen.

Azoknak, akiknek a telefonján már ott van az alkalmazás, elég csak frissíteniük azt. A fejlesztés egyetemi forrásból, a Richter Gedeon Nyrt. támogatásával valósult meg, a tartalmakat pedig a nemzeti népegészségügyi és gyógyszerészeti központ validálta.

Az ingyenes tünetellenőrző alkalmazás nem mesterségesintelligencia-alapú és nem ad diagnózist, de általa hiteles, orvosszakmailag megalapozott és a laikusok számára is érthető információkhoz juthatunk arról, hogy mi okozhatja az észlelt tüneteket, mivel a felhasználói válaszok (pl. vérnyomás-, pulzusszám-, hőmérséklet-adatok) alapján megmutatja az egyes betegségekkel kapcsolatos tünetegyezés mértékét.

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.