Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Koronavírus: a halálos áldozatok száma meghaladta az 530 ezret

Érdekességek2020. július 11.

Fotó: gettyimages.com

A világon 11 240 943 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 530 137, a gyógyultaké pedig 6 044 585 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem összesítése szerint.

Egy nappal korábban 11 049 505 fertőzöttet tartottak nyilván világszerte, a halálos áldozatok száma 524 677, a gyógyultaké pedig 5 849 347 volt.

Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A fertőzés 188 országban és régióban van jelen.

A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 2 839 436 fertőzött van, 129 676-an haltak meg, 894 325-en meggyógyultak.

Brazíliában 1 577 004 fertőzöttről, 64 265 halálos áldozatról és 990 731 gyógyultról tudni.

Oroszországban 673 564-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 10 011-re, a gyógyultaké 446 127-re.

Indiában 648 315 fertőzöttet, 18 655 halálos áldozatot és 394 227 gyógyultat jegyeztek fel.

Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 286 412, 44 283-an haltak meg a betegségben és 1375-en gyógyultak ki belőle.

Spanyolországban 250 545 fertőzöttet, 28 385 halálos áldozatot és 150 376 gyógyultat regisztráltak.

Olaszországban a fertőzöttek száma 241 419, a halálos áldozatoké 34 854, és 191 944-en gyógyultak fel a Covid-19-ből.

Iránban 237 878 fertőzöttet, 11 408 halálesetet és 198 949 gyógyultat tartanak számon.

Franciaországban 204 222 fertőzöttről, 29 896 halálos áldozatról és 77 185 gyógyultról tudni.

Törökországban 204 610 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 5206, a gyógyultaké 179 492.

Németországban 197 198 a fertőzöttek száma, 9020 a halottaké, 181 000-an meggyógyultak.

Kanadában 107 185 fertőzöttet, 8732 halálos áldozatot és 70 507 gyógyultat tartottak számon.

Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 84 857 fertőzéses esetet tartottak nyilván szombat reggel, valamint 4641 halálos áldozatot és 79 706 felépültet.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely a közép-kínai Vuhanból terjedt el.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit üzennek az ízületeink tél végén?

2026. március 13.

Tél végére sokan érzik úgy, hogy a mozgásuk már nem olyan könnyed, mint korábban. Nem feltétlenül fáj konkrétan valami, nem akadályoz igazán semmiben, csak úgy éppen „be kell járatni”. Vagy éppen terhelés után feszül, és egyre kevésbé természetes az a mozgékonyság, ami régen magától értetődő volt. Ez az állapot sokaknál nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem hosszú idő alatt, a mindennapi terhelés, a kevesebb mozgás és az ízületeket érő folyamatos igénybevétel következtében.

Az ízületek, porcok és kötőszövetek regenerációja lassú, összetett folyamat. Télen, amikor kevesebbet mozgunk, ezek a rendszerek kevesebb „ingerhez” jutnak, tavasszal pedig hirtelen nagyobb terhelés éri őket. A szakértő szerint ilyenkor nem a gyors visszatérés, hanem a tudatos felkészítés a kulcs.

„A tél végére sokan úgy érzik, mintha berozsdásodtak volna. Ez teljesen természetes reakció válaszként a télen végzett kevesebb aktivitásra. Tavasszal viszont nem az a kérdés, hogy kell-e újra mozogni, hiszen ilyenkor ösztönösen is többet tennénk ezt, hanem az, hogyan támogatjuk közben a testünket” – mondja Bakati Miklós, a Stilladrops alapítója. – „Én minden reggelt 8–10 kilométer gyaloglással indítok. Nekem ez segít az ízületeknek és az egész szervezetnek fokozatosan felébredni és ez a mindennapi munkámra, teljesítményre nagyon pozitív hatással van.”

Elhízás

2026. március 12.

A stigmatizáció miatt sokan nem mernek orvoshoz fordulni

Prof. Dr. Merkely Béla: ez a krónikus betegség ma már minden magyar családot érint

Az elhízás napjainkban már nem csupán egyéni probléma, hanem súlyos társadalmi, egészségügyi és gazdasági kihívás. A számok riasztóak: Magyarországon több mint 5,5 millióan élnek súlytöbblettel, a lakosság közel egynegyede pedig elhízással.

A vezető hazai és nemzetközi orvosszervezetek egybehangzó álláspontja szerint az obezitás egy krónikus, progresszív betegség, amely több mint 200-féle szövődménnyel hozható összefüggésbe, a szív- és érrendszeri károsodásoktól kezdve egészen bizonyos daganatos megbetegedésekig. Az Elhízás Világnapjához kapcsolódva a hazai szakma arra figyelmeztet, hogy az elhízás krónikus betegségként való elismerése és a stigmatizáció megtörése nélkül nem lehet hatékony választ adni erre a népegészségügyi krízisre. A társadalom ugyanis még mindig gyakran lustaságnak vagy akaratgyengeségnek tartja az elhízást, a súlytöbblettel élők – beleértve az orvosi segítséggel fogyókat is – továbbra is ítélkezéssel és kirekesztéssel szembesülnek. A szakértők hangsúlyozzák: az elhízás kezelhető, de komplex, személyre szabott ellátást igényel. A korai felismerés és az időben elkezdett terápia kulcsfontosságú, ezért az üzenet egyértelmű: nem érdemes várni – a segítségkérés az első lépés az egészség visszaszerzéséhez. Az orvosi támogatás nem kudarc, hanem felelős döntés.

Szívinfarktus: Figyeljünk jobban a nőkre!

2026. március 12.

Széles körben ismert, hogy a szív- és érrendszeri betegségek vezető halálokot képviselnek a férfiak körében. Sokan azonban nem tudják, hogy a nők esetében is hasonló a helyzet.

A változó kor előtt a női nemi hormon (ösztrogén) magasabb szintje védő hatást gyakorol a nőknél a szív- és érrendszeri betegségek ellen, ha az illető nem dohányzik. Nem véletlen, hogy hazánkban az összes infarktusos eset kétharmada férfiaknál jelentkezik.1

A különbség azonban az életkor előrehaladtával kiegyenlítődik, és 60 év felett már hasonlónak tekinthető a két nem rizikója. Igaz, hogy kevesebb nő kap infarktust, de náluk a betegség súlyosabb lefolyású és magasabb halálozással jár, mint a férfiaknál.1

Miért magasabb nőknél az infarktus okozta halálozási arány?

A nők átlagosan 8 évvel idősebben kapnak infarktust, mint a férfiak, így a tünetek jelentkezésekor általános egészségi állapotuk rosszabb, több a kísérő betegségük. Emellett sokszor későn azonosítják a tüneteket, mert ezek nem mindig egyértelműek, nem egyeztethetők össze a szívinfarktus klasszikus tünetcsoportjával. Sem a beteg, sem az orvos nem gondol azonnal infarktusra a panaszok hallatán.2 Mindkét nem esetében tipikus a mellkasi fájdalom, amely erős, nyomó-szorító jellegű vagy a nyakba, állkapocsba, bal karba sugárzó fájdalom. A férfiak gyakrabban panaszkodnak mellkasi fájdalomra. A nőknél viszont előtérben állhatnak más panaszok, mint a hányinger, hányás, verítékezés, légszomj, szédülés.2,4 Náluk a fájdalom máshol is jelentkezhet, így felléphet a hát felső részébe sugárzó fájdalom vagy akár hasi fájdalom is.2