Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Koronavírus étkezési kisokos: a legfontosabb táplálkozási kérdések

Érdekességek2020. március 25.

Fotó: pixabay.com

A koronavírus-járvány miatti korlátozások hatására az emberek drámai módon vásárolják fel a különböző élelmiszereket. A Napi Táptudás blog kezdeményezésére táplálkozástudományi szakemberek és dietetikusok, valamint szervezetek fogtak össze, így elkészült egy tájékoztató infografika, amely segít a lakosság számára a legégetőbb kérdéseket megválaszolni.

A szakértők célja, hogy a legfontosabb információk gyorsan és közérthető formában minél több emberhez eljussanak. Érdemes-e élelmiszert felvásárolni? Miből mennyi legyen otthon? Biztonságosak-e a tartós élelmiszerek? Mire figyeljünk fokozottan az élelmiszerbiztonság kapcsán? Szükséges-e étrendkiegészítőket szedni? Az elkészült anyag ezekben a kérdésekben segít támpontokat adni.

Az ötletgazda, Papp Andrea táplálkozástudományi szakember szerint a legfontosabb az, hogy próbáljunk higgadtnak maradni és gondoljunk másokra is. „Fantasztikus volt látni, hogy alig két nap alatt mennyien fogtunk össze, hogy segítsünk az embereknek. Mindenki segíthet másoknak azzal, ha nem vásárol több élelmiszert annál, mint amennyi valóban szükséges. Véleményem szerint a legnagyobb veszély, ami most az élelmiszer-ellátást fenyegeti az az, ha megrohamozzuk a boltokat és hónapokra betárazunk. Így valóban akadozhat az ellátás. Bár az infografikára csak a leglényegesebb információk fértek rá, de mindannyian igyekszünk részletesebb segítséget nyújtani az oldalainkon.”


Az egészséges táplálkozás alapelveinek követése most is elengedhetetlen, ahogy azt Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) főtitkára is hangsúlyozza: „Fontos, hogy a karantén idején is próbáljuk betartani az egészséges táplálkozás szabályait. Készítsünk zöldséges ételeket, együnk naponta egyszer valamilyen teljes értékű gabonából készült ételt, fogyasszunk rendszeresen sovány tejtermékeket, hüvelyeseket, olajos magokat, halat, tojást. Folyamatos nassolás helyett tartsunk napirendet, amihez napi három-öt étkezés tartozik. Ha unatkozunk vagy stresszelünk, evés helyett mozogjunk kicsit vagy olvassunk bele egy jó könyvbe.”

Zsigovits Angelika, a Smartfood Coach táplálkozástudományi szakembere a túlevés veszélyeire hívja fel a figyelmet: „Beszélnünk kell arról is, hogy az érzelmi evés kockázata hatványozottabban előfordulhat ezen időszak alatt, amit a stressz, szorongás, magány, unalom, szomorúság, harag egyaránt okozhat. Nem érdemes irreálisan nagy mennyiségű alapanyagot felhalmozni otthonunkban, így a túlevés rizikóját is csökkenthetjük. Állítsunk fel magunknak egy napirendet, melyben legyenek ismétlődő, egészséget támogató, rituálészerű szokások, mint például a napi ötszöri étkezés, folyadékfogyasztás, és rendszeres otthoni testmozgás.”

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint ilyenkor is fontos a tudatosság, úgy a bevásárlás, mint a táplálkozás során: „Felelős emberként csak annyi élelmiszert vásároljunk, amennyi a saját szükségleteinket fedezi. Gondoljunk másokra, és persze ne feledjük azokat sem, akik az élelmiszereinket előállítják és elérhetővé teszik. A mostani időszak legyen inkább egy új, tudatosabb és egészségesebb életmód kezdete, és ne az unaloműző evésé” – fogalmaz a szakértő.

A Felelős Gasztrohős Alapítvány igazgatója, Varga Judit az élelmiszerpazarlás megelőzésére hívja fel a figyelmet: „Most kiemelten fontos, hogy odafigyeljünk arra, hogy lehetőleg ne pazaroljunk el élelmiszert. Érdemes okosan kihasználni a fagyasztónk kapacitását, akár előre megfőzni néhány nagyobb adagot, amit később csak ki kell olvasztani. Jól jöhetnek a száraz hüvelyesek, a jól tárolható zöldségek, és az olyan ételmentő receptek, mint a mákos guba. Ki tudja, akár még néhány hasznos új konyhai szokást is felvehetünk ezalatt a furcsa időszak alatt!”

A projekt grafikusa, Kőfaragó Anna szerint is rendkívül fontos, hogy a lakosság hiteles információkhoz jusson: “Fontosnak tartom, hogy ezekben a bizonytalan időkben, amit a járvány okoz, a félelemkeltés helyett valós szakértői információkat és segítséget kapjanak az emberek. Hiszem, hogy a grafika nyelvén az információk fogyaszthatóbbak, jobban átláthatóbbak és szemléletesebbek, ezért sokakhoz juthat el ez az étkezési kisokos. Így örömmel vállaltam, hogy a grafikai munkámmal segítsem a szakmai tájékoztatást. Mert hiszem, hogy ezzel nő az esély, hogy egyre többen megfontoltan és tudatosan vásároljanak és étkezzenek ebben a krízishelyzetben.”

A kezdeményezésben számos szakember vett részt: 

Az infografikát Kőfaragó Anna grafikus készítette.

Az információs anyag létrejöttét támogató szervezetek: Magyar Táplálkozástudományi Társaság, TÉT Platform Egyesület, Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, Felelős Gasztrohős Alapítvány


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Hideg időben erősödhet a reumatológiai betegségben szenvedő gyerekek fájdalma

2025. november 21.

Nemcsak az idős emberek szenvedhetnek reumatológiai betegségekben, hanem a kisgyermekek is, a hűvös idő pedig fokozhatja a fájdalomérzékenységet, hiszen ilyenkor az ízületi folyadék sűrűbbé válik, és lassul a vérkeringés is. Kevesen tudják, hogy gyermekkori reumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori betegségek közé tartoznak, több kisgyermeket érintenek, mint az asztma vagy az egyes típusú cukorbetegség. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján országos hatáskörrel kezelik a krónikus gyermekreumatológiai betegségben szenvedő gyerekeket.


A gyermekreumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori autoimmun megbetegedések közé tartoznak, jóllehet gyermekek esetében sokkal ritkábban beszélünk krónikus betegségről, mint felnőtteknél. A betegség kezelésében mérföldkő volt 2013-ban hazánk első, gyermekegészségügyi intézményben működő biológiai terápiás központjának megnyitása a Gyermekgyógyászati Klinika Tűzoltó utcai Részlegén. Naponta harminc beteget látnak el itt, az elmúlt 12 évben pedig több mint tízezer reumatológiai betegségben szenvedő gyermek kaphatott esélyt egy jobb életminőségre. A biológiai terápiák ugyanis áttörést hoztak: míg néhány évitizede az érintettek felnőttként súlyos mozgáskorlátozottsággal voltak kénytelek élni, mostanra életkilátásaik megegyeznek az egészséges gyermekekével.

Porckopás és csontritkulás – van köztük kapcsolat?

2025. november 20.

A porckopás és a csontritkulás két külön betegség, eltérő megelőzési és kezelési elvekkel. Előbbi az ízületi felszín és a lágyrészek problémája; utóbbi a csontok ásványianyag-cseréjének zavara. Közös félreértés, hogy „fájdalom esetén pihenni kell, mert a mozgás árt”. A tartós inaktivitás rontja az izmok állapotát és fokozza a fájdalmat, ezért valójában a jól felépített, ízületkímélő mozgás mindkét esetben alapkezelés. Idős korra jellemző az izomtömeg vesztése, ami rendszeres mozgással lassítható. A mozgás ezenfelül az általános, anyagcserére gyakorolt pozitív hatásai mellett javítja az ízület körüli lágyrészek vérellátását, valamint a porcsejtek táplálkozását.

Emellett artrózisban más szempontból is fontos az izmok megerősítése. A megfelelő izomzat fontos szerepet játszik az ízület stabilizálásában, ezáltal bizonyítottan csökkenti az időskori eséseket. „A mozgás nem ellenség, hanem gyógyszer, de fontos a fokozatosság, a rendszeresség és a személyre szabott mozgásterápia” – teszi hozzá a szakember.

További gyakori tévhitek:


„Csak az idősek/nők betegsége.” Mindkettő gyakoribb idősebb korban és nőknél, de férfiaknál és fiatalabbaknál is előfordulhat korábbi sérülések, túlterhelés, genetikai hajlam, hormonális változások, életmód miatt.
„A vitaminok/étrendkiegészítők majd megoldják.” Az étrendkiegészítők mint a kalcium, D-vitamin, kollagén stb. szedése csak része a megoldásnak, de a bizonyított alap a mozgás, a testsúlykontroll és – ha kell – az orvosi kezelés.
„A testsúly nem tényező.” A túlsúly plusz terhelés az ízületnek, mely minden lépésnél jelentkezik. A cél az egészséges, fenntartható testsúly.
„A ropogtatás/időjárás okozza.” Nincs rá bizonyíték, hogy akár artrózist, akár csontritkulást okoznának, legfeljebb a panaszokat befolyásolhatják.
„Ha porckopásom van, nem lehet csontritkulásom (és fordítva).” Egy embernél együtt is előfordulhat a két betegség; a szűrés és a célzott edzés akkor is fontos, ha a másik kórkép már fennáll.

Amikor a világ hirtelen forogni kezd – a vertigo és kezelési lehetőségei

2025. november 20.

Ha valaha érezte már azt, hogy a világ hirtelen forogni kezd ön körül, miközben valójában minden mozdulatlan – akkor nagy eséllyel megtapasztalta a vertigót. A vertigo nem egyszerű szédülés, hanem annál sokkal zavaróbb és gyakran ijesztőbb élmény. Aki ebben szenved, nemcsak bizonytalanul mozog, hanem úgy érzi, mintha egy láthatatlan kéz megforgatná őt a tengelye körül. Ez nem túlzás, hanem egy nagyon is valós tünetegyüttes.

A témában dr. Tóth Tímea, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus szakorvosa van a segítségünkre

Szédülés? Ez így nagyon tág fogalom…

A közhiedelemmel ellentétben a szédülés nem mindig egyformán jelentkezik. A hétköznapi értelemben vett „szédülés” kifejezés nagyon sok érzetet takarhat: lehet enyhe bizonytalanság, egyensúlyvesztés, gyengeségérzés, sőt néha az ájulás előtti állapot is. A vertigo viszont ennél jobban körülhatárolható – az a benyomás, mintha forogna velünk a világ. Gyakran társul hozzá hányinger, hányás, verejtékezés, sőt, járásbizonytalanság is. Ezek a tünetek önmagukban is nagyon kellemetlenek, de ami igazán aggasztóvá teszi őket, az a kiszámíthatatlanságuk: a rohamok hirtelen jönnek, és nem mindig egyértelmű, mi váltja ki őket.

A háttérben az egyensúlyrendszer zavara áll. Ez egy bonyolult, finoman hangolt rendszer, amelyben a belső fül, az agytörzs és a kisagy működik együtt. A belső fülben aprócska érzékelők – félkörös ívjáratok – figyelik, hogyan mozgatjuk a fejünket, és ezek az információk az idegrendszeren keresztül jutnak el az agyba. Ha bárhol hiba csúszik a rendszerbe, például, ha a fülben lévő kis kristályok elmozdulnak, vagy egy vírus megtámadja az idegeket, az agy „téves adatokat” kap. Ennek az ellentmondásos információnak az eredménye az, amit mi szédülésként, forgásként élünk meg.