Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Koronavírus étkezési kisokos: a legfontosabb táplálkozási kérdések

Érdekességek2020. március 25.

Fotó: pixabay.com

A koronavírus-járvány miatti korlátozások hatására az emberek drámai módon vásárolják fel a különböző élelmiszereket. A Napi Táptudás blog kezdeményezésére táplálkozástudományi szakemberek és dietetikusok, valamint szervezetek fogtak össze, így elkészült egy tájékoztató infografika, amely segít a lakosság számára a legégetőbb kérdéseket megválaszolni.

A szakértők célja, hogy a legfontosabb információk gyorsan és közérthető formában minél több emberhez eljussanak. Érdemes-e élelmiszert felvásárolni? Miből mennyi legyen otthon? Biztonságosak-e a tartós élelmiszerek? Mire figyeljünk fokozottan az élelmiszerbiztonság kapcsán? Szükséges-e étrendkiegészítőket szedni? Az elkészült anyag ezekben a kérdésekben segít támpontokat adni.

Az ötletgazda, Papp Andrea táplálkozástudományi szakember szerint a legfontosabb az, hogy próbáljunk higgadtnak maradni és gondoljunk másokra is. „Fantasztikus volt látni, hogy alig két nap alatt mennyien fogtunk össze, hogy segítsünk az embereknek. Mindenki segíthet másoknak azzal, ha nem vásárol több élelmiszert annál, mint amennyi valóban szükséges. Véleményem szerint a legnagyobb veszély, ami most az élelmiszer-ellátást fenyegeti az az, ha megrohamozzuk a boltokat és hónapokra betárazunk. Így valóban akadozhat az ellátás. Bár az infografikára csak a leglényegesebb információk fértek rá, de mindannyian igyekszünk részletesebb segítséget nyújtani az oldalainkon.”


Az egészséges táplálkozás alapelveinek követése most is elengedhetetlen, ahogy azt Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) főtitkára is hangsúlyozza: „Fontos, hogy a karantén idején is próbáljuk betartani az egészséges táplálkozás szabályait. Készítsünk zöldséges ételeket, együnk naponta egyszer valamilyen teljes értékű gabonából készült ételt, fogyasszunk rendszeresen sovány tejtermékeket, hüvelyeseket, olajos magokat, halat, tojást. Folyamatos nassolás helyett tartsunk napirendet, amihez napi három-öt étkezés tartozik. Ha unatkozunk vagy stresszelünk, evés helyett mozogjunk kicsit vagy olvassunk bele egy jó könyvbe.”

Zsigovits Angelika, a Smartfood Coach táplálkozástudományi szakembere a túlevés veszélyeire hívja fel a figyelmet: „Beszélnünk kell arról is, hogy az érzelmi evés kockázata hatványozottabban előfordulhat ezen időszak alatt, amit a stressz, szorongás, magány, unalom, szomorúság, harag egyaránt okozhat. Nem érdemes irreálisan nagy mennyiségű alapanyagot felhalmozni otthonunkban, így a túlevés rizikóját is csökkenthetjük. Állítsunk fel magunknak egy napirendet, melyben legyenek ismétlődő, egészséget támogató, rituálészerű szokások, mint például a napi ötszöri étkezés, folyadékfogyasztás, és rendszeres otthoni testmozgás.”

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint ilyenkor is fontos a tudatosság, úgy a bevásárlás, mint a táplálkozás során: „Felelős emberként csak annyi élelmiszert vásároljunk, amennyi a saját szükségleteinket fedezi. Gondoljunk másokra, és persze ne feledjük azokat sem, akik az élelmiszereinket előállítják és elérhetővé teszik. A mostani időszak legyen inkább egy új, tudatosabb és egészségesebb életmód kezdete, és ne az unaloműző evésé” – fogalmaz a szakértő.

A Felelős Gasztrohős Alapítvány igazgatója, Varga Judit az élelmiszerpazarlás megelőzésére hívja fel a figyelmet: „Most kiemelten fontos, hogy odafigyeljünk arra, hogy lehetőleg ne pazaroljunk el élelmiszert. Érdemes okosan kihasználni a fagyasztónk kapacitását, akár előre megfőzni néhány nagyobb adagot, amit később csak ki kell olvasztani. Jól jöhetnek a száraz hüvelyesek, a jól tárolható zöldségek, és az olyan ételmentő receptek, mint a mákos guba. Ki tudja, akár még néhány hasznos új konyhai szokást is felvehetünk ezalatt a furcsa időszak alatt!”

A projekt grafikusa, Kőfaragó Anna szerint is rendkívül fontos, hogy a lakosság hiteles információkhoz jusson: “Fontosnak tartom, hogy ezekben a bizonytalan időkben, amit a járvány okoz, a félelemkeltés helyett valós szakértői információkat és segítséget kapjanak az emberek. Hiszem, hogy a grafika nyelvén az információk fogyaszthatóbbak, jobban átláthatóbbak és szemléletesebbek, ezért sokakhoz juthat el ez az étkezési kisokos. Így örömmel vállaltam, hogy a grafikai munkámmal segítsem a szakmai tájékoztatást. Mert hiszem, hogy ezzel nő az esély, hogy egyre többen megfontoltan és tudatosan vásároljanak és étkezzenek ebben a krízishelyzetben.”

A kezdeményezésben számos szakember vett részt: 

Az infografikát Kőfaragó Anna grafikus készítette.

Az információs anyag létrejöttét támogató szervezetek: Magyar Táplálkozástudományi Társaság, TÉT Platform Egyesület, Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, Felelős Gasztrohős Alapítvány


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Téli balesetek

2026. február 25.

A fagyos idő beköszöntével mind a hétköznapi, mind a téli sportokból eredő sérülések megszaporodnak. Törések, zúzódások és ízületi fájdalmak keseríthetik meg a téli napokat. A szakorvos tanácsait figyelembe véve azonban elkerülhetők a kellemetlen, sőt életveszélyes téli kalandok.

„A téli időszakra jellemző hétköznapi sérülések három tényezővel állhatnak összefüggésben: a hideggel, a csúszós utakkal és az ünnepi készülődéssel.” – fejtette ki dr. Magyar Mátyás, a Fájdalom Ambulancia vezető szakorvosa. „Amikor hideg van, a réteges öltözködés mindenképpen szerencsés. A kinti időjárás miatt szükséges melegen öltözni, viszont bent, például a boltokat gyakran túlfűtik, sokkal melegebb van az optimálisnál. Ez a hirtelen hőingadozás nem tesz jót az erre érzékeny ízületeknek, mint a térd a derék vagy a váll.”

Vajon miért indulnak útra az idősek, amikor leesik az ónoseső?

Tendencia, és baleseti sebészeti megfigyelés, hogy amikor leesik a hó, ónos eső, akkor az idősebb korosztály, akik jellemzően egyedülállóak, útra kelnek. Amit egy komolyabb havazás beköszönt, akkor a 70 feletti korosztály elindul a boltba és bevásárol, mert úgy gondolja, hogy valószínűleg hetekig nem fog tudni kijönni a lakásból. Ezek az emberek a legsérülékenyebbek, és pont ilyen körülmények között kelnek útra, ami a sérülés veszélyét megnöveli és be is következik kevésbé súlyos esetben csuklótörés, de nagyon gyakori a bokatörés, vagy a combnyaktörés. Így, amikor leesik az első hó, akkor egy órán belül megjelennek a mentők pontosan ezzel a betegcsoporttal a baleseti sebészeteken.

Csukló- és kéztörések

2026. február 25.

Január közepén régen megélt havazás tört az országra, amely miatt ugrásszerűen megnőtt a csukló- és kéztörések száma. A műtét, majd a gipsz felhelyezése után úgy gondoljuk, „már csak ki kell bírni” a 4–6 hetet, és utána minden visszatér a normális kerékvágásba. A valóság azonban ennél jóval összetettebb és az igazi munka csak ezután kezdődik a jól működő végtag érdekében.

Évek óta nem tapasztalt havazás érte el az országot január közepén, amely miatt rekordszámú baleset és sérülés történt az országban. Volt olyan budapesti baleseti központ, ahol – más időszakkal összevetve -, kétszer annyi csuklótörést láttak el. A gipsz vagy sín felhelyezése stabilizálja a törést, biztosítja a csontvégek nyugalmát, és lehetővé teszi a gyógyulást. A rögzítés miatt azonban leépülnek izmok, az ízületek merevednek és a keringés is lassul, a végtagok mozgástartománya pedig akár lényegesen romolhat is. A gipsz vagy bármilyen más rögzítés csuklótörés esetén szükséges, de további problémák forrása is lehet.

A szakember szerint a páciens számára az igazi munka azután kezdődik, amikor lekerül a gipsz: önmagában egy műtét vagy a rögzítés ugyanis biztosítja a csonttörés gyógyulásának feltételeit, azonban a fájdalommentesség, a mozgástartomány, az erős, a fájdalommentes mindennapok visszaszerzése a műtét vagy gipszelés utáni rehabilitáció feladata.

Generációs különbségek

2026. február 24.

Az emberek életük különböző szakaszaiban nemcsak biológiai és pszichológiai értelemben változnak, hanem a történelmi, gazdasági és kulturális környezet is más-más tapasztalatokat és normákat alakít ki bennük.

A generációs különbségek, vagy akár szakadékok az egyik fontos kihívását jelentik a jelenkornak, ezért érdemes számba venni, mi mentén is alakulnak ki és hatnak ezek az eltérések. Már csak azért is, mert a modern szociálpszichológiai megközelítések szerint a generációs különbségeket gyakran eltúlozza a közbeszéd: sok viselkedésbeli eltérés inkább az életkorból és az aktuális társadalmi környezetből fakad, nem pedig „veleszületett” generációs jegyekből. Ilyenek ugyanis nincsenek, miközben persze lehetnek közös történelmi tapasztalatok, mint egy-egy „háborús” generációnál, akik mondjuk fiatal felnőttként hasonlóan élték meg a frontot, a szeretteik elvesztését, a nélkülözést vagy a későbbi béke felszabadító érzését. De nekik sincsenek velük született nemzedéki jegyeik, pusztán egyszerre születtek rosszkor, hogy aztán átgázoljon rajtuk a történelem.