Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Koronavírusos vagyok vagy sem?

Érdekességek2021. január 21.

Fotó: pixabay.com

A SARS-CoV-2 koronavírus okozta megbetegedés, a Covid-19, a szezonális influenza, a nátha és az allergia tünetei részben átfedéseket mutatnak. Noha a diagnózis felállítása orvosi feladat, nem árt tisztában lenni azzal, hogy melyik betegségnél mely tünetek dominanciája jellemző.

A szakemberek leszögezik, hogy az allergiás, a náthás, a koronavírusos, valamint az influenzás eredetű panaszok különbségeket mutatnak. A rettegett koronavírus vezető tünetei között a láz, a fáradékonyság, a köhögés és a légszomj említhetők.

Az allergiára elsősorban krónikus, a betegek számára már ismert tünetek (pl. tüsszögés, orrpanaszok, viszketés) jellemzők. A nátha pedig igencsak ritkán társul lázzal a felnőtteknél. Az influenza és az új típusú koronavírus számos átfedést mutat a tüneteket illetően, az egyik legfőbb, észrevehető különbség azonban az, hogy míg az influenzánál nem jellemző a légszomj előfordulása, addig a koronavírus okozta tünetek között dominál a légzési nehézség és a légszomj.

Jó tudni ugyanakkor, hogy a Covid-19 megbetegedésre nem jellemző az orrdugulás. Egy kínai elemzés alapján csak minden 20. Covid-19-beteg tapasztal orrdugulásos tüneteket.

Melyik panasznál van szükség azonnali orvosi ellátásra?
A betegek számára – érthető módon – bármelyik, fenn említett tünet jelentkezése ijesztő lehet, és azonnali orvoshoz fordulásra sarkallhat. Mégis, a lehetséges következményeket és az orvosi beavatkozások szükségességét tekintve elsősorban akkor van szükség azonnali orvoshoz fordulásra, ha légszomjat (is) tapasztal a beteg. Emellett az igazoltan koronavírusos beteggel való kontaktus és/vagy a külföldi utazások szintén alapos indokot szolgáltatnak arra, hogy légúti panaszok esetén azonnal orvoshoz forduljon a beteg.


A SARS-CoV-2 koronavírus okozta megbetegedés, a Covid-19, a szezonális influenza, a nátha és az allergia tünetei részben átfedéseket mutatnak. Noha a diagnózis felállítása orvosi feladat, nem árt tisztában lenni azzal, hogy melyik betegségnél mely tünetek dominanciája jellemző.

Dr. Budai Mariann PhD
szakgyógyszerész
Dr. Budai Lívia PhD
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Gyógyszerszedés várandósan

2026. július 28.



A várandósság 9 hónapja alatt is jelentkezhetnek olyan panaszok és betegségek, amelyek szükségessé teszik a leendő anyuka gyógyszeres kezelését. Rövid összefoglalónkban bemutatjuk, hogy a kismamákat gyakran érintő panaszok esetén milyen gyógyszerek alkalmazása kínálhat hatásos és biztonságos megoldást.




Várandósság alatt jelentkező panasz, tünet
Szükség esetén a terhesség alatt is alkalmazható, elsőként javasolható, vény nélküli forgalomban is elérhető hatóanyag, készítmény


fájdalom
paracetamol


láz
paracetamol


orrdugulás (náthás vagy allergiás eredetű)
hipertóniás sóoldat


allergiás panaszok (több szervet érintő tünetekkel)
második generációs, régóta ismert H1-antihisztamin


terhességi hányás
B6-vitamin


gyomorégés
kalcium- vagy magnéziumtartalmú antacid


puffadás
szimetikon


hasmenés
orális rehidráló oldat


székrekedés
rost, probiotikum, ozmotikus hashajtó (polietilénglikol)


aranyérbetegség
prokain, efedrin, e. coli, cickafarkolaj


allergiás bőrpanaszok
dimetindén


rovarcsípés okozta viszketés
dimetindén


akné
benzoil-peroxid


tetvesség
olajalapú készítmények


ajakherpesz
karbenoxolon


bőrgomba
klotrimazol, bifonazol


lábszárgörcs
magnéziumsók



Ütõs téma: a stroke

2026. július 27.

A stroke kialakulásának okairól és a megelõzés lehetõségeirõl



Becslések szerint évente 40-50 ezer beteg kerül kórházba szélütés miatt és jelenleg körülbelül 250-300 ezer stroke-on átesett beteg van ma Magyarországon. Minden megelõzött stroke-esemény, minden megmentett élet nemzetgazdasági jelentõséggel bír, hiszen a stroke a második leggyakoribb halálok, emellett a rokkantság legfõbb okát, azaz a független életvitel megszûntét jelenti. A stroke-ra különösen illik az a megállapítás, hogy a legjobb kezelés a megelõzés, ezért fontos, hogy ismerjük a kialakulásához vezetõ okokat, illetve a veszélyeztetõ tényezõk csökkentésének lehetõségeit.

Azokat a tényezõket nevezzük stroke-kockázati tényezõknek, vagy másképpen stroke-rizikófaktoroknak, melyek fontos szerepet játszanak a kialakulásában.

Léteznek befolyásolható és nem befolyásolható kockázati tényezõk. Nem befolyásolható tényezõ a beteg kora, neme és a már bekövetkezett TIA vagy elszenvedett stroke. A rizikófaktorok nagyobb csoportját a befolyásolható tényezõk adják, melyekre kellõ hangsúllyal figyelve jelentõsen csökkenthetõ a stroke kialakulása. Ezen befolyásolható tényezõkhöz tartoznak az életmóddal összefüggõ rizikófaktorok és a stroke rizikóját növelõ betegségek.

Egészségünkre

2026. július 27.

Ügyeljünk a megfelelõ folyadék-utánpótlásra

A testünk több mint felét (50-60%) alkotó folyadék nem alkot zárt rendszert. A vízfelvétel és a vízleadás állandó egyensúlyban van, melynek eredményeként a test folyadékmennyisége csak szûk határok között ingadozik, kb. 500 ml határon belül. A szervezet állandóan üríti magából a folyadékot, melynek összemennyisége normális hõmérsékletnél, megerõltetés nélkül 2,5 liter naponta, kánikulában, sportolás közben akár 4-5 literig is felmehet. Az elvesztett folyadékot - amely vizelet (1300 ml), széklet (150 ml), verejtékezés (500 ml) illetve légzés (450 ml) útján távozik szervezetünkbõl - folyamatosan pótolnunk kell.

Normális körülmények között testünk szomjúságérzettel jelzi, mikor van szüksége folyadék-utánpótlásra. Erre azonban sajnos nem mindig lehet hagyatkozni, mivel ez a szabályozás csak 1% vízveszteség után lép fel. Jobb tehát ha állandóan gondoskodunk utánpótlásról, akkor is, ha nem vagyunk szomjasak. Szervezetünk maga is termel folyadékot az anyagcsere-folyamatok eredményeként a tápanyagok elégetésekor, melynek mennyisége mintegy 300 ml naponta. A maradék másfél litert táplálék és folyadékfelvétel útján kell pótolnunk. A szükséges folyadékmennyiséghez italok, folyékony ételek és élelmiszerek közvetítésével jutunk.