Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Korszerű idegsebészeti hibridműtőt alakítanak ki

Érdekességek2019. július 07.

Érkatéteres és nyitott idegsebészeti beavatkozások elvégzésére egyaránt alkalmas hibridműtőt alakítanak ki a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – jelentette be Rovó László rektor.

Fotó: 123rf.comAz orvosprofesszor a több mint kétmilliárd forintos beruházást bemutató sajtótájékoztatón elmondta, a tervek szerint az őszre elkészülő új műtő olyan világszínvonalú ellátást biztosít a régióban élők számára, amely Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban elérhető.

Az új műtő alkalmas lesz arra, hogy a dél-alföldi régióban élő 2-2,5 millió ember agyi érelzáródás esetén hat órán belül olyan ellátást kapjon, amely életmentő, illetve jelentősen javítja a páciensek későbbi életminőségét – mondta Barzó Pál, az SZTE idegsebészeti klinikájának vezetője.

Az új műtőben bonyolult, többlépcsős vagy más módszerekkel igen nagy kockázatúnak minősülő beavatkozások is elvégezhetők. Lehetőség nyílik arra, hogy egy nyitott idegsebészeti műtét során jelentkező komplikáció esetén érkatéteres eljárással helyreállítsák az agyi véráramlást. De ugyanígy a katéteres eljárás során jelentkező vérzés ellátása is megkezdhető helyben negyedórán belül egy nyitott műtét során – tudatta a professzor.

Oroszné Vincze Rita, a Siemens Healthcare Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a világon mintegy 1200 hibrid műtő működik, ezek többségében azonban szív-érrendszeri beavatkozásokat végeznek.

Európában ötnél kevesebb olyan intézmény van, ahol a területen piacvezető cég robotkarral működő képalkotó berendezését idegsebészeti műtétekhez használják.


A Magyarországon elsőként Szegeden telepített berendezés hat másodperc alatt képes átfogó képet készíteni a műtéti területről, egyaránt kiváló képminőséget nyújt a lágy részekről és a csontokról is. A megoldásnak köszönhetően csökken a műtéti idő és szövődmények száma, javul a betegbiztonság – hangsúlyozta az igazgató. (MTI)


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Márciusi maradványtünetek

2026. március 18.

Nem betegség, csak a szervezet egyensúlyt keres

Március a megújulás hónapja, de a testünk nem mindig vált ilyen gyorsan. A téli fizikai és mentális terhelés ilyenkor üt vissza: mintha most érkezne meg igazán a fáradtság. Belső nyugtalanság, torokszorítás, lassabb emésztés vagy visszatérő ajakherpesz – sokaknál jelentkeznek ezek a furcsa, mégsem betegséget jelző tünetek. Dr. Sebő Zsuzsanna mentőorvos, gyermekgyógyász, homeopátiás orvos szerint ez az átmenet természetes: a szervezet a fényhez, a hőmérséklethez és az új ritmushoz alkalmazkodik. Íme a 4 leggyakoribb jel, amelyet érdemes természetesen megtámogatnunk.

1. Belső nyugtalanság

Tünet: feszültség, ingerlékenység, „nem találom a helyem” érzés.
Mi állhat mögötte? A téli hónapok csendes kimerültsége. Az idegrendszer még nem érkezett meg a tavaszba, hiába hosszabbak a nappalok.

Természetes támogatás: A természetes fény ilyenkor szinte gyógyszerként hat: egy napi séta segít újrahangolni a belső ritmust. A magnéziumban gazdag ételek és az esti citromfű– vagy levendulatea finoman oldhatják a feszültséget. Tanuljunk meg helyesen lélegezni!

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.