Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Köszi, jól vagyok! Egészségről közérthetően, őszintén, bizalommal

Érdekességek2020. október 17.

Köszi, jól vagyok! címmel szeptembertől Magyarországon egyedülálló podcast csatorna indult, nem kisebb céllal, minthogy interjú beszélgetéseivel nyílt párbeszédet indítson az egészségünket érintő témákban. 

Fotó: gettyimages.comA jól-lét podcastként is titulált csatorna adásai egészségről, betegségről, gyógyításról, megelőzésről szólnak és elsősorban orvosok, egészségügyi szakemberek, páciensek osztják meg tapasztalataikat egy-egy beszélgetés során. Az őszinte és közvetlen hangvételű interjúkban tényeket és tévhiteket is tisztáznak az interjúalanyok többek között sokakat érintő vírusok, krónikus betegségek, oltások vagy éppen terápiás kezelési módok kapcsán.

A csatorna fejlesztője a GlaxoSmithKline gyógyszerforgalmazó cég. 

Rögtön az első adásokban meglepő témákkal találkozhat a hallgatóság: a sok részletre kiterjedő szakértői beszélgetésekben a meghívott vendégek az asztma krónikus betegséget járják körbe, a Covid-19 és a HIV vírus közti összefüggéseket vizsgálják, és  elgondolkodtató párhuzamokat is feltárnak a 21. század két legismertebb vírusáról.

Nem kevésbé érdekes a folytatás sem: a decemberig tartó időszakban szó esik az új járvány kialakulásáról, a magyarországi HIV betegszervezet valódi szerepéről, de a vakcinagyártás és oltóanyag-fejlesztés kihívásait is bemutatják a körülbelül fél órás epizódokban.

Köszi, jól vagyok! csatorna ötletgazdáinak célja, hogy minél közelebb hozzák  a hallgatókhoz ezeket a sokakat foglalkoztató és érintő témákat, és minél szélesebb körben, közérthető módon tájékoztassanak úgy, hogy a tartalom még hosszú idő múltával is elérhető legyen. Ezen felül a podcast arra is kiváló eszköz, hogy időkorlát nélkül lehessen egy-egy témát körbejárni, több szemszögből is megvizsgálni, melyre egy televíziós vagy rádiós beszélgetőműsor nem minden esetben alkalmas.


„Büszkék vagyunk arra, hogy Magyarországon a gyógyszeriparban elsőként indítunk egy ennyire közvetlen hangvételű kommunikációs csatornát elsősorban laikusok, azaz a széles hallgatóság és nem kizárólag egészségügyi szakemberek számára. A podcast műfaja, mint információmegosztási forma még viszonylag újdonságnak számít és ismeretlen a piacon. A koronavírusos időszak egyértelművé tette számunkra azt a korábban is felmerült igényt, miszerint az embereket érdeklik a gyógyítással összefüggő fejlesztések. Gyógyszerkutató cégként pedig fontos számunkra, hogy minél szélesebb réteghez juttassuk el az új gyógymódokról, kezelési lehetőségekről szóló információkat.” – emelte ki a Köszi, jól vagyok! podcast csatorna kapcsán a cég kommunikációs vezetője, Iglódi-Csató Judit

„Nem titkolt célunk a csatornával elérni, hogy egy-egy téma újra vagy éppen első alkalommal a közbeszéd tárgyát képezze. Szeretnénk egészségügyi tabukat ledönteni, sokáig hallgatott kérdésekről nyíltan beszélgetést kezdeményezni, mint amilyen például a HIV vírus kezelése, megelőzési lehetőségei. Az őszinteség és transzparencia az, ami építi a bizalmat az egészségügy szereplői között, álljanak bármelyik oldalon.” 

A Köszi, jól vagyok! adásait szeptembertől megtalálják a legismertebb podcast elosztókon tervezetten kétheti megjelenéssel: a Spotify, a Google, és az Apple podcast felületein. 

Az elkészült podcastokat hallgassa meg már most, ezen a weboldalon: https://koszijolvagyok.buzzsprout.com/

Készült a GlaxoSmithKline Kft. közreműködésével.

További információk: hungary.podcast@gsk.com   


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Fertőzés a kórházban

2025. október 06.

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekről

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés akkor történik, ha valaki nem a betegségétől, hanem a kórházi környezet miatt betegszik meg. A cikkben szeretném röviden bemutatni az olvasóknak, hogy mi is az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés.

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés (vagy röviden EÖF) olyan fertőzés, amelyet egy beteg az egészségügyi intézményben kap el, pl. kórházban, orvosi rendelőben vagy ápolási intézményben. Ezek a fertőzések alapvetően nem az alapbetegséghez kapcsolódóan jelentkeznek. Általában valamilyen mikroorganizmus (pl. baktérium) okozta fertőzés alakul ki, miközben kezelést kap valamilyen más egészségügyi probléma miatt.

Az EÖF gyakran azért fordul elő, mert az egészségügyi környezetben sokféle baktérium, vírus vagy gomba van jelen, és a beteg immunrendszere sokszor legyengült, így fogékonyabb ezekre a mikroorganizmusokra. Fontos, hogy a kórházak és klinikák szigorú fertőtlenítési és higiéniai intézkedéseket tartsanak be annak érdekében, hogy megelőzzék ezeket a fertőzéseket. Az EÖF gyakori példái a kórházi tüdőgyulladás vagy a műtéti sebfertőzés.

Érzett már ilyet?

2025. október 06.

Extraszisztolé, avagy a nagyobb szívütés, a szabálytalan szívverés és szívkihagyás érzése

Az extraszisztolé igen gyakori szívpanasz: szabálytalan szívverés, szívkihagyás érzése, nagyobb szívütés után szünet – mintha leállna a szív – mondják. A rossz érzés ellenére ettől még nem áll le a szív! A 24 órás EKG-monitorozásból ismert, hogy extraszisztolé szinte mindenkinél előfordul, még egészséges szíven is, és gyakran nem is okoz tünetet, panaszt.

Magyarázat

Az extraszisztolé soron kívüli, korán jövő szívütés. Valamilyen okból a normális ütésnél egy szívütés korábban jön, mint a normális, és ez az ütés vezetődik le a szív ún. ingerületvezető rendszerén. Ezért a következő, normális ütés már nem ingerelhető fázisban találja az ingerületvezető rendszert. A következő ütés csak késve tud levezetődni, melynek késése érezhető. Erősebbnek, nagyobbnak pedig azért érezhető, mert a késési időszakban, a hosszabb elernyedési (diasztolés) fázisban több idő áll rendelkezésre, a koszorúerek jobban telődnek, s ezért nagyobb erővel húzódik össze a szív.

Ez tehát önmagában nem kóros, az észlelt panasz és a tünet egy normális, fiziológiai folyamat következménye! Mindenkinél előfordulhat, egészséges szívnél is!

Okok

Leggyakrabban a fel nem ismert vagy nem megfelelően kezelt magas vérnyomáshoz társulhat. A szív betegségén kívül egyéb okai is lehetnek az extraszisztolének:


igen gyakran idegi eredetű stressz, kifáradás okozhatja, vagy
pajzsmirigy-túlműködés,
gyakran hasi puffadás, mely bél- vagy gyomorbetegség következménye (ún. gasztrokardiális vagy más néven Roemheld-szindróma).

Félünk elsősegélyt nyújtani, pedig ez nem egy orvosi vizsga

2025. október 05.

Kampányt indított a Magyar Suzuki és a Magyar Vöröskereszt az elsősegélynyújtási hajlandóság növelése érdekében

Tudjuk, hogy erkölcsi és állampolgári kötelességünk, mégis van még hova fejlődnünk abban, miként kellene elsősegélyt nyújtanunk. A legtöbben attól tartanak, hogy a segítségnyújtással még nagyobb bajt okoznak, pedig a szakértők szerint nem kell orvosi végzettség ahhoz, hogy lélekjelenléttel akár életet mentsünk.

Bár a jogosítvány megszerzéséhez szükség van az elsősegélynyújtás alapvető ismereteinek megszerzésére, mégis, elenyésző azoknak a száma, akik kívülállóként magabiztosan lépnek fel egy közúti baleset alkalmával – ez derült ki a Magyar Suzuki megbízásából, az Ipsos által elvégzett reprezentatív kutatásból[1]. Persze nehéz azzal az érzéssel megküzdeni, hogy tudjuk, rajtunk múlhat egy emberélet. A megkérdezettek döntő többsége, több mint 80 százaléka úgy gondolja, erkölcsi és állampolgári kötelesség segítséget nyújtani. Ugyanakkor hiába ismeri a lakosság kétharmada az elsősegélynyújtás alapjait, mégis bizonytalan, mit kellene tenni; csupán a megkérdezettek egyötöde válaszolta azt, hogy baleset esetén tudná, mi a helyes eljárás a segítségnyújtásra. Azok körében, akik az elmúlt 1-2 évben frissítették elsősegélynyújtó ismereteiket, a felkészültség érzése és a tettrekészség aránya szignifikánsan magasabb az átlagnál.

A bizonytalan sofőröket leginkább a félelem gátolja. Attól tartanak, hogy rosszul csinálnak valamit (46%), illetve a hozzáértés hiányával magyarázták hezitálásukat (21%). Minden ötödik autóst a látvány sokkolja, azért nem segít(ene). Vajon miért gondoljuk azt, hogy az elsősegélynyújtáshoz orvosi végzettség kell? A segélyhívó (112) tárcsázása, a helyszín biztosítása és a sérült nyugtatása is jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy valakinek stabilizáljuk az állapotát. A segítségnek nincs alsó határa – minden apró cselekedet lehet értékes.