Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Köszi, jól vagyok! Egészségről közérthetően, őszintén, bizalommal

Érdekességek2020. október 17.

Köszi, jól vagyok! címmel szeptembertől Magyarországon egyedülálló podcast csatorna indult, nem kisebb céllal, minthogy interjú beszélgetéseivel nyílt párbeszédet indítson az egészségünket érintő témákban. 

Fotó: gettyimages.comA jól-lét podcastként is titulált csatorna adásai egészségről, betegségről, gyógyításról, megelőzésről szólnak és elsősorban orvosok, egészségügyi szakemberek, páciensek osztják meg tapasztalataikat egy-egy beszélgetés során. Az őszinte és közvetlen hangvételű interjúkban tényeket és tévhiteket is tisztáznak az interjúalanyok többek között sokakat érintő vírusok, krónikus betegségek, oltások vagy éppen terápiás kezelési módok kapcsán.

A csatorna fejlesztője a GlaxoSmithKline gyógyszerforgalmazó cég. 

Rögtön az első adásokban meglepő témákkal találkozhat a hallgatóság: a sok részletre kiterjedő szakértői beszélgetésekben a meghívott vendégek az asztma krónikus betegséget járják körbe, a Covid-19 és a HIV vírus közti összefüggéseket vizsgálják, és  elgondolkodtató párhuzamokat is feltárnak a 21. század két legismertebb vírusáról.

Nem kevésbé érdekes a folytatás sem: a decemberig tartó időszakban szó esik az új járvány kialakulásáról, a magyarországi HIV betegszervezet valódi szerepéről, de a vakcinagyártás és oltóanyag-fejlesztés kihívásait is bemutatják a körülbelül fél órás epizódokban.

Köszi, jól vagyok! csatorna ötletgazdáinak célja, hogy minél közelebb hozzák  a hallgatókhoz ezeket a sokakat foglalkoztató és érintő témákat, és minél szélesebb körben, közérthető módon tájékoztassanak úgy, hogy a tartalom még hosszú idő múltával is elérhető legyen. Ezen felül a podcast arra is kiváló eszköz, hogy időkorlát nélkül lehessen egy-egy témát körbejárni, több szemszögből is megvizsgálni, melyre egy televíziós vagy rádiós beszélgetőműsor nem minden esetben alkalmas.


„Büszkék vagyunk arra, hogy Magyarországon a gyógyszeriparban elsőként indítunk egy ennyire közvetlen hangvételű kommunikációs csatornát elsősorban laikusok, azaz a széles hallgatóság és nem kizárólag egészségügyi szakemberek számára. A podcast műfaja, mint információmegosztási forma még viszonylag újdonságnak számít és ismeretlen a piacon. A koronavírusos időszak egyértelművé tette számunkra azt a korábban is felmerült igényt, miszerint az embereket érdeklik a gyógyítással összefüggő fejlesztések. Gyógyszerkutató cégként pedig fontos számunkra, hogy minél szélesebb réteghez juttassuk el az új gyógymódokról, kezelési lehetőségekről szóló információkat.” – emelte ki a Köszi, jól vagyok! podcast csatorna kapcsán a cég kommunikációs vezetője, Iglódi-Csató Judit

„Nem titkolt célunk a csatornával elérni, hogy egy-egy téma újra vagy éppen első alkalommal a közbeszéd tárgyát képezze. Szeretnénk egészségügyi tabukat ledönteni, sokáig hallgatott kérdésekről nyíltan beszélgetést kezdeményezni, mint amilyen például a HIV vírus kezelése, megelőzési lehetőségei. Az őszinteség és transzparencia az, ami építi a bizalmat az egészségügy szereplői között, álljanak bármelyik oldalon.” 

A Köszi, jól vagyok! adásait szeptembertől megtalálják a legismertebb podcast elosztókon tervezetten kétheti megjelenéssel: a Spotify, a Google, és az Apple podcast felületein. 

Az elkészült podcastokat hallgassa meg már most, ezen a weboldalon: https://koszijolvagyok.buzzsprout.com/

Készült a GlaxoSmithKline Kft. közreműködésével.

További információk: hungary.podcast@gsk.com   


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.

A szívinfarktus gyakori tünetei

2025. december 10.

A szívroham nem egyik percről a másikra jelentkezik. A szívinfarktust elszenvedő ember általában már órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban tapasztalhat figyelmeztető jeleket.

A legjellemzőbb tünetek általában mindig és mindenkinél előfordulhatnak:

Mellkasi fájdalom

A fájdalom a mellcsont alatt, a középvonaltól kissé balra jelentkezik. Nyomásérzés, valamint perzselő fájdalom kíséri, ami átterjed a hát, nyak, karok, állkapocs, váll területére is.

Főként a bal karon lehet jellemző.

Előbbi nitroglicerin hatására enyhül. Az infarktus során fellépő szorító mellkasi fájdalom nem szűnik pihenésre, megállásra, sőt erősödik. Ilyenkor a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.

Hideg veríték

Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham általános jele. Lehetnek még különböző kísérő tünetek eltérő gyakorisággal és erősséggel.

Fáradtság

Gyakori tünet, hogy valaki krónikus fáradtságot, nagyfokú levertséget tapasztal a szívrohamot megelőző időszakban. Ez olyan mértékű lehet, hogy még a napi tevékenység elvégzésében is akadályt jelent. Természetesen e panasz mögött más ok is állhat, de ha valaki szokatlan és tartós fáradtságot érez, amelyhez rossz közérzet is társul, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulnia.

Szorongás és stressz

Percekkel a szívroham előtt hirtelen jött erős szorongást, halálfélelmet érezhet a beteg.

Emésztési zavarok és émelygés

Nem ritkák az olyan gyomorpanaszok, amelyek valójában szívproblémára, közelgő szívrohamra utalhatnak: hasi fájdalom, puffadás, bélgörcsök, émelygés és más emésztési zavarok. A szívrohamot hányinger, hányás is kísérheti.

Döntések és választások: A kognitív disszonancia

2025. december 09.

Az embernek alapvető igénye, hogy magát egységes egésznek lássa és láttassa, hogy döntéseit, választásait eme egység logikus kimeneteleiként mutassa be önmagnak és a környezetének egyaránt. Azaz akkor érezzük magunkat jól, ha nézeteink és cselekedeteink összhangban vannak. Ezt azonban sokszor nehéz elérni, mindennapjaink gyakori élménye a disszonancia, annak a bizonyos kívánt összhangnak a hiánya.

A kognitív disszonancia elméletét Leon Festinger amerikai pszichológus alkotta meg még 1957-ben, alapja pedig az a gondolat, hogy ha valamilyen új tapasztalat vagy közvetett információ ellentmond addigi elképzeléseinknek vagy ismereteinknek, akkor egy belső feszültséget, disszonanciát élünk át. Mivel ez egy stresszes, szorongáskeltő állapot, természetes módon igyekszünk ezt a disszonanciát csökkenteni, redukálni.

A nézetek és tettek összhangjának hiánya származhat egzisztenciális érdekből, konfliktuskerülésből vagy utólagos önigazolásból, és ezek persze kombinálódhatnak is, például mikor nem mondunk ellent a főnökünknek, akkor sem ha nagyon nem értünk vele egyet. Itt jelen van az anyagi érdek, hisz szeretnénk prémiumot, a szimpla konfliktuskerülés és ezekkel persze már igazoltuk is a magunk számára, miért helyeseltünk egy nyilvánvaló ostobaságot.

A kognitív disszonancia jelentkezhet úgy, hogy eleve feszültséget érzünk érzelmeink, értékeink, elveink valamint aktuális tetteink között, de lehetséges az is, hogy a cselekvés pillanatában fennáll az összhang és döntéseinket utólagosan, tapasztalataink, újabb ismereteink nyomán kérdőjelezzük meg.