Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Köszi, jól vagyok! Egészségről közérthetően, őszintén, bizalommal

Érdekességek2020. október 17.

Köszi, jól vagyok! címmel szeptembertől Magyarországon egyedülálló podcast csatorna indult, nem kisebb céllal, minthogy interjú beszélgetéseivel nyílt párbeszédet indítson az egészségünket érintő témákban. 

Fotó: gettyimages.comA jól-lét podcastként is titulált csatorna adásai egészségről, betegségről, gyógyításról, megelőzésről szólnak és elsősorban orvosok, egészségügyi szakemberek, páciensek osztják meg tapasztalataikat egy-egy beszélgetés során. Az őszinte és közvetlen hangvételű interjúkban tényeket és tévhiteket is tisztáznak az interjúalanyok többek között sokakat érintő vírusok, krónikus betegségek, oltások vagy éppen terápiás kezelési módok kapcsán.

A csatorna fejlesztője a GlaxoSmithKline gyógyszerforgalmazó cég. 

Rögtön az első adásokban meglepő témákkal találkozhat a hallgatóság: a sok részletre kiterjedő szakértői beszélgetésekben a meghívott vendégek az asztma krónikus betegséget járják körbe, a Covid-19 és a HIV vírus közti összefüggéseket vizsgálják, és  elgondolkodtató párhuzamokat is feltárnak a 21. század két legismertebb vírusáról.

Nem kevésbé érdekes a folytatás sem: a decemberig tartó időszakban szó esik az új járvány kialakulásáról, a magyarországi HIV betegszervezet valódi szerepéről, de a vakcinagyártás és oltóanyag-fejlesztés kihívásait is bemutatják a körülbelül fél órás epizódokban.

Köszi, jól vagyok! csatorna ötletgazdáinak célja, hogy minél közelebb hozzák  a hallgatókhoz ezeket a sokakat foglalkoztató és érintő témákat, és minél szélesebb körben, közérthető módon tájékoztassanak úgy, hogy a tartalom még hosszú idő múltával is elérhető legyen. Ezen felül a podcast arra is kiváló eszköz, hogy időkorlát nélkül lehessen egy-egy témát körbejárni, több szemszögből is megvizsgálni, melyre egy televíziós vagy rádiós beszélgetőműsor nem minden esetben alkalmas.


„Büszkék vagyunk arra, hogy Magyarországon a gyógyszeriparban elsőként indítunk egy ennyire közvetlen hangvételű kommunikációs csatornát elsősorban laikusok, azaz a széles hallgatóság és nem kizárólag egészségügyi szakemberek számára. A podcast műfaja, mint információmegosztási forma még viszonylag újdonságnak számít és ismeretlen a piacon. A koronavírusos időszak egyértelművé tette számunkra azt a korábban is felmerült igényt, miszerint az embereket érdeklik a gyógyítással összefüggő fejlesztések. Gyógyszerkutató cégként pedig fontos számunkra, hogy minél szélesebb réteghez juttassuk el az új gyógymódokról, kezelési lehetőségekről szóló információkat.” – emelte ki a Köszi, jól vagyok! podcast csatorna kapcsán a cég kommunikációs vezetője, Iglódi-Csató Judit

„Nem titkolt célunk a csatornával elérni, hogy egy-egy téma újra vagy éppen első alkalommal a közbeszéd tárgyát képezze. Szeretnénk egészségügyi tabukat ledönteni, sokáig hallgatott kérdésekről nyíltan beszélgetést kezdeményezni, mint amilyen például a HIV vírus kezelése, megelőzési lehetőségei. Az őszinteség és transzparencia az, ami építi a bizalmat az egészségügy szereplői között, álljanak bármelyik oldalon.” 

A Köszi, jól vagyok! adásait szeptembertől megtalálják a legismertebb podcast elosztókon tervezetten kétheti megjelenéssel: a Spotify, a Google, és az Apple podcast felületein. 

Az elkészült podcastokat hallgassa meg már most, ezen a weboldalon: https://koszijolvagyok.buzzsprout.com/

Készült a GlaxoSmithKline Kft. közreműködésével.

További információk: hungary.podcast@gsk.com   


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.