Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Köszi, jól vagyok! Egészségről közérthetően, őszintén, bizalommal

Érdekességek2020. október 17.

Köszi, jól vagyok! címmel szeptembertől Magyarországon egyedülálló podcast csatorna indult, nem kisebb céllal, minthogy interjú beszélgetéseivel nyílt párbeszédet indítson az egészségünket érintő témákban. 

Fotó: gettyimages.comA jól-lét podcastként is titulált csatorna adásai egészségről, betegségről, gyógyításról, megelőzésről szólnak és elsősorban orvosok, egészségügyi szakemberek, páciensek osztják meg tapasztalataikat egy-egy beszélgetés során. Az őszinte és közvetlen hangvételű interjúkban tényeket és tévhiteket is tisztáznak az interjúalanyok többek között sokakat érintő vírusok, krónikus betegségek, oltások vagy éppen terápiás kezelési módok kapcsán.

A csatorna fejlesztője a GlaxoSmithKline gyógyszerforgalmazó cég. 

Rögtön az első adásokban meglepő témákkal találkozhat a hallgatóság: a sok részletre kiterjedő szakértői beszélgetésekben a meghívott vendégek az asztma krónikus betegséget járják körbe, a Covid-19 és a HIV vírus közti összefüggéseket vizsgálják, és  elgondolkodtató párhuzamokat is feltárnak a 21. század két legismertebb vírusáról.

Nem kevésbé érdekes a folytatás sem: a decemberig tartó időszakban szó esik az új járvány kialakulásáról, a magyarországi HIV betegszervezet valódi szerepéről, de a vakcinagyártás és oltóanyag-fejlesztés kihívásait is bemutatják a körülbelül fél órás epizódokban.

Köszi, jól vagyok! csatorna ötletgazdáinak célja, hogy minél közelebb hozzák  a hallgatókhoz ezeket a sokakat foglalkoztató és érintő témákat, és minél szélesebb körben, közérthető módon tájékoztassanak úgy, hogy a tartalom még hosszú idő múltával is elérhető legyen. Ezen felül a podcast arra is kiváló eszköz, hogy időkorlát nélkül lehessen egy-egy témát körbejárni, több szemszögből is megvizsgálni, melyre egy televíziós vagy rádiós beszélgetőműsor nem minden esetben alkalmas.


„Büszkék vagyunk arra, hogy Magyarországon a gyógyszeriparban elsőként indítunk egy ennyire közvetlen hangvételű kommunikációs csatornát elsősorban laikusok, azaz a széles hallgatóság és nem kizárólag egészségügyi szakemberek számára. A podcast műfaja, mint információmegosztási forma még viszonylag újdonságnak számít és ismeretlen a piacon. A koronavírusos időszak egyértelművé tette számunkra azt a korábban is felmerült igényt, miszerint az embereket érdeklik a gyógyítással összefüggő fejlesztések. Gyógyszerkutató cégként pedig fontos számunkra, hogy minél szélesebb réteghez juttassuk el az új gyógymódokról, kezelési lehetőségekről szóló információkat.” – emelte ki a Köszi, jól vagyok! podcast csatorna kapcsán a cég kommunikációs vezetője, Iglódi-Csató Judit

„Nem titkolt célunk a csatornával elérni, hogy egy-egy téma újra vagy éppen első alkalommal a közbeszéd tárgyát képezze. Szeretnénk egészségügyi tabukat ledönteni, sokáig hallgatott kérdésekről nyíltan beszélgetést kezdeményezni, mint amilyen például a HIV vírus kezelése, megelőzési lehetőségei. Az őszinteség és transzparencia az, ami építi a bizalmat az egészségügy szereplői között, álljanak bármelyik oldalon.” 

A Köszi, jól vagyok! adásait szeptembertől megtalálják a legismertebb podcast elosztókon tervezetten kétheti megjelenéssel: a Spotify, a Google, és az Apple podcast felületein. 

Az elkészült podcastokat hallgassa meg már most, ezen a weboldalon: https://koszijolvagyok.buzzsprout.com/

Készült a GlaxoSmithKline Kft. közreműködésével.

További információk: hungary.podcast@gsk.com   


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.