Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Közeledik a tavasz, gyakoribb a migrén?

Érdekességek2025. március 21.

A migrénesek pontosan tudják, melyek azok a triggerek, amelyek kiváltják náluk a görcsös fájást. Leggyakrabban bizonyos ételeket, fényt, hangokat, stresszt szokás emlegetni, de sokan vannak, akiket az időjárásváltozás visel meg. Dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa a közeledő tavaszi frontok kapcsán beszélt a migrén kezelési lehetőségeiről.

Fotó: cookie_studio | FreepikAkár hetente többször is kínozhat a migrén

A migrén egy többnyire féloldali, lüktető fájdalom, ami érintheti a homlokot és a halántékot is. Az erős fény, zaj, szagok tovább fokozzák a fájdalom erősségét, amelyhez gyakran olyan tünetek is kapcsolódnak, mint a hányinger, hányás. A roham néhány vagy sok órán át is tarthat és akár hetente többször is jelentkezhet.
Ismert, hogy létezik migrén aura nélkül, migrén aurával, és van migrénes aura is, fejfájás nélkül. Az aura maga egy neurológiai tünet, ami olyan vizuális zavarokat foglal magában, mint a szem előtt villódzó színes foltok, az átmeneti látászavar, és ide sorolhatók az olyan típusú zavarok is, mint a szaglásérzékenység, a hidegrázás, a test egyik felének bizsergése és a beszédzavar is. Krónikus migrénnek nevezzük a több mint 3 hónapon át, több mint havi 15 napon át előforduló fejfájást. 

Aki migréntől szenved, az pontosan tudja, hogy számos tényező kiválthat egy újabb rohamot. Jellegzetesen ilyen a menstruáció, a túl kevés alvás, a lelki megterhelés, a túlhajszoltság, a fogamzásgátlók szedése, a fényingerek és bizonyos élelmiszerek, főként az érlelt sajtok, a csokoládék és az alkoholos italok. Évszakváltáskor pedig gyakrabban megfigyelhető, hogy az időjárásváltozás, a frontok provokálják a fejfájást.

Milyen időjárási jelenségek válthatnak ki migrént?

Érzékenységtől függően főként az alábbi időjárási jelenségek kapcsán alakulhat ki migrén:

Az arra érzékenyeknél az időjárásváltozások felboríthatják a kényes agyi kémiai egyensúlyt, beleértve a szerotonin szintjét is, ami hozzájárulhat a migrén kialakulásához. Sőt, az időjárási triggerek súlyosbíthatják a más kiváltó ok miatt kialakult fejfájást.

Aki tudja, hogy bizonyos időjárási tényezők kiválthatnak nála migrént, nyilván frusztrálónak tartja, hogy ezen a külső körülményen nem lehet változtatni. De fontos tudni, hogy tehetünk lépéseket annak érdekében, hogy csökkentsük ezt a külső hatást – hangsúlyozza Para doktor. -  Elsősorban egy fejfájás napló segítségével próbáljuk minél inkább konkretizálni, mi válthatta ki a migrént. Ha már tudjuk, milyen időjárási faktor veszélyes a számunkra, igyekezzünk úgy szervezni az életünket, hogy az adott körülmények közt, például hideg, szeles időben maradjunk beltéren. És ahogyan azt minden migrénesnek javasolni szoktuk, már az első figyelmeztető jelnél vegye be az orvossal egyeztetett gyógyszerét, valamint okosan építsen fel egy egészséges életmódot, hiszen a rendszeres mozgás, a megfelelő táplálkozás és a stresszoldás eleve javíthat a fejfájósok helyzetén.

Rohamgyógyszertől a Botox-terápiáig

A rohamgyógyszerekkel mindenképpen körültekintően kell eljárni, ugyanis, ha túl gyakran alkalmazzák őket, paradox módon éppen kiváltói lehetnek a fejfájásnak. Ennek elkerülése végett, a krónikus migrénnek küzdőknek hatékony lehetőségként érdemes megpróbálni akár a speciális Botox-kezelést, amellyel hónapokra kiküszöbölhetőek lehetnek a rohamok – ismerteti dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa. - Migrén kezelésnél a Botox-injekciókat a fej és a nyak területére injektáljuk, hogy az exotoxin nevű hatóanyag csökkentse az adott terület izomfeszültségét. Ez a görcsös feszültség ugyanis kiváltója lehet a migrénes rohamoknak. A kúraszerűen alkalmazott Botox-terápia már néhány kezelés után hatékony, és ha 12 hetente megismétlik a kezelést, akár tartósan is meg lehet szabadulni migrénes fejfájástól.  

 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A motorozás életet ment!

2025. június 09.

 

 

Idén is jól öltözött urak pattannak nyeregbe a prosztatarák megelőzéséért és korai felfedezéséért

Május 18-án ismét több száz elegáns motoros hívta fel a figyelmet Budapesten a férfiegészség megőrzésének fontosságára. A 105 országban egy időben megrendezett The Distinguished Gentleman’s Ride (DGR) célja az egészségtudatosság növelése és adományok gyűjtése a prosztatarák kutatását, megelőzését és a férfiak mentális egészségének megőrzését is támogató Movember Alapítvány számára. Az elmúlt 11 évben itthon több mint négyezren vettek részt a jótékonysági motorozáson, a szponzori felajánlások összege meghaladta a 75 ezer dollárt.

Idén immár tizenkettedik alkalommal gyűlnek össze a vintage és klasszikus stílusú motorok szerelmesei a DGR hazai futamán, hogy felhívják a figyelmet a férfiak egészségének megőrzésére, ezen belül is a világszerte minden nyolcadik férfit érintő prosztatarákra[1]. Ezzel csatlakoznak ahhoz a világ 105 országában megszervezett globális kezdeményezéshez, amelyben a jó hangulatú, elegáns közös motorozás mellett a résztvevők fontos célokra gyűjtenek adományokat.

Ez a rejtélyes betegség egyre több magyar életét nehezíti meg

2025. június 09.

A lisztérzékenység ma Magyarországon már minden századik embert érinti. Bár egyre többet beszélünk róla, még mindig rengeteg tévhit és félreértés kering körülötte. A május 18-i lisztérzékenyek világnapja kapcsán a Budai Egészségközpont szakembere segít tisztázni a legfontosabb kérdéseket.

Több, mint divat – egy komoly autoimmun betegség

A lisztérzékenység, orvosi nevén cöliákia (vagy autoimmun glutén enteropathia, AGE), nem ételallergia vagy intolerancia, hanem autoimmun betegség. A glutén (búza, árpa, rozs, zab fehérjéje) fogyasztása az arra genetikailag fogékony embereknél autoimmun reakciót vált ki, tehát a szervezet saját maga ellen fordul, amely károsítja a vékonybél bolyhait. Ezáltal megszűnik a felszívó felület és hiányállapotok, betegségek alakulnak ki, hiszen a tápanyagok nem tudnak beépülni a szervezetbe.

„A cöliákiát gyakran nevezik a betegségek kaméleonjának, mivel tünetei rendkívül sokfélék és gyakran rejtettek. Sok betegnek hosszú éveken keresztül nincs diagnózisa, emiatt súlyos szövődmények, egyéb autoimmun társbetegségek alakulhatnak ki” – magyarázza dr. Dékány Katalin, a Budai Egészségközpont gasztroenterológus főorvosa.

A lisztérzékenység tünetei messze túlmutatnak a hasfájáson, hasmenésen és hasgörcsökön. Nem is gondolnánk, de ez a betegség például vérszegénységet, ízületi fájdalmakat, csontritkulást, meddőséget, 1-es típusú cukorbetegséget, bőrproblémákat (például dermatitis herpetiformis), asztmát, de akár hangulatingadozásokat, depressziót is okozhat. A cöliákia nem gyógyítható csak kezelhető, ezért az érintetteknek nemcsak átmenetileg, hanem életük végéig szigorú gluténmentes diétát kell tartaniuk az egészségük érdekében.

Lisztérzékenység vs. gluténérzékenység – mi a különbség?

Fontos tudni, hogy nem minden gluténnel kapcsolatos tünet mögött áll cöliákia, vagyis lisztérzékenység. Létezik nem-cöliákiás gluténérzékenység is (NCGS), ami nem autoimmun folyamat, hanem a glutén elfogyasztása után közvetlenül, általában néhány órán belül okoz panaszokat, mint például hasi görcsöket, puffadást, fáradtságot vagy fejfájást. „A nem-cöliákiás gluténérzékenység során nem károsodik tartósan a vékonybél nyálkahártyája, ám életminőséget jelentősen befolyásoló tüneteket okozhat. Szakember segítségével itt is kulcsfontosságú a megfelelő diéta kialakítása” – emeli ki dr. Dékány Katalin.

Magyar tudósok felfedezték, hogyan élhetik túl „zombiként” a rákos sejtek a kemoterápiát

2025. június 08.



Meglepő mechanizmust fedeztek fel a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) és az Országos Onkológiai Intézet (OOI) kutatói. A kezelés során az emlőráksejtek „zombi” állapotba kerülve túlélik a kemoterápiát, elkerülve ezzel az immunrendszer támadását, később újra aktiválódnak, és újjáépítik a daganatot.

Évtizedeken át úgy vélték, hogy a terápia-indukálta szeneszcencia (TIS) egy visszafordíthatatlan folyamat, amely a károsodott sejteket állandó nyugalmi állapotba kényszeríti, mielőtt végleg elpusztulnának. Azonban egy magyar kutatócsoport a TIS sejtek egysejt-szekvenálással történő feltérképezésével, egy eddig még nem alkalmazott eljárással feltárta, hogy a rákos sejtek képesek megszökni ebből az állapotból, és újraindítani a daganat növekedését.

A riasztó eredmények szerint a „zombi állapot” a vizsgált FDA (az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala) által jóváhagyott gyógyszerek felével szemben védelmet nyújtott, az eddig sejthalál mechanizmusnak gondolt TIS-ből teljes értékű túlélési stratégiát csinálva. A Molecular Cancer című folyóiratban közzétett eredmények egyfelől lehetőséget nyújtanak új, TIS-célzó terápiák kifejlesztésére, másfelől pedig komoly figyelmeztetést jelentenek az orvosoknak: ha a TIS-t terápiás végpontként kezelik, annak komoly ára lehet, a rákos sejtek megszökhetnek és újraindíthatják a tumornövekedést, miközben számos más gyógyszerrel szemben is ellenállóvá válnak.