Közeleg az iskola - mire figyeljen a szülő?
Érdekességek2024. augusztus 30.
Ha van iskolás gyerekünk, akkor augusztus vége felé már elkezdünk aggódni: Te jó ég, nehogy valamit elfelejtsek! Tankönyv, ebéd, edzés, zeneiskola, buszbérlet, diákigazolvány, tornacucc, stb. Beiratkozni, elintézni, megvenni, leadni, felvenni, átírni, rákérdezni, elvinni, felhívni. Mindeközben persze nem szabad elfeledkeznünk magáról a gyerekről sem. Hiszen miatta van ez az egész, nem?
Sok mindenre kell hát gondolnunk, nézzünk most meg ezek közül csupán néhányat!
Vajon szívesen megy a gyerek iskolába?
A legtöbb gyerek nem igazán rajong a suliért, és bizonyos szempontból megérthetjük őket. Különösen kisebb korban igaz az, hogy nincsen olyan, hogy "rossz gyerek" - ha ugyanis a gyereket rossznak ítéljük meg, akkor csakis saját magunkat okolhatjuk érte. A szülő az, aki formálja a gyereke életét, a tanár az, aki ugyanezt teszi az iskolában, maga az iskola az, amely megszabja azokat a feltételeket, és megteremti azokat a lehetőségeket, amelyek alapvetően befolyásolják a gyerek közérzetét, és persze a fejlődését is. Szóval, ha azt gondolod, Te nagyszerű szülő vagy, és közben a gyereked rosszul érzi magát az iskolában, akkor el vagy tévedve egy kicsit. Oda kell rá figyelni, hogy mi történik a suliban.
Ha a gyerek kelletlenül megy az iskolába szeptemberben, akkor az nem feltétlenül probléma, mert lehet, hogy az első hét után feloldódik benne minden feszültség, és jól érzi majd magát. A nagy gondot az jelenti, ha a gyerek eleve utálja az iskolát, és ez a helyzet év közben sem változik. Gondolj csak bele, egy iskolás gyerek sokszor napi 8 órát tölt el iskolai környezetben, tulajdonképpen a fél életét ez teszi ki. Ha nem szereti, ha rosszul érzi magát benne, ha szenved, akkor valamit tenned kell.
Figyelj!
Az első dolog, hogy észrevedd azt, ha valami nem klappol. Ez csak úgy lehetséges, ha ismered a gyereked, és odafigyelsz rá. A "Mi volt ma a suliban?" "Semmi." típusú párbeszéd nem igazán előre mutató.
Érdekeljen, hogy mi volt az iskolában, kérdezz rá, tudd meg! Nem mindig az az információ a fontos, ami a tanítással kapcsolatos.
Történhetnek dolgok az udvaron, a szünetben is. Lehet, hogy csak a testnevelés óra a problémás. Lehet, hogy a büfé nem az igazi.
A gyerekek lelke nagyon érzékeny, és nem mindig beszélnek a problémáikról. Teljes bizalomnak kell lennie közöttetek, és a gyerekednek tudnia kell, hogy mindig ő áll a középpontban, ő a legfontosabb, nem pedig az eredmények vagy az osztályzatok. Ha hibázik, nem a büntetés az első, hanem a megoldás keresése. A tanulságokat ráér később is leszűrni. Ha a bizalom a helyén van ebben a kapcsolatban, akkor magától is elmondja majd neked, ha valami nyomja a szívét.
Szüntesd meg a problémákat!
Ha már tudod, mi a probléma, akkor tegyél érte, hogy az megszűnjön!
Beszélj a tanárral, ha kell. Beszélhetsz a többi szülővel is. Minden problémára létezik megoldás. Ha úgy érzed, az iskolában nem alakult ki a megfelelő kapcsolat a gyerekek között, hívj meg az otthonodba pár osztálytársat. Ne a számítógép előtt üljenek egész nap, hanem figyelj rá oda, hogy aktívan teljen el a nap! Még segítség is lehet számodra, ha egymással játszanak, és legközelebb a másik szülő vigyáz rájuk.
Ha a gyereknek kicsi az önbizalma, vidd el sportolni, vagy valamilyen szakkörbe! Ha tanulási nehézségei vannak, ülj le vele, és tanulj! Ha az a baja, hogy csak neki nincs az osztályban valamilyen divatos játéka, hát vedd meg neki, ha ez megoldható!
Néha a legnagyobb gondot a tanár jelenti, vagy maga az iskola. Ha úgy érzed, az iskola nem megfelelő a gyereked számára, ráadásul nem partner abban, hogy megszüntessék a problémát, akkor még mindig átviheted őt egy másik iskolába. Ezzel persze óvatosan kell bánni, ha lehet, kerülni, ha viszont szükségessé válik ez a lépés, akkor meg kell lépni, különös gondot fordítva arra, hogy megfelelően válaszd ki az új iskolát.
Minden problémára van megoldás, ha képes vagy rugalmasan gondolkozni.
Önállóság
Nem foghatod a kezét egész életében. Néha el kell engedni, és Te vagy a felelős azért, hogy ezeket a helyzeteket hogyan éli meg a gyermeked.
Az önállósághoz bizonyos képességekre lesz szüksége, és a megfelelő hozzáállásra. Bátorság, kreativitás, kitartás, céltudatosság. Ezek a képességek mind megvannak a gyerekedben, csak meg kell őket találnod.
Küldd el a boltba vagy a postára néha egyedül, adj neki zsebpénzt, hogy vásárolhasson a büfében, tanítsd meg olyan dolgokra, amelyek a segítségére lesznek azokban a helyzetekben, amikor nem vagy mellette!
Szabadság
Mint szülőnek, ki kell jelölnöd azt az utat, amin elindulhat a gyereked, ugyanakkor lehetőségeket is fel kell kínálnod a számára. A választás lehetőségének eredménye a döntés. Ha a gyerek önállóan is dönthet, akkor saját maga fogja alakítani az életét, és ezt nem árt minél hamarabb megszoknia. Ha mindent Te mondasz meg neki, mi lesz vele felnőtt korában? Mindenféleképpen szükség lesz tehát alternatívákra, és ha csak bizonyos keretek között is, de engedned kell a gyereknek, hogy bizonyos döntéseket önállóan hozzon meg.
Felelősség
A döntésekkel együtt felelősséget is adsz a gyerekednek. Ez fontos. Te is felelős vagy érte, ugyanakkor neki is felelnie kell a saját döntéseiért. Ez néha lemondásokkal járhat, de ha végig mellette állsz, hamar meg fogja tanulni, hogy a döntései következményekkel járnak, amiket nem tekinthet semmisnek. Ha kutyát akart, de egy hét múlva már nincs kedve sétáltatni, nem az a megoldás, hogy átvállalod ezt a feladatot. Kereshettek neki új gazdát együtt, de addig gondozza ő. Ha valamit elvállalt az iskolában, ne engedd meghátrálni. Segíts neki, de csak annyit, amennyit szükséges. Minél több dolgot teszel meg helyette, annál többet veszel át a felelősségből is tőle. Ez nem minden esetben hasznos.
Ez csak néhány dolog, amire érdemes odafigyelni, ha a gyerekünk iskolás. Biztosan tudnál Te is mondani még jó párat. Talán legközelebb hozzáteszek még valamit ugyanehhez a témához.
Szűcs Tibor
Képforrás: Canva Pro adatbázis.
forrás: Harmonet.hu
