Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Közös nyaralás - hogyan ne menjetek egymás agyára?

Érdekességek2018. július 23.

A nyaralás hosszabb időre összezár két embert. Ez alatt sok minden kiderülhet a másikról, amit esetleg még nem is tudtunk, vagy csak sejtettünk. Ezért az együtt töltött szabadságot egy kapcsolat próbájának is felfoghatjuk, és ez nem csak a legelső alkalomra vonatkozik. Ha kicsit odafigyelünk, és nem siklunk el a jelek felett, a közös nyaralás során évről évre tesztelhetjük kapcsolatunkat, annak hullámzását és pillanatnyi állapotát.  

Az első együtt töltött hét

A legelső nyaralást egy kezdődő kapcsolatban akár mini-összeköltözésnek is felfoghatjuk.

Nem kell, hogy már a hotelben kedvünket szegje kedvesünk szanaszét hagyott alsóneműje vagy éppen a le nem hajtott WC-ülőke, azonban utólag érdemes elgondolkodni azon, hogy mennyire tolerálhatóak részünkről az itt felfedezett apróságok, és a párunk mennyire volt nyitott az ezekkel kapcsolatos felvetéseinkre. Ugyanis a későbbi, valós összeköltözés során éppen ezek a pici dolgok tudják majd alattomosan megmérgezni a kapcsolatot.


Könnyen kiderülhet, hogy bár új partnerünk eddig odaadónak mutatkozott a hálószobában a hétvégéken vagy az alkalmi találkozások során, most, a folyamatos együttlét alatt más módon vágyik a testi közelségre, mint mi magunk. Nem feltétlenül az együttlétek gyakoriságában mutatkozik meg ez a különbség, az is előfordulhat, hogy kevésbé, vagy éppen ellenkezőleg, sokkal jobban szeret összebújni, a kezünket megfogni, a közelségünket keresni, mint az számunkra jóleső lenne. Az is előfordulhat, hogy a nyaralásról hazatérve pár napig néma marad a telefon. Az ebből eredő konfliktus vagy ellenérzés származhat az eltérő igényekből is, de az is kiderülhet, hogy a kevesebb intimitást igénylő fél valójában tényleg kevésbé vágyik a másik fél közelségére, mivel nem, vagy kevésbé biztos a kapcsolatban.

A párkapcsolatok rákfenéje a pénz, az ebben rejlő konfliktusok is felbukkanhatnak a szorosan együtt töltött idő során. Vannak, akik természetesnek veszik, hogy a szabadság alatt a pénzügyekben a férfi viseli a nadrágot, mások viszont szeretik egyenlő arányban megosztani a költségeket. Ha az erről alkotott felfogás nagyon eltérő, az bizony kellemetlen helyzeteket szülhet. Jó előre tisztázni, hogy ki mennyit fizet az útiköltségből, szállásból, hogy ne ott érjen meglepetés.

Ne féljünk a felmerülő nézeteltérésektől! De ne is igyekezzünk szőnyeg alá söpörni azokat. Senki nem várja, hogy két, egymás számára még szinte ismeretlen ember mindig mindenről ugyanazt gondolja. A fenti helyzeteknek legjobb megoldása a megbeszélés, a kedves, akár humoros nyílt felvetés. A kapcsolatok tartóssága nem azon múlik, hogy adódik-e egyáltalán probléma, hanem azon, hogy a pár hogyan tudja megoldani azokat. Az első együtt töltött szabadság kiváló alkalom arra, hogy közösen teszteljük ezt a képességünket.

Nyaralás a párunkkal

Az egész éves taposómalom után általában nagyon várjuk a közös kikapcsolódást. Mégis, gyakran nem az elvárásaink szerint sül el a közös szabadság.
Ugyanúgy, ahogy egy keményen átdolgozott nap után nem tudunk hirtelen lazítani, időt kell hagynunk magunknak és egymásnak a nyaralás alatt is az ellazulásra, a hétköznapi gondoktól való elszakadásra. Az első napokban azt is megengedhetjük magunknak, hogy egyedül menjünk sétálni, napozni vagy úszkálni. Szellőztessük ki a fejünket, hogy utána pihenten újra egymásra találhassunk.

A hirtelen ránk szakadó, töményen együtt töltött idő felerősítheti az évközben felgyülemlett feszültségeket, konfliktusokat. Ha nagyon elfoglaltak voltunk, esetleg gyerekek is vannak, előfordulhat, hogy nem beszéltünk meg minden felmerülő nézeteltérést, és kisebb- nagyobb sérelmek maradtak. Van, aki a sértődöttségét nyílt kommunikáció helyett tüntető viselkedéssel próbálja kimutatni, pl. nem ül le vacsorázni a párjával, vagy egész este csak a tévét nézi. Ezeket viszont nem teheti meg az üdülés során, ott akarva-akaratlanul a párunkkal kell lenni.

Nem feltétlenül jó a nyaraláson felhozni, megbeszélni ezeket a negatív érzéseket, főleg egymást hibáztató, szemrehányó módon. Már csak magunk miatt is sokkal tanácsosabb kicsit félretenni azokat, felidézni a régi kellemes élményeket, elnézegetni kedvesünket a strandon, újra felfedezve, hogy miért is találjuk vonzónak, és megpróbálni magunkat felhőtlenül jól érezni - úgy, mint régen. Lehet, hogy egy-két kellemes hét után egészen más színben tűnnek fel a problémák, vagy a helyreállt napi kommunikáció és egymás iránt táplált érzések után könnyebb lesz megbeszélni és közösen megoldani azokat.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.