Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Köztünk járó neurotikusok

Érdekességek2024. május 24.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A neurózis valamely formája csaknem minden 3. embert érint Magyarországon. A neurotikusok köztünk járnak, néha tükörben találkozunk velük. Mi is a neurózis? Az orvostudomány és a pszichológia szempontjából egy összetett tünetcsoport, melyben elég nehéz meghúzni a határt, hogy hol ér véget az egészséges ember idegessége, és hol kezdődik a betegség.  

A progresszív betegség

A neurózis az idegrendszer tartós, funkcionális megbetegedése. Az, aki neurotikussá válik, először tartósan szorong, mivel egy érzelmi életét érintő zavar áll fenn életében, melyet kivédeni nem tud, vagy nem mer. Fontos hangsúlyozni, hogy a meg nem oldott lelki konfliktusok közül csak azok vezetnek neurózishoz, melyek hatására a hangulati élet tartós zavara alakul ki. Ha kialakul a neurózis kórképe, a tünetcsoport hátterében álló konfliktus állandósul, és fenntartja a problémát. Ezáltal újabb és újabb betegségtünetek kerülhetnek előtérbe, a neurózis súlyosbodik.

Gyógyítható, megoldható

A neurózis - mint diagnózis nagyon súlyosnak hangzik, de - valójában a kliens együttműködésére számítva nagyon jól kezelhető, és teljesen meggyógyítható, visszafordítható az egészséges állapotba. A tartósan fennálló neurotikus állapot különféle szervi bajokat is előidézhet (szívproblémák, gyomorfájdalom, fejfájás, stb.). Ezektől annál könnyebb megszabadulni, minél előbb feldolgozza a kliens a neurózis kiváltó okát. Ha a folyamat elhúzódik, a legrosszabb esetben a testi tünet tartósan megmaradhat.

Ha a pszichés tünet megjelenik, igen fontos volna, hogy egyből a pszichológiai kezelés kezdődjön meg, kapcsolva az akadémikus kezeléssel, vagy akár önállóan. Ha a testi tüneti kezelés és a pszichoterápia egymástól függetlenül zajlik, egyes tünetek elfedése miatt mindkét kezelést félreviheti, ha a kliens nem tájékoztatja kezelőit.


Honnan ismeri fel a betegséget?

Ha az utóbbi időben önnek
- romlott az alkalmazkodó képessége,
- romlott a teljesítménye,
- romlott a kötelezettségvállaláshoz való viszonya,
- visszahúzódó vált,
- esetleg saját megítélése szerint túlságosan befelé fordulóvá vált
- a korábbiakhoz képest agresszívabb lett (szeretteivel is!)
esetleg kezdődő neurózisa van. Relaxáljon, pihenjen, szakadjon ki a hétköznapokból!

Ha az előző tünetek fennállnak, és:
- ön egyre kevésbé tud alkalmazkodni a hétköznapi feladatokhoz
- nem tud megfelelni a munkahelyi elvárásoknak,
- folyamatosan úgy érzi, hogy ne értik meg, elutasítják,
- nincsenek sikerélményei
önnek kialakult neurózisa van, amivel forduljon pszichológushoz, mert gyors gyógyulást érhet el, mivel még nem alakultak ki testi tünetei.

Ha az előző tünetek mellett önnek még:
- hosszan tartó betegségben szenved
- esetleg nem, vagy nehezen behatárolható a tünetek alapján a kórkép és  kórok
- az orvosok "pszichoszomatikusnak" nevezett tünetcsoportot állapítottak meg
az ön betegsége testi-lelki kezelésre szorul, így keressen meg szakembert, akiben bízni tud. A kezelést ebben az esetben komplex módszerrel kell folytatni, erre a legjobb egy orvos pszichológus, vagy természetgyógyász pszichológus, esetleg pszichiáter.

Elkerülhető - e a konfliktus?

A lelki konfliktus az élet természetes velejárója, nem kerülhető el. Ám az tanulható, hogy ezeket a konfliktusokat kezelni tudjuk. Aki ezt nem tanulja meg még kora gyermekkorában, később sokkal nagyobb esélye van lelki jellegű betegségekre. Szerencsére ez a tanulási folyamat később is megvalósulhat, a terápiás munka során, tehát aki nem megfelelő családban nőtt föl, annak sem kell betegen élnie. Azt azonban fel kell ismerni, és fel kell dolgozni, hogy a konfliktus mélyén anya / apa és gyermek, esetleg testvérekkel, vagy rokonokkal, vagy talán nevelőkkel kapcsolatos konfliktus húzódik meg. Mindezek külön, vagy együtt is vezethetnek neurotikus vonások kialakulásához, de nem szükségszerűen.

Hogy kezeljem a konfliktust?

A neurotikus tünetcsoportok a konfliktusok és problémák kezelésének nehézsége miatt kezd kialakulni, ebből fakadó érzelmi reakciók tartják fenn. Az élet számos területén lehet ilyen konfliktusunk, a szerelemben, a munkában, a családban, a gyerekeinkkel, stb.. A pszichológus segít felderíteni a hibás konfliktus kezelés gyermekkori okait, de a konfliktust kezelő tréningeken is megtanulhatjuk, hogyan alakítsuk át hibás viselkedésünket. Segítenek az önfejlesztő könyvek, kiadványok is. Aki maga sok sérülést szenvedett kisgyermekként, egyértelmű vágy alakul ki benne, hogy saját gyermekét minél jobban nevelje.

Jó szülőnek lenni - de hogyan?

A jó szülő meg kell hogy tanítsa a gyermekét a konfliktusok kezelésére, mégpedig példaadás útján. A jó szülő ezért nem a gyermek nevelésével kell hogy kezdje, hanem saját zavart konfliktuskezeléseinek megoldásával, ugyanis a gyermek ebből tanul a legjobban. A gyermekkori neurózisok kialakulását a szülő úgy tudja elkerülni, ha odafigyel a gyermek panaszaira, és mindig komolyan veszi azokat. (Óvodakezdés, iskolai gondok, stb..) A serdülők esetében különös odafigyelésre van szükség, mivel ilyenkor a szexualitás zavaraival a gyerek nem osztja meg a szülővel. Ebben az életkorban viszont már támaszkodhat a kisgyermekkorában megtanult mintákra.

Betegségtudat - ne váljon kárunkra!

A neurózis egy súlyosnak ható diagnózis, és akit így bélyegeznek meg, az könnyen magára veszi, és úgy kezd viselkedni, mint egy neurotikus. Ez igen veszélyes dolog. A beteg ilyenkor "rászokik" a neurotikus állapotra, főleg, ha gyógyszerrel próbálják kikezelni ebből. Egyre jobban figyelni kezdi önmagát - ami egy megfelelő pszichés gondozás mellett építő lehet, enélkül azonban romboló! - és ezáltal egyre elmélyíti tüneteit. A neurotikus gyakran kényszeres cselekvéseket végez, percenként mos kezet, halálfélelmek törnek rá, stb - ha ilyesmit észlelünk családtagunknál, forduljunk szakorvoshoz, pszichológushoz!

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Mit adhatunk a képernyők helyett?

2026. június 30.

Családi digitális dilemmák kerültek színpadra Balatonfüreden



Több mint 300 résztvevő, közel 30 élményállomás és egy színházi ősbemutató állította középpontba a digitális gyermekkor kérdéseit Balatonfüreden.

Egy családi vacsora. Egy telefonért nyúló szülő, egy figyelemre vágyó gyermek és egy helyzet, amelyet a nézőtéren ülők közül szinte mindenki ismert.

A jelenet a „Képernyők között” című szituációs színházi ősbemutatón elevenedett meg június 13-án, a hatodik Alfáktól Omegáig – Családi Pikniken. A balatonfüredi Gapa Terasz és Parkerdőben megrendezett esemény gyakorlati példákon keresztül mutatta meg, hogyan teremthetünk egyensúlyt a képernyők használata és a valódi kapcsolódás között.

A digitális eszközhasználat egyre korábbi életkorban jelenik meg a gyermekek életében, miközben a családok sokszor bizonytalanok abban, hogyan alakítsanak ki életkorhoz igazodó szabályokat. Az Alfáktól Omegáig rendezvénysorozat erre a mindennapi kérdésre keres gyakorlati válaszokat.

A nézők arról dönthettek, hogy kisgyermeket vagy kamaszt nevelő család története jelenjen meg a színpadon. Pánics Lilla és Jerger Balázs színművészek ezekből a jól ismert családi helyzetekből építették fel a jeleneteket, amelyek értelmezését Fegyverneki Gergő médiaoktató, digitális pedagógiai szakértő segítette.

Apák a gyermekonkológián

2026. június 30.

Most vasárnap apák napja lesz, amely jó alkalmat ad arra, hogy ne csak az apaság szép, hanem annak nehezebb oldaláról is beszéljünk. Az Érintettek Egyesület friss anyagában három édesapa mesél arról, milyen férfiként szembesülni azzal, hogy a gyermekük daganatos beteg. 

A cikk fontos és ritkán megszólaltatott nézőpontot mutat meg: azt, hogyan élik meg az apák a gyermekonkológiai diagnózist, a kezelések időszakát, a gyógyulás utáni éveket, illetve azt is, miért nem gyengeség férfiként segítséget kérni.

Három édesapa mesél arról, milyen férfiként szembesülni azzal, hogy a gyermekük daganatos beteg

Mit jelent férfinak lenni, amikor az élet legsúlyosabb kihívásával szembesül egy család? Hogyan lehet talpon maradni, családot egyben tartani, hitet adni, miközben belül tombol a vihar? Három édesapa, Borszéki György, Fekete Soma, és Keresztes-Németh Zoltán történetén keresztül bepillantást nyerhetünk abba, hogy milyen érzés “az ágy szélén ülve tartani a hátadon az egész világot”.

A diagnózis hidegzuhanyként ér minden szülőt. A félelem, és kétségbeesés gyorsan elhatalmasodik, az érzelmek akarva-akaratlanul is utat törnek a felszínre. A férfiak mégis nehezen szólalnak meg. Három apuka most mégis vállalta, hogy elmeséli, milyen a legnagyobb félelmükkel szembenézni – és közben egyben tartani a családot.

Miért szeretjük annyira a kekszeket?

2026. június 29.

Édes tények Péter-Pál napján

A néphagyományok szerint június 29-én, Péter, Pál-kor valamint július 2-án Sarlós Boldogasszony napján az aratás kezdetét ünnepeljük. Az ünnep létjogosultságát nemcsak a remélhetõleg bõ termés adja, de az is, hogy a gabonafélék az emberiség legalapvetõbb élelmiszerforrásai.
Ezek közül a magas kiõrlésû gabonafélék elemi rostjai számos pozitív élettani hatásaik révén segítik szervezetünk mûködését, elsõsorban emésztésünket, valamint egészségünk megõrzését. Az elemi rostok ezen jótékony hatásait mi magyarok, szívesen élvezzük nagyobb rosttartalmú kekszek és piskóták formájában is.

Meglepõ adatok

Ezekbõl az édességekbõl tavaly 27.000 tonnát fogyasztottunk, több mint 23 milliárd forint értékben. A kekszek és piskóták hazai népszerûségi listáját az édes kekszek, a csokoládéba mártott kekszek, a jó öreg háztartási keksz, a piskótafélék és a puszedlik vezetik. Az esetek 39 százalékában délután és 78 százalékban otthon fogyasztjuk el ezeket.