Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Króm, a fontos nyomelem

Érdekességek2023. szeptember 12.

A nassolás megédesíti, a következménye viszont megkeseríti napjainkat. Túlsúlyosak leszünk, felborul a vércukorszintünk.

Fotó: 123rf.comHa diabéteszesek vagyunk, a vércukorszint-ingadozásunk szabályos keretek között történhet. Ha nem vagyunk cukorbetegek, akkor sem jó a túl sok édesség fogyasztása. A magnézium, a szelén, a cink és a króm mind-mind fontos szerepet játszik a szénhidrát-anyagcserében. Ennek minél optimálisabb beállítása nemcsak a cukorbetegeknek, hanem az egészséges embereknek is alap szempont.

 

A vércukorszint szabályozásában számos tényező játszik szerepet, ezek egyike a króm. A króm olyan fontos nyomelem, mely különféle élelmiszerekben fordul elő, s mely az inzulin által elősegíti a cukormolekuláknak a véráramból a sejtekbe való bejuttatását, ahol a cukor aztán energiává alakul át. A szerves króm jótékony hatással bír a zsíranyagcserére és természetes módon csökkentheti a koleszterinszintet is.

A króm általában hasznosnak bizonyul azok számára is, akik szeretnének leadni testsúlyukból. Önmagában ez a nyomelem nem rendelkezik fogyasztó hatással, hanem képes megelőzni a hirtelen „vércukorszint-ingadozásokat”, melyek instabil cukor-anyagcserével rendelkező egyéneknél tapasztalhatók. Amikor valakinek alacsony a vércukra, általában olyan tüneteket észlel, mint fáradékonyság, kimerültség, vagy gyötrő éhség. Azáltal, hogy a króm hozzájárul a helyes vércukorszint megtartásához, gyakorlatilag helyes útra tereli a táplálkozást, csökkenti az édességevés utáni vágyat, redukálja az éhség-rohamokat, alacsonyabb kalóriabevitel esetén is. 

A finomított élelmiszerek (pl. cukor, liszt) kisebb mennyiségben tartalmazzák ezt az alapvető ásványi anyagot. Feldolgozás és melegítés hatására is csökkenhet az élelmiszerek króm-tartalma.


Krómhiány esetén zavarok léphetnek fel a vércukorszint egyensúlyban. Ennek következménye az indokolatlan cukor utáni sóvárgás, ezért nagyon nehéz megállni, hogy ne együnk egy kis süteményt, csokoládét, vagy más édességet, amely aztán hízáshoz vezet.

A krómnak szerves vagy szervetlen formája létezik. A kettő közötti különbség a tápanyag biológiai-hozzáférhetőségében rejlik. Míg a szervetlen króm felszívódása nem kielégítő, addig a szerves króm magasabb biológiai hatékonysággal és jobb felszívódással rendelkezik.

Kutatások bebizonyították, hogy a szerves-króm tartalmú táplálék-kiegészítők hozzájárulnak a vércukorszint-egyensúly kialakításához és a szervezetben termelődő inzulin optimális működéséhez. Mindemellett a króm rendkívül alacsony toxicitású, biztonságosan adható ásványi anyag.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.

Ha gyengül a sugár

2026. szeptember 19.

A férfiak tabutémái közé tartozik a prosztata, még inkább annak vizsgálata, ellenõrzése. Ám a férfiasságát az ilyen jellegû "titkolózással" az erõsebbik nem nem tudja megvédeni, sõt... Épp a komolyabb, és nehezebben is gyógyítható problémák elkerülése miatt fontos, hogy a férfiak beszéljenek - ha másnak nem is, az orvosnak, de neki mielõbb - a tünnetekrõl, illetve hogy negyven éves kor felett rendszeresen vegyenek részt szûrõvizsgálaton.

A szûrés sok késõbbi betegséget képes megelõzni. Felismerhetõvé teszi a prosztata-megnagyobbodást már a kezdeti stádiumban, illetve segítségével lehetõség adódik az ennél sokkal veszélyesebb prosztatarák korai stádiumának kiszûrésére is.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (benignus prosztata-hiperplázia, BPH) kellemetlen panaszokat okozó betegség, mely a 60 évesnél idõsebb férfiak több mint felénél kialakul.

A betegséggel és az általa okozott panaszokkal azonban nem kell szükségszerûen együtt élni. A folyamat megállítható, sõt akár vissza is fordítható...