Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Krónikus kismedencei fájdalom

Érdekességek2025. április 02.

Fotó: ArtPhoto_studio | freepik

Amikor a megoldás túlmutat a fizikai tüneteken

Az Európai Urológiai Társaság legfrissebb kutatásai szerint a felnőtt női lakosság 15-25%-át érinti a krónikus kismedencei fájdalom szindróma (CPPS), ami jelentősen befolyásolja az érintettek életminőségét. Vincze-Horváth Noémi, a Sherlock Rehab szenior gyógytornásza és manuálterapeutája szerint a probléma kezelése komplex megközelítést igényel, mivel az esetek 79%-ában nem található szervi elváltozás a panaszok hátterében.

A krónikus kismedencei fájdalom olyan, jellemzően hat hónapnál tovább tartó állapot, amely számos formában jelentkezhet. „A páciensek gyakran hosszú utat járnak be, mire megfelelő diagnózist és kezelést kapnak. Sokszor előfordul, hogy a különböző vizsgálatok nem mutatnak ki szervi elváltozást, ami még több bizonytalanságot okoz az érintettekben” – magyarázza Vincze-Horváth Noémi.

Komplex tünetegyüttes – összetett megoldások

A szakember szerint a CPPS tünetei rendkívül változatosak lehetnek:


„A legújabb kutatási eredmények rávilágítanak arra, hogy a fájdalom kialakulásában és fennmaradásában jelentős szerepet játszanak a pszichológiai tényezők és a stressz. Egy 2021-es tanulmány kimutatta, hogy a krónikus fájdalommal küzdő betegek gyakran tapasztalnak magasabb szintű szorongást és depressziót, amelyek tovább súlyosbíthatják a tüneteket” – hangsúlyozza a szakember.

Az agy szerepe a fájdalom fenntartásában

A Sherlock Rehab szakembere kiemeli, hogy a fájdalom nem mindig jelent tényleges szöveti károsodást. „Az agyunk néha tévedhet, és olyan esetekben is vészjelzéseket küldhet, amikor már nincs valós veszély. Ez különösen igaz olyan esetekben, amikor egy korábbi probléma, például egy húgyúti fertőzés után az agy ‘megtanulja’ a fájdalmas állapotot, és továbbra is fenntartja azt akkor is, amikor a kiváltó ok már megszűnt.”

Holisztikus megközelítés a gyógyulás szolgálatában

A kezelési stratégia összeállításánál több tényezőt is figyelembe kell venni:

A terápia főbb elemei:

  1. Személyre szabott fizioterápia és manuálterápia: A terápia során alkalmazott egyénre szabott mozgásprogram és manuális kezelések a medence területén található izmok, ízületek és kötőszövetek állapotának javítását célozzák meg speciális technikákkal.
  2. Hegkezelés és viszcerális terápia: A műtéti vagy sérülésből származó hegek szakszerű kezelése, valamint a belső szervek mobilitásának javítása jelentősen csökkentheti a fájdalmat és helyreállíthatja a szövetek normál működését.
  3. Medence körüli izmok célzott kezelése: A medencefenék és a környező izmok egyensúlyának helyreállítása, valamint az esetleges túlfeszülések oldása kulcsfontosságú a tünetek enyhítésében és a hosszú távú eredmények elérésében.
  4. Stresszkezelési technikák elsajátítása: A különböző relaxációs módszerek és légzéstechnikák elsajátítása segíthet a stressz hatékony kezelésében, ami jelentősen befolyásolhatja a fájdalom intenzitását.
  5. Pszichológiai támogatás: A krónikus fájdalom gyakran lelki megterhelést is okoz, ezért a pszichológiai támogatás fontos szerepet játszhat a teljes gyógyulási folyamatban.
  6. Életmódváltás: A megfelelő táplálkozás, rendszeres mozgás és pihenés beépítése a mindennapokba jelentősen hozzájárulhat az állapot javulásához.

„A tapasztalataink azt mutatják, hogy a legjobb eredményeket akkor érjük el, amikor a kezelés során mind a fizikai, mind a pszichés aspektusokat figyelembe vesszük. A páciensek edukációja különösen fontos szerepet játszik a gyógyulási folyamatban” – emeli ki Vincze-Horváth Noémi.

A szakember hangsúlyozza, hogy bár a krónikus kismedencei fájdalom szindróma összetett probléma, a megfelelő kezeléssel jelentős javulás érhető el. A korai felismerés és a személyre szabott terápiás megközelítés kulcsfontosságú a sikeres kezelésben.


Vincze-Horváth Noémi,
szenior gyógytornász, manuálterapeuta
sherlockrehab.hu


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Pitvarfibrilláció – Megfelelő kivizsgálás után személyre szabott kezelés

2025. október 28.

Ha a tünetek alapján pitvarfibrilláció lehetősége merül fel, a diagnózishoz többféle eszközös vizsgálatra is szükség lehet. A laborvizsgálatokon kívül alapvető az EKG és szintén szükséges és fontos a Holter EKG, amely ma már akár 7 napig is kényelmesen viselhető. Ezzel az eszközzel akár a ritkább tüneteket okozó problémák is kiszűrhetők. Ugyancsak fájdalmatlan eljárás a szívultrahang, amellyel akár terhelés mellett is megfigyelhető a szív munkája.
A betegség egyik veszélye abban rejlik, hogy sokszor tünetmentes és csak egy más okból elvégzett kivizsgálás során derülhet rá fény. Holott a kezelés panaszmentes esetben is fontos, ugyanis az embóliaveszély ilyenkor is fennáll.


A kezelés lépcsőzetesen épül fel – mondja dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Az első lépcsőfok az életmódkezelés, és ennek megtartása mellett jöhet szóba a gyógyszeres kezelés, illetve súlyosabb esetben a különböző beavatkozások.


Így épül fel a kezelési lépcső

Életmódbeli változtatások


Dohányzásról való leszokás és alkoholfogyasztás mellőzése: ezek a tényezők jelentősen rontják a szív-érrendszer állapotát.
Stresszkezelés és rendszeres testmozgás: a tudatosan felépített életmód segíthet a tünetek enyhítésében. 
Egészséges táplálkozás: a kiegyensúlyozott étrend és a koffeinbevitel csökkentése is javasolt. 


Gyógyszeres kezelés


Szívritmus-szabályozó gyógyszerek: helyreállítják vagy fenntartják a normál szívritmust.
Béta-blokkolók és kalciumcsatorna-blokkolók: lassítják a szívverést és csökkentik a szív terhelését, így a szívritmus szabályozását segítik. 
Vérhígítók: megelőzik a vérrögképződést, ami növelhetné a stroke kockázatát. 

Szemtornák és szemtréning

2025. október 28.

A szem izmai is karbantartást igényelnek

Ahogy testünk többi izmát is eddzük, úgy szemeink izmai is fejleszthetők és karbantartást igényelnek. A modern életmód során szemeink gyakran egy helyzetbe „ragadnak” – órákig a monitor közelségében fókuszálnak, alig pislogunk, és ritkán nézünk távolba.

A 20-20-20 szabály egy egyszerű, de hatékony módszer: minden 20 percben 20 másodpercig érdemes 20 lábra (körülbelül 6 méterre) lévő tárgyra nézni. Ez segít ellazítani a folyamatosan feszített fókuszáló izmokat. A tudatos szemtorna is sokat segíthet. Érdemes lassan, kontrolláltan felfelé-lefelé mozgatni a szemeket, majd jobbra-balra, végül végezz lassú körmozgásokat mindkét irányban. Ezek az egyszerű gyakorlatok javítják a szem vérellátását és mozgékonyságát. A „palming” technika különösen pihentető. A tenyereket érdemes a csukott szemekre úgy helyezni, hogy semmilyen fény ne érje őket. 3-5 percig ott tartva, majd engedni, hogy a szemek teljesen ellazuljanak. Ez a gyakorlat csökkenti a szemfáradtságot és javíthatja a természetes fókuszáló képességet.

Futás – Vigyázz, kész… csak aztán rajt

2025. október 27.

„A kezdők leggyakoribb hibája, hogy hirtelen nagy terhelésnek teszik ki magukat minden előkészület nélkül. Ilyen esetekben gyakran jelentkeznek túlterheléses kórképek, különböző gyulladások, mint például sarokfájás, térdproblémák vagy egyéb fájdalommal járó tünetek. Ez mind elkerülhető a megfelelő felkészüléssel, amelynek része a helyes futócipő kiválasztása, a bemelegítés és a fokozatos terhelésnövelés. Nem szabad megfeledkezni továbbá a pihenőnapok beiktatásáról sem. A sérülések elkerülése és a mozgásszervi problémák megelőzése érdekében azt javaslom, hogy a futás megkezdése előtt mindenki konzultáljon szakemberrel. Különösen akkor, ha elmúlt 40 éves és korábban nem sportolt. Az ortopédiai rendelésen alaposan felmérik a test fizikai állapotát, ha pedig valakinek konkrét egészségügyi problémája van (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly), számára akár belgyógyászati vagy kardiológiai konzultáció is javasolt” – tanácsolja dr. Hidas Péter.

Töltődjünk fel

Az életmódunk jelentősen befolyásolja futási teljesítményünket, kezdve a megfelelő táplálkozással, amely az edzéshez szükséges energiát biztosítja és segíti a sportolást követő regenerációt. Üres hassal soha ne induljunk el futni. Még kora reggel is együnk egy könnyű reggelit (banánt, gabonaféléket, puffasztott rizst vagy egy marék aszalt gyümölcsöt), mielőtt nekikezdünk a mozgásnak. Délutáni vagy esti időpontban főétkezés után 2-3 órával érdemes belefognunk a futásba, hogy legyen időnk feldolgozni az elfogyasztott ételt. Ilyen esetben az ebéd, illetve vacsora tartalmazzon lassan felszívódó szénhidrátokat (pl. barna rizst, bulgurt, kölest) és minőségi fehérjéket (pl. szárnyasokat, halakat zsírszegényen elkészítve), amik hosszan biztosítanak energiát, tápanyagokat. Kerüljük azonban a nehéz, zsíros ételeket és a nagy mennyiségű rostot, melyek puffadást, szélgörcsöt, hasmenést okozhatnak. Edzés előtt 30-60 perccel gyorsabban felszívódó alapanyagokat válasszunk (pl. müzliszeletet vagy pár darab kekszet). Sportolás után fél-egy órán belül fogyasszunk fehérjét és szénhidrátot a glikogénraktárak feltöltése és az izomregeneráció támogatására (pl. zabkását, túrót, joghurtot, könnyű sajtot, teljes kiőrlésű kenyeret, quinoát zöldségekkel, tojást).