Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Krónikus torokfájás? Gyomorsav gondokat is jelezhet!

Érdekességek2020. január 18.

Gyomorsav problémára is utalhat, ha hosszú ideje fáj a torka, éjszaka és reggel köhögési rohamok gyötrik. Dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa arra is felhívja a figyelmet, hogy a kezeletlen reflux az asztma tüneteit is rontja.

Fotó: 123rf.comGyomorsav és légutak

A nyelőcsövön át a gyomorba kerülő táplálék útját a gyomorszáj zárja el, ez akadályozza meg a gyomortartalom visszaáramlását. Ha ez a záróizom nem jól működik, a savas hatású gyomornedv a nyelőcsőbe visszakerülve az érzékeny nyálkahártyát irritálja. A betegek ezt a szegycsont mögötti területen, vagy akár a torokban jelentkező, égő fájdalomként érzékelhetik. A betegség neve is erre a folyamatra utal, a jelenséget refluxnak – visszafolyás – nevezzük. 

Szerteágazó tünetek

Van, akinél a reflux gyomorszáj-táji fájdalmat, esetleg émelygést, savas böfögést okoz – sorolja a betegségre utaló jeleket dr. Hidvégi Edit. Olykor a sav feljön a torokba, szájba, savas, keserű szájízt okozva. Sokaknál a tünetek nem egyértelműek, más betegségre emlékeztetnek. A kezeletlen reflux okozhat rekedtséget, krónikus torokfájást, éjszakai-reggeli krónikus köhögést és szorító mellkasi fájdalmat is.

Asztma és reflux

A két betegség tünetei gyakran együttesen jelentkeznek. Vizsgálatok szerint az asztmás betegek közel 60-70%-ánál megfigyelhetőek a reflux tünetei is. Az asztma és a reflux összefüggése sokrétű: a reflux a torok/garat ingerlése révén köhögést tud okozni. Ilyenkor a hasban megemelkedik a nyomás, ami fokozza a refluxot – egy rossz kört indít be. Emellett egyes asztmában használatos gyógyszerek a gyomorszáj záróizmának ellazításával elősegítik, provokálják a reflux jelentkezését.

Rekedtség, torokfájás

Az asztma mellett a reflux az alábbi betegségek kialakulásában játszhat még szerepet: krónikus bronchitisz, krónikus köhögés és orrmelléküreg-gyulladás. A torokba visszajutó gyomorsav a savas, keserű szájíz és rossz lehelet mellett rekedtséget, gégegyulladást is előidézhet.


Mikor forduljunk orvoshoz?

Gyomorégés bárkinél jelentkezhet egy-egy zsírosabb, fűszeres étel, alkohol elfogyasztása után is. Probléma akkor adódik, ha a panaszok visszatérően jelentkeznek, állandósulnak. A tünetek ellen átmeneti megoldásként választhatjuk a recept nélkül kapható savlekötő készítményeket, hosszabb ideje, vagy erősödő fennálló panaszok esetén azonban mindenképp érdemes szakszerű segítséget kérni – javasolja a Budai Allergiaközpont orvosa. A kezelőorvos a személyre szabott gyógyszeres kezelés mellett táplálkozási és életmódtanácsokkal is ellátja a beteget. Idejében felismerve, szakszerű kezelés mellett nemcsak a légúti szövődményeket előzhetjük meg, de a betegség súlyosbodásával fokozódó nyelőcső daganat kockázata is jó eséllyel csökkenthető.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.


Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.