Krónikus vénás beteg – Mit tehet az expediáló szakember a gyógyszertárban?
Érdekességek2023. november 01.
A krónikus vénás betegség (KVB) valamilyen formája 3-ból 2 magyar felnőttet érint. Szem előtt tartva azt, hogy a kórállapot kezelése akkor lehet eredményes, ha a megfelelő terápiát minél hamarabb elkezdi az érintett személy, és azt megfelelő mértékű adherenciával tovább is viszi, mind a prevencióban, mind a kezelésben nagy szerep hárul az expediáló szakemberekre.
A KVB diagnózisára és kezelésére vonatkozóan nemrégiben jelent meg egy hazai, átfogó ajánlás [1]. Cikkünkben az irányelv és a vonatkozó szakirodalom tükrében bemutatjuk azt, hogy milyen szempontokat kell szem előtt tartani a krónikus vénás betegek patikai ellátása során.
A seprűvénáktól a visszeres fekélyig
A krónikus vénás betegség (KVB), vagyis az alsó végtagi vénás rendszer kóros elváltozásai következtében kialakult tünetegyüttes gyakori.
A KVB klasszifikációjára a CEAP szolgál. Az osztályozás C0-tól C6-ig terjed, és a C0 esetén nincs látható vagy tapintható jele a vénás betegségnek, míg a C6 az aktív vénás fekély stádiumát jelenti [1].
Egy több mint 91 ezer beteg adatait elemző, 20 országot felölelő nemzetközi tanulmány a KVB prevalenciáját 64%-nak találta; ezek között a KVB súlyosabb formái (C4-6 stádiumok) 5%-ban fordulnak elő, és az életkor előrehaladásával a gyakoriságuk jelentősen nő.
Születtek magyarországi eredmények is, amelyek 66%-os varicositasprevalenciát mutattak; vagyis 3-ból 2 magyar érintett a KVB-ben [1].
Sajnálatos tapasztalati tény
– Riasztó adatok és kilátások ellenére az érintettek jelentős része elbagatellizálja a problémát.
– Csupán esztétikai hibának vagy apró, zavaró tényezőnek minősítik a vénás panaszokat mindaddig, amíg az állapotuk nem súlyosbodik jelentősen.
– A panaszok kezelés hiányában ugyanis egyre romlanak, és a szövődmények kockázata is nő.
Kinél alakul ki KVB?
A vénás betegségek kialakulásában számos örökletes faktor szerepel. Emellett azonban nem elhanyagolható az életmódbeli és a környezeti tényezők szerepe. Minél idősebb valaki, annál nagyobb eséllyel szembesül KVB-vel. Míg a 20 év alatti lakosságban 12,5%, addig a 70 év felettieknél 82%-ban fordul elő a megbetegedés. Számít a nem is: a nőknél kétszer gyakoribb ez a kórkép. Emellett a nőknél a szülések számával is növekszik a KVB kialakulásának kockázata. A testsúly is lényeges: a KVB nemtől függetlenül gyakoribb az elhízott embereknél. Fontos az életmód is: az állómunkát végzők körében gyakrabban fordul elő, mint a fizikailag folyamatosan aktívaknál [1].
Kezelni kell, mégpedig minél korábban
A KVB esetén megfelelő kezelés hiányában az állapotromlás biztosnak vehető. A mindennapokban ez azt jelenti, hogy az apró seprűvénák helyét idővel szemmel is látható, esetleg a bőrből kiboltosuló, fájdalmas visszerek fogják átvenni, és egyre gyakoribbá fog válni az ödémásodás, majd megjelenhetnek a krónikus sebek, fekélyek.
Mit tehet a patikus?
Tudatosítani kell a betegekben, hogy az állapotromlás feltartóztatása érdekében minél hamarabb megkezdett, adekvát kezelésre van szükség.
A KVB komplex terápiája – az életmódváltás mellett a terápia 3 pilléren nyugszik:
– gyógyszeres terápia,
– kompressziós kezelés,
– invazív (műtéti) beavatkozások.
A felsorolt módszerek akár kombinációban is alkalmazhatók, pl. műtéti beavatkozás előtt vagy azt követően is kedvező hatású a venoaktív gyógyszer szedése, ill. a kompressziós kezelés és a gyógyszeres kezelés együttes alkalmazása is előnyös lehet.
Az adekvát kezelés kiválasztásában az új hazai szakmai irányelv is támpontokat nyújt [1].
A gyógyszeres kezelés a terápia szerves része
A KVB tünetei jól ismertek, a leggyakoribb panaszok a következők közül kerülnek ki:
– nehézláb-érzés (különösen estefelé),
– lábszárfájdalom,
– feszülés- és dagadásérzés a lábakban (nyáron jellemzőbb, amikor a magasabb külső hőmérséklet tovább ront a KVB-betegek állapotán),
– melegségérzés, viszketés,
– lábszárgörcsök (számos esetben éjjel jelentkeznek),
– nyugtalanláb-szindróma,
– visszerek különböző formái,
- reverzibilis boka- és lábszárvizenyő: feszes, kemény, dagadt lábszár, boka,
– állandósult vizenyő (ödéma), bőrkárosodás, visszeres ekcéma,
– lábszárfekély.
A gyógyszeres terápia középpontjában az MPFF áll
A krónikus vénás betegség kezelésében, a KVB valamennyi stádiumában igazoltan lényeges szerepet kapnak a venoaktív gyógyszerek [1]. A venoaktív hatóanyagok köre széles, és közülük a mikronizált, tisztított flavonoidfrakció (MPFF) alkalmazását támogatja a legszélesebb körű evidencia (1. táblázat).
A „mikronizált” jelen esetben fontos technológiai jellemző, hiszen a szemcseméret adott tartományba való lecsökkentése a bélből való felszívódás javulásával, a biohasznosíthatóság növekedésével társul [2].
Az MPFF a KVB legtöbb tünete vonatkozásában magas vagy közepes szintű evidenciával támogatott módon bizonyul hatásosnak. Ehhez képest az egyéb venoaktív készítményeknél a rendelkezésre álló bizonyítékok száma és erőssége limitált (1. táblázat) [1].
Az MPFF-kezelések esetén a következő tünetek enyhüléséről számoltak be a vizsgálatokban: alsó végtagi fájdalom, alsó végtagi ödéma, nehéz láb érzése, alsó végtagi görcs, érzészavar, égő érzés, funkcionális diszkomfort, bokakörfogat növekedése. Emellett a vénás beavatkozások (érsebészeti, endovénás, szkleroterápia) után jelentkező fájdalmak enyhülését is tapasztalták [1].
Az MPFF szedését illetően megjegyzendő, hogy a hatás nem azonnali:
– Elsősorban kúraszerű alkalmazás javasolt, rendszerint évi két alkalommal.
– A KVB kezdeti stádiumaiban 2-3 hónapig tartó kezelésre lehet szükség (kúraszerűen), míg a súlyosabb KVB (bokaduzzadás, bőrpanaszok, fekélyesedés; CEAP C3-C6) már 6 hónapig tartó, egybefüggő kezelést igényelhet.
– Súlyos vénás rendellenességeknél, és ha a betegnek a kompressziós eszköz használatával is nehézségei vannak, akkor folyamatos venoaktív gyógyszer alkalmazása javasolható [3].
A venoaktív gyógyszereken túl más hatáspontú készítmények adása is indokolt lehet. Ilyen módon véralvadásgátlók, antitrombotikus és a vénás mikrokeringést javító készítmények alkalmazása is releváns lehet KVB-ben [1].
A külsőleges készítmények (krémek, gélek) használata kapcsán megjegyzendő, hogy azokat enyhe masszírozással, a bokától a comb felé irányuló mozdulatokkal javasolt felvinni, hogy ilyen módon is támogatott legyen a megfelelő irányba (szív felé) való véráramlás.
1. táblázat: A venoaktív készítmények krónikus vénás betegség tüneteire gyakorolt jótékony hatásait támogató bizonyítékok szintjei [1]
| Klinikai tünetek | Mikronizált, tisztított flavonoidfrakció (MPFF) | Rutin és rutozidok | Kalcium-dobezilát | Ruscus aculeatus (szúrós csodabogyó), heszperidin, aszkorbinsav | Vadgesztenye- kivonatok |
| Fájdalom | A | B | B | A | A |
| Ödéma | A | A | A | A | |
| Bokakörfogat | B | ||||
| Nehézláb-érzés | A | B | A | A | |
| Görcs | B | B | |||
| Érzészavar | C | B | |||
| Viszketés | A | B | A | ||
| Bőrelváltozások | A | ||||
| Funkcionális diszkomfort | B | B | |||
| Életminőség | A | B |
Magyarázat:
A – Magas szintű evidencia. Több randomizált, multicentrikus nemzetközi vizsgálat vagy szisztematikus áttekintések, metaanalízisek eredménye.
B – Közepes szintű evidencia. Egy randomizált tanulmány vagy több nem randomizált, nagy esetszámú klinikai vizsgálat eredménye.
C – Alacsony szintű evidencia. Esettanulmányok, kis esetszámú, egy centrum adatain alapuló klinikai vizsgálatok, nagy tapasztalatú szakemberek vagy bizottságok véleménye.
Kell a szorító zokni vagy a harisnya!
A krónikus vénás betegségben az ödéma megelőzésére, a tünetek mérséklésére és az életminőség javítására javasolt a kompressziós kezelés – akár per os adagolt gyógyszerek mellett is.
A vonatkozó hazai szakmai irányelvből kiderül, hogy:
– Akinek a lábfej elülső része és a lábujjak is duzzadtak, annak javasolt zárt lábfejű harisnya vagy az érintett területek tartós kompressziós kezelése.
– A combtőig érő harisnyák valamelyest kedvezőbbek az ödémacsökkentés és a hemodinamikai hatás tekintetében a térdig érő harisnyákhoz képest, ezért használatuk megfontolandó.
– A betegeknek meg kell tanítani a kompressziós eszközök alkalmazásának helyes módját (reggel húzzák fel a még nem duzzadt végtagra!).
– A betegek számottevő része nem szívesen viseli a kompressziós eszközöket, különösen a nyári melegben. Akinek kellemetlen a felírt eszköz viselése, javasolt az indikáció, a nyomás, az anyagminőség és az illeszkedés, ill. a fel- és lehúzás újbóli ellenőrzése (újból orvoshoz kell irányítani a beteget).
– Ha a kompressziós anyag irritációt okoz, amely akár helyi fertőzéshez vezet, akkor mindenképpen javasolt a kompressziós eszköz módosítása.
– A vénás fekélyek gyógyításában abban az esetben is javasolt a kompressziós terápia, ha egyéb terápiás lehetőségek is rendelkezésre állnak. Sőt, gyógyult fekély esetén is ajánlott a tartós kompressziós kezelés a kiújulás megelőzésére.
– Amennyiben KVB-ben a kompresszió nem alkalmazható a standard módon, a láb emelt pozícióban tartása jöhet szóba, ami a kompressziós kezelés kiegészítésére is ajánlható (a láb felpolcolására ajánlott felhívni a betegek figyelmét).
– Alternatív kompressziós kezelésként balneoterápia vagy derékig érő vízben tartózkodás, és így alkalmazott mozgásgyakorlatok fontolhatók meg [1].
A mozgástól való kímélet nem tesz jót a KVB-ben érintetteknek!
– A KVB CEAP C1-C4 stádiumaiban a fizikai aktivitás fokozása javasolt primer prevencióként.
– Vénás fekély fennállása esetén javasolt a fizikai aktivitás fokozása az izompumpa javítása, valamint a fájdalom és az ödéma enyhítése, a fekélygyógyulás elősegítése céljából.
– A vénás torna és a járásgyakorlatok végzése a KVB valamennyi stádiumában ajánlható [1].
Útravaló
A krónikus vénás betegek állapota megfelelő kezelés hiányában tovább romlik.
A minél korábban megkezdett, igazoltan hatásos gyógyszeres terápia az állapotromlás feltartóztatásában kiemelkedően fontos szerepet tölt be.
Hazai törekvések a KVB jelentette betegségteher visszaszorítására
A krónikus vénás betegség ellátásáról szóló friss és aktuális hazai szakmai irányelv mellett egyéb kezdeményezések is felhívják a szakemberek és a laikusok figyelmét a vénák egészségének a fontosságára.
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) Gyógynövény Szakosztálya szép hagyományának tesz eleget minden évben, amikor megválasztja az év gyógynövényét. 2023-ban a „győztes” a vadgesztenye lett. Az év gyógynövénye megválasztásával a cél az, hogy évről évre újabb gyógynövényre irányuljon a figyelem, és a gyógynövénnyel kapcsolatos ismeretek az érdeklődők széles köréhez eljuthassanak. Remélhető, hogy a vadgesztenye – a 2023-as év gyógynövényeként – felhívja a figyelmet a krónikus vénás betegségre és a megelőzés, kezelés fontosságára [4].
Dr. Budai Marianna PhD
Dr. Budai Lívia PhD
szakgyógyszerész
HIVATKOZÁSOK
1. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve a krónikus vénás betegség ellátásáról; érv. 2024. december 10.
2. Russo, R. et al.: Comparative Bioavailability of Two Diosmin Formulations after Oral Administration to Healthy Volunteers. Molecules, 2018, 23: 2174.
3. Kalinin, R. et al.: Course duration for venoactive-drug treatment in chronic venous disease. https://www.phlebolymphology.org/course-duration-for-venoactive-drug-treatment-in-chronic-venous-disease/; 2023. május. 25.
4. http://pharmaonline.hu/aktualis/cikk/2023_ban_a_vadgesztenye_az_ev_gyogynovenye; 2023. május 25.
Tesztkérdések
1. A krónikus vénás betegség kezelésében melyik hatóanyag alkalmazását támogatja a legtöbb és legerősebb evidencia?
a) Mikronizált tisztított flavonoidfrakció (MPFF)
b) Vadgesztenye-kivonatok külsőlegesen alkalmazva
c) Rutin
2. Milyen előnyöket kínál az, ha „mikronizált” a tisztított flavonoidfrakció?
a) Ritkábban okoz székrekedést és puffadást
b) Magasabb a biohasznosulása
c) Kevésbé keserű az íze
3. Melyik állítás igaz a kompressziós kezelésekre?
a) Csak fekvőbetegeknél alkalmazhatók, járóbetegeknek nem alkalmasak
b) Vénás fekély esetén is kedvező hatásúak
c) A térdig érő kompressziós harisnya általában hatásosabb, mint a combtőig érő
forrás: Patika Magazin
