Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Krónikus vénás beteg – Mit tehet az expediáló szakember a gyógyszertárban?

Érdekességek2023. november 01.

A krónikus vénás betegség (KVB) valamilyen formája 3-ból 2 magyar felnőttet érint. Szem előtt tartva azt, hogy a kórállapot kezelése akkor lehet eredményes, ha a megfelelő terápiát minél hamarabb elkezdi az érintett személy, és azt megfelelő mértékű adherenciával tovább is viszi, mind a prevencióban, mind a kezelésben nagy szerep hárul az expediáló szakemberekre.

A KVB diagnózisára és kezelésére vonatkozóan nemrégiben jelent meg egy hazai, átfogó ajánlás [1]. Cikkünkben az irányelv és a vonatkozó szakirodalom tükrében bemutatjuk azt, hogy milyen szempontokat kell szem előtt tartani a krónikus vénás betegek patikai ellátása során.

A seprűvénáktól a visszeres fekélyig

A krónikus vénás betegség (KVB), vagyis az alsó végtagi vénás rendszer kóros elváltozásai következtében kialakult tünetegyüttes gyakori.

A KVB klasszifikációjára a CEAP szolgál. Az osztályozás C0-tól C6-ig terjed, és a C0 esetén nincs látható vagy tapintható jele a vénás betegségnek, míg a C6 az aktív vénás fekély stádiumát jelenti [1].

Egy több mint 91 ezer beteg adatait elemző, 20 országot felölelő nemzetközi tanulmány a KVB prevalenciáját 64%-nak találta; ezek között a KVB súlyosabb formái (C4-6 stádiumok) 5%-ban fordulnak elő, és az életkor előrehaladásával a gyakoriságuk jelentősen nő.

Születtek magyarországi eredmények is, amelyek 66%-os varicositasprevalenciát mutattak; vagyis 3-ból 2 magyar érintett a KVB-ben [1].

Sajnálatos tapasztalati tény

– Riasztó adatok és kilátások ellenére az érintettek jelentős része elbagatellizálja a problémát.

– Csupán esztétikai hibának vagy apró, zavaró tényezőnek minősítik a vénás panaszokat mindaddig, amíg az állapotuk nem súlyosbodik jelentősen.

– A panaszok kezelés hiányában ugyanis egyre romlanak, és a szövődmények kockázata is nő.

Kinél alakul ki KVB?

A vénás betegségek kialakulásában számos örökletes faktor szerepel. Emellett azonban nem elhanyagolható az életmódbeli és a környezeti tényezők szerepe. Minél idősebb valaki, annál nagyobb eséllyel szembesül KVB-vel. Míg a 20 év alatti lakosságban 12,5%, addig a 70 év felettieknél 82%-ban fordul elő a megbetegedés. Számít a nem is: a nőknél kétszer gyakoribb ez a kórkép. Emellett a nőknél a szülések számával is növekszik a KVB kialakulásának kockázata. A testsúly is lényeges: a KVB nemtől függetlenül gyakoribb az elhízott embereknél. Fontos az életmód is: az állómunkát végzők körében gyakrabban fordul elő, mint a fizikailag folyamatosan aktívaknál [1].


Kezelni kell, mégpedig minél korábban

A KVB esetén megfelelő kezelés hiányában az állapotromlás biztosnak vehető. A mindennapokban ez azt jelenti, hogy az apró seprűvénák helyét idővel szemmel is látható, esetleg a bőrből kiboltosuló, fájdalmas visszerek fogják átvenni, és egyre gyakoribbá fog válni az ödémásodás, majd megjelenhetnek a krónikus sebek, fekélyek.

Mit tehet a patikus?

Tudatosítani kell a betegekben, hogy az állapotromlás feltartóztatása érdekében minél hamarabb megkezdett, adekvát kezelésre van szükség.

A KVB komplex terápiája – az életmódváltás mellett a terápia 3 pilléren nyugszik:

– gyógyszeres terápia,

– kompressziós kezelés,

– invazív (műtéti) beavatkozások.

A felsorolt módszerek akár kombinációban is alkalmazhatók, pl. műtéti beavatkozás előtt vagy azt követően is kedvező hatású a venoaktív gyógyszer szedése, ill. a kompressziós kezelés és a gyógyszeres kezelés együttes alkalmazása is előnyös lehet.

Az adekvát kezelés kiválasztásában az új hazai szakmai irányelv is támpontokat nyújt [1].

A gyógyszeres kezelés a terápia szerves része

A KVB tünetei jól ismertek, a leggyakoribb panaszok a következők közül kerülnek ki:

– nehézláb-érzés (különösen estefelé),

– lábszárfájdalom,

– feszülés- és dagadásérzés a lábakban (nyáron jellemzőbb, amikor a magasabb külső hőmérséklet tovább ront a KVB-betegek állapotán),

– melegségérzés, viszketés,

– lábszárgörcsök (számos esetben éjjel jelentkeznek),

– nyugtalanláb-szindróma,

– visszerek különböző formái,

– állandósult vizenyő (ödéma), bőrkárosodás, visszeres ekcéma,

– lábszárfekély.

A gyógyszeres terápia középpontjában az MPFF áll

A krónikus vénás betegség kezelésében, a KVB valamennyi stádiumában igazoltan lényeges szerepet kapnak a venoaktív gyógyszerek [1]. A venoaktív hatóanyagok köre széles, és közülük a mikronizált, tisztított flavonoidfrakció (MPFF) alkalmazását támogatja a legszélesebb körű evidencia (1. táblázat).

A „mikronizált” jelen esetben fontos technológiai jellemző, hiszen a szemcseméret adott tartományba való lecsökkentése a bélből való felszívódás javulásával, a biohasznosíthatóság növekedésével társul [2].

Az MPFF a KVB legtöbb tünete vonatkozásában magas vagy közepes szintű evidenciával támogatott módon bizonyul hatásosnak. Ehhez képest az egyéb venoaktív készítményeknél a rendelkezésre álló bizonyítékok száma és erőssége limitált (1. táblázat) [1].

Az MPFF-kezelések esetén a következő tünetek enyhüléséről számoltak be a vizsgálatokban: alsó végtagi fájdalom, alsó végtagi ödéma, nehéz láb érzése, alsó végtagi görcs, érzészavar, égő érzés, funkcionális diszkomfort, bokakörfogat növekedése. Emellett a vénás beavatkozások (érsebészeti, endovénás, szkleroterápia) után jelentkező fájdalmak enyhülését is tapasztalták [1].

Az MPFF szedését illetően megjegyzendő, hogy a hatás nem azonnali:

– Elsősorban kúraszerű alkalmazás javasolt, rendszerint évi két alkalommal.

– A KVB kezdeti stádiumaiban 2-3 hónapig tartó kezelésre lehet szükség (kúraszerűen), míg a súlyosabb KVB (bokaduzzadás, bőrpanaszok, fekélyesedés; CEAP C3-C6) már 6 hónapig tartó, egybefüggő kezelést igényelhet.

– Súlyos vénás rendellenességeknél, és ha a betegnek a kompressziós eszköz használatával is nehézségei vannak, akkor folyamatos venoaktív gyógyszer alkalmazása javasolható [3].

A venoaktív gyógyszereken túl más hatáspontú készítmények adása is indokolt lehet. Ilyen módon véralvadásgátlók, antitrombotikus és a vénás mikrokeringést javító készítmények alkalmazása is releváns lehet KVB-ben [1].

A külsőleges készítmények (krémek, gélek) használata kapcsán megjegyzendő, hogy azokat enyhe masszírozással, a bokától a comb felé irányuló mozdulatokkal javasolt felvinni, hogy ilyen módon is támogatott legyen a megfelelő irányba (szív felé) való véráramlás.

1. táblázat: A venoaktív készítmények krónikus vénás betegség tüneteire gyakorolt jótékony hatásait támogató bizonyítékok szintjei [1]

Klinikai tünetek Mikronizált, tisztított flavonoidfrakció (MPFF) Rutin és rutozidok Kalcium-dobezilát Ruscus aculeatus (szúrós csodabogyó), heszperidin, aszkorbinsav Vadgesztenye- kivonatok
Fájdalom A B B A A
Ödéma A   A A A
Bokakörfogat B        
Nehézláb-érzés A B A A  
Görcs B     B  
Érzészavar C   B    
Viszketés A     B A
Bőrelváltozások A        
Funkcionális diszkomfort B   B    
Életminőség A     B  

Magyarázat:

A – Magas szintű evidencia. Több randomizált, multicentrikus nemzetközi vizsgálat vagy szisztematikus áttekintések, metaanalízisek eredménye.

B – Közepes szintű evidencia. Egy randomizált tanulmány vagy több nem randomizált, nagy esetszámú klinikai vizsgálat eredménye.

C – Alacsony szintű evidencia. Esettanulmányok, kis esetszámú, egy centrum adatain alapuló klinikai vizsgálatok, nagy tapasztalatú szakemberek vagy bizottságok véleménye.

Kell a szorító zokni vagy a harisnya!

A krónikus vénás betegségben az ödéma megelőzésére, a tünetek mérséklésére és az életminőség javítására javasolt a kompressziós kezelés – akár per os adagolt gyógyszerek mellett is.

A vonatkozó hazai szakmai irányelvből kiderül, hogy:

– Akinek a lábfej elülső része és a lábujjak is duzzadtak, annak javasolt zárt lábfejű harisnya vagy az érintett területek tartós kompressziós kezelése.

– A combtőig érő harisnyák valamelyest kedvezőbbek az ödémacsökkentés és a hemodinamikai hatás tekintetében a térdig érő harisnyákhoz képest, ezért használatuk megfontolandó.

– A betegeknek meg kell tanítani a kompressziós eszközök alkalmazásának helyes módját (reggel húzzák fel a még nem duzzadt végtagra!).

– A betegek számottevő része nem szívesen viseli a kompressziós eszközöket, különösen a nyári melegben. Akinek kellemetlen a felírt eszköz viselése, javasolt az indikáció, a nyomás, az anyagminőség és az illeszkedés, ill. a fel- és lehúzás újbóli ellenőrzése (újból orvoshoz kell irányítani a beteget).

– Ha a kompressziós anyag irritációt okoz, amely akár helyi fertőzéshez vezet, akkor mindenképpen javasolt a kompressziós eszköz módosítása.

– A vénás fekélyek gyógyításában abban az esetben is javasolt a kompressziós terápia, ha egyéb terápiás lehetőségek is rendelkezésre állnak. Sőt, gyógyult fekély esetén is ajánlott a tartós kompressziós kezelés a kiújulás megelőzésére.

– Amennyiben KVB-ben a kompresszió nem alkalmazható a standard módon, a láb emelt pozícióban tartása jöhet szóba, ami a kompressziós kezelés kiegészítésére is ajánlható (a láb felpolcolására ajánlott felhívni a betegek figyelmét).

– Alternatív kompressziós kezelésként balneoterápia vagy derékig érő vízben tartózkodás, és így alkalmazott mozgásgyakorlatok fontolhatók meg [1].

A mozgástól való kímélet nem tesz jót a KVB-ben érintetteknek!

– A KVB CEAP C1-C4 stádiumaiban a fizikai aktivitás fokozása javasolt primer prevencióként.

– Vénás fekély fennállása esetén javasolt a fizikai aktivitás fokozása az izompumpa javítása, valamint a fájdalom és az ödéma enyhítése, a fekélygyógyulás elősegítése céljából.

– A vénás torna és a járásgyakorlatok végzése a KVB valamennyi stádiumában ajánlható [1].

Útravaló

A krónikus vénás betegek állapota megfelelő kezelés hiányában tovább romlik.

A minél korábban megkezdett, igazoltan hatásos gyógyszeres terápia az állapotromlás feltartóztatásában kiemelkedően fontos szerepet tölt be.

Hazai törekvések a KVB jelentette betegségteher visszaszorítására

A krónikus vénás betegség ellátásáról szóló friss és aktuális hazai szakmai irányelv mellett egyéb kezdeményezések is felhívják a szakemberek és a laikusok figyelmét a vénák egészségének a fontosságára.

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) Gyógynövény Szakosztálya szép hagyományának tesz eleget minden évben, amikor megválasztja az év gyógynövényét. 2023-ban a „győztes” a vadgesztenye lett. Az év gyógynövénye megválasztásával a cél az, hogy évről évre újabb gyógynövényre irányuljon a figyelem, és a gyógynövénnyel kapcsolatos ismeretek az érdeklődők széles köréhez eljuthassanak. Remélhető, hogy a vadgesztenye – a 2023-as év gyógynövényeként – felhívja a figyelmet a krónikus vénás betegségre és a megelőzés, kezelés fontosságára [4].

Dr. Budai Marianna PhD
Dr. Budai Lívia PhD
szakgyógyszerész

HIVATKOZÁSOK

1. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve a krónikus vénás betegség ellátásáról; érv. 2024. december 10.
2. Russo, R. et al.: Comparative Bioavailability of Two Diosmin Formulations after Oral Administration to Healthy Volunteers. Molecules, 2018, 23: 2174.
3. Kalinin, R. et al.: Course duration for venoactive-drug treatment in chronic venous disease. https://www.phlebolymphology.org/course-duration-for-venoactive-drug-treatment-in-chronic-venous-disease/; 2023. május. 25.
4. http://pharmaonline.hu/aktualis/cikk/2023_ban_a_vadgesztenye_az_ev_gyogynovenye; 2023. május 25.

Tesztkérdések

1. A krónikus vénás betegség kezelésében melyik hatóanyag alkalmazását támogatja a legtöbb és legerősebb evidencia?

a) Mikronizált tisztított flavonoidfrakció (MPFF)

b) Vadgesztenye-kivonatok külsőlegesen alkalmazva

c) Rutin

2. Milyen előnyöket kínál az, ha „mikronizált” a tisztított flavonoidfrakció?

a) Ritkábban okoz székrekedést és puffadást

b) Magasabb a biohasznosulása

c) Kevésbé keserű az íze

3. Melyik állítás igaz a kompressziós kezelésekre?

a) Csak fekvőbetegeknél alkalmazhatók, járóbetegeknek nem alkalmasak

b) Vénás fekély esetén is kedvező hatásúak

c) A térdig érő kompressziós harisnya általában hatásosabb, mint a combtőig érő


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.