Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Különleges maradvány tünetek a deltával fertőzötteknél!

Érdekességek2021. december 28.

A negyedik hullám betegeinek is ajánlott a post COVID szűrés! Kortól és nemtől függetlenül minden 20-adik COVID-19 beteg fájdalmakkal küzd még hónapokkal a fertőzést követően is. Emiatt Érdemes mindenkinek a fertőzés után 1-1,5 hónappal post COVID szűrésen részt venni.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A betegségen átesett páciensek 3,5%-a panaszkodik légzési nehézségre, míg ugyanennyi érintettnél magas vérnyomás alakul ki tartósan. Szintén a volt COVID-19 betegek 3-3%-a számol be tartós rossz közérzetről és fáradtságról, valamint arról, hogy tartósan magas lett a koleszterinszintjük.
Szintén közel hasonló arányban figyelhető meg (2%) abnormális szívműködés.   (forrás)

Ezek a fenti több hétig vagy akár hónapokig fennmaradó tünetek a COVID-19 fertőzés súlyosságától, az adott páciens korábbi egészségi állapotától függetlenül fennmaradhatnak. A delta variáns után megfigyelhető maradványtünetek köre is némileg eltér a korábban tapasztalt panaszoktól. Itt is elsődleges szövődmény lehet a légzési nehézség vagy légszomj, a nem megfelelő szívműködés, az általános fáradtság vagy kimerültség, amely fizikai vagy szellemi tevékenységek után súlyosbodik, ehhez társulhat gondolkodási vagy koncentrációs nehézség, köhögés, mellkasi vagy gyomorfájdalom. Ezen túl egyre gyakoribb panasz a fejfájás, a gyorsan dobogó szív, az ízületi fájdalom és a tűszúrás-érzés a szervezetben.

Többen hónapokig hasmenéstől szenvednek, alvási problémáik vannak és különleges bőrkiütések is kialakulhatnak. Előfordulhat szédülés, hangulatváltozások és a menstruációs ciklus átalakulása a hölgyeknél. A gyermekek 5-8%-nál figyelhető meg a sokszervi gyulladás, amely 4 héttel a fertőzés után jelentkezik a legtöbbször. (Forrás

Látható, hogy a COVID-19 betegség után nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a szervezet állapotára

Ezzel kapcsolatban Dr. Menyhárt Orsolya, az Affidea Magyarország járóbeteg-szakellátás orvosigazgatója kiemelte: „Mindazoknak, akik bizonyítottan átestek a COVID-19 fertőzésen, érdemes a betegséget követően 4-6 héttel post COVID szűrésen részt venni. Egyrészt a rejtve maradó szív- és érrendszeri problémák – ilyen például a magas vérnyomás, a szívritmus zavar vagy a szívizom gyulladás – akár végzetes eseményekhez is vezethetnek, ha nem ismerik fel őket és nem kezelik időben. Másrészt a beteg további életminőségét jelentősen javítja, ha szakorvosi segítséget kap a később is megfigyelhető utópanaszok kezeléséhez. Minden COVID-beteg azt várja, hogy mielőbb visszanyerje korábbi erőnlétét és energiáját.”

A pandémia negyedik hullámában már eddig is több százezer embert fertőzött meg a SARS-CoV2 vírus Magyarországon

Bár a kórházban kezelt betegek utógondozása megoldott, azok is szenvedhetnek maradványtünetektől, akik az otthonukban gyógyultak. Az ő esetükben az egyéni felelősségükre van bízva, hogy elmennek-e utólag valamilyen post COVID szűrésre. Milyen vizsgálatokat érdemes igénybe venni a COVID-19 betegségen átesett pácienseknek? Erre Dr. Menyhárt Orsolya így válaszolt: „Első körben mindenképpen a szív és a tüdő állapotát érdemes kivizsgálni. Ennek megfelelően érdemes egy nyugalmi EKG-t, szív ultrahang és légzésfunkció vizsgálatot, alacsony sugárdózisú Mellkas CT-t és átfogó kardiológiai szakvizsgálatot kérni egy teljes laborral kiegészítve. Speciális panaszok esetén – ilyen lehet például a szaglás és ízlelés tartós elvesztése vagy különböző neurológiai tünetek -  szakorvosi konzultációt javaslunk. A példánál maradva a szag- és ízvesztést fül-orr-gégész kezelheti, míg az agyat és idegeket érintő problémákkal neurológus foglalkozik. Ha valaki gyermekvállalásra készül és COVID-beteg volt, akkor érdemes urológiai vagy nőgyógyászati kivizsgáláson is átesni.” 
 
Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.

Csak ne nassolnék annyit...

2026. június 17.

Rossz táplálkozási szokásaink

Munkahelyen vagy otthon, étkezések között vagy tévénézés közben, vendégségben vagy a késve érkezõ baráti társaságot várva - nassolhatunk mindenütt és a nap minden szakában, alkalomban nincs hiány... Könnyen kísértésbe esünk, és "meggyõzzük magunkat" róla, mert a rágcsálnivaló rendszerint kéznél van. Pedig a nassolást nem szabad túlzásba vinni, még kevésbé rendszeressé tenni! Néhány megoldás a fölösleges "ropogtatás" csökkentésére vagy elkerülésére.

Hiába a sok figyelmeztetés és ellenvetés, táplálkozási szakemberek intelmei, a nassolásnak egyre több buzgó követõje akad... Egy kis rágcsálni való igazán nem árthat délutánonként vagy éppen este, a tv elõtt ülve - vélik sokan -, pedig tévednek: a rendszeres "ropogtatás" vagy "egy kis plusz" a hûtõszekrénybõl nem marad negatív következmények nélkül egészségünkre nézve. Ezért hát tennünk kell ellene, illetve meg kell elõznünk ezt a fajta "függõséget"...

Szénanátha, légúti allergiák, gyulladások ellen

2026. június 17.

A légút érzékeny nyálkahártyáját folyamatosan érik támadások a beszippantott különféle porok (pl. virágpor), cigaretta és városi füstök, valamint a szinte mindenütt jelen lévõ vírusok és baktériumok által. Immunrendszerünk nyújt védelmet a káros hatásokkal szemben, ha azonban a szervezet legyengült, az immunrendszer nem képes megfelelõen ellensúlyozni a légutat ért káros hatásokat.

Torma, fokhagyma, gyömbér és antioxidánsok

A légút nyálkahártyája az irritációk és az immunreakciók eredményeként gyulladásba kerül, ami váladékozást, valamint a légutak tisztítását célzó reflexfolyamatot, köhögést eredményez. Elõfordul, hogy az immunrendszer túlzott mûködésbe jön. Például a szénanátha esetében, melyet virágporok, pollenszemcsék váltanak ki. A szervezet ellenreakciója olyan heves lehet, hogy légúti és szempanaszokat: köhögést, viszketésérzést, könnyezést, orrfolyást, görcsöt eredményezhet.