Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Különleges maradvány tünetek a deltával fertőzötteknél!

Érdekességek2021. december 28.

A negyedik hullám betegeinek is ajánlott a post COVID szűrés! Kortól és nemtől függetlenül minden 20-adik COVID-19 beteg fájdalmakkal küzd még hónapokkal a fertőzést követően is. Emiatt Érdemes mindenkinek a fertőzés után 1-1,5 hónappal post COVID szűrésen részt venni.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A betegségen átesett páciensek 3,5%-a panaszkodik légzési nehézségre, míg ugyanennyi érintettnél magas vérnyomás alakul ki tartósan. Szintén a volt COVID-19 betegek 3-3%-a számol be tartós rossz közérzetről és fáradtságról, valamint arról, hogy tartósan magas lett a koleszterinszintjük.
Szintén közel hasonló arányban figyelhető meg (2%) abnormális szívműködés.   (forrás)

Ezek a fenti több hétig vagy akár hónapokig fennmaradó tünetek a COVID-19 fertőzés súlyosságától, az adott páciens korábbi egészségi állapotától függetlenül fennmaradhatnak. A delta variáns után megfigyelhető maradványtünetek köre is némileg eltér a korábban tapasztalt panaszoktól. Itt is elsődleges szövődmény lehet a légzési nehézség vagy légszomj, a nem megfelelő szívműködés, az általános fáradtság vagy kimerültség, amely fizikai vagy szellemi tevékenységek után súlyosbodik, ehhez társulhat gondolkodási vagy koncentrációs nehézség, köhögés, mellkasi vagy gyomorfájdalom. Ezen túl egyre gyakoribb panasz a fejfájás, a gyorsan dobogó szív, az ízületi fájdalom és a tűszúrás-érzés a szervezetben.

Többen hónapokig hasmenéstől szenvednek, alvási problémáik vannak és különleges bőrkiütések is kialakulhatnak. Előfordulhat szédülés, hangulatváltozások és a menstruációs ciklus átalakulása a hölgyeknél. A gyermekek 5-8%-nál figyelhető meg a sokszervi gyulladás, amely 4 héttel a fertőzés után jelentkezik a legtöbbször. (Forrás) 

Látható, hogy a COVID-19 betegség után nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a szervezet állapotára

Ezzel kapcsolatban Dr. Menyhárt Orsolya, az Affidea Magyarország járóbeteg-szakellátás orvosigazgatója kiemelte: „Mindazoknak, akik bizonyítottan átestek a COVID-19 fertőzésen, érdemes a betegséget követően 4-6 héttel post COVID szűrésen részt venni. Egyrészt a rejtve maradó szív- és érrendszeri problémák – ilyen például a magas vérnyomás, a szívritmus zavar vagy a szívizom gyulladás – akár végzetes eseményekhez is vezethetnek, ha nem ismerik fel őket és nem kezelik időben. Másrészt a beteg további életminőségét jelentősen javítja, ha szakorvosi segítséget kap a később is megfigyelhető utópanaszok kezeléséhez. Minden COVID-beteg azt várja, hogy mielőbb visszanyerje korábbi erőnlétét és energiáját.”

A pandémia negyedik hullámában már eddig is több százezer embert fertőzött meg a SARS-CoV2 vírus Magyarországon

Bár a kórházban kezelt betegek utógondozása megoldott, azok is szenvedhetnek maradványtünetektől, akik az otthonukban gyógyultak. Az ő esetükben az egyéni felelősségükre van bízva, hogy elmennek-e utólag valamilyen post COVID szűrésre. Milyen vizsgálatokat érdemes igénybe venni a COVID-19 betegségen átesett pácienseknek? Erre Dr. Menyhárt Orsolya így válaszolt: „Első körben mindenképpen a szív és a tüdő állapotát érdemes kivizsgálni. Ennek megfelelően érdemes egy nyugalmi EKG-t, szív ultrahang és légzésfunkció vizsgálatot, alacsony sugárdózisú Mellkas CT-t és átfogó kardiológiai szakvizsgálatot kérni egy teljes laborral kiegészítve. Speciális panaszok esetén – ilyen lehet például a szaglás és ízlelés tartós elvesztése vagy különböző neurológiai tünetek -  szakorvosi konzultációt javaslunk. A példánál maradva a szag- és ízvesztést fül-orr-gégész kezelheti, míg az agyat és idegeket érintő problémákkal neurológus foglalkozik. Ha valaki gyermekvállalásra készül és COVID-beteg volt, akkor érdemes urológiai vagy nőgyógyászati kivizsgáláson is átesni.” 
 
Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Hat jó tanács

2026. október 23.

Kiadós ebédek, nem kevésbé tartalmas, késõi vacsorák, a téli idõszak zsírosabb, nehezebb ételei, netán a disznótoros mindmind megerõltetõ lehet a gyomor számára, s ez emésztési problémához vezet. Íme néhány könnyen betartható, egyszerû jó tanács. 

1. Ne maradjunk ágyban, inkább zuhanyozzunk meleg vízzel!

Amikor reggel arra ébredünk, hogy nincs rendben a gyomrunk és úgy érezzük, az egész emésztõrendszerünk "forrong", rendszerint nagy kedvünk lenne minél tovább ágyban maradni. Pedig jobban tesszük, ha normál idõben felkelünk és hathatós lépéseket teszünk a baj orvoslására! Elõször is zuhanyozzunk le jó meleg vízzel, aminek az elsõ hatása, hogy ellazítja nemcsak az izmokat, hanem az idegeket is. Hiszen a (reggel gyakran, szinte minden ok nélkül is jelentkezõ) stressz az emésztõrendszer egyik fõ ellensége, mert többek közt fokozza a gyomorsav termelõdését. Egy bõ tízperces tartózkodás a (majdnem) forró zuhany alatt pedig segíti az "emésztõgépezet" megfelelõ beindulását. Ha van idõnk, hosszabbítsuk meg a meleg zuhany gyomorra gyakorolt jótékony hatását azzal, hogy további 10 percre lepihenünk és egy meleg vizes tömlõt (lapos üveget vagy bármilyen, erre a célra megfelelõ tárgyat) teszünk a gyomrunkra.

Krónikus fáradtság szindróma - a genetikáé a jövõ?

2026. október 23.

Az egyik legsötétebb területe az orvostudománynak a krónikus fáradtság szindróma (elterjedt angol rövidítése CFS). Mindössze húsz éve ismerik, pontosabban azóta definiálják és tartják önálló "igazi" betegségnek. 

Meglepõ egy olyan kór esetén, amely angol felmérések szerint minden ezredik felnõttet, elsõsorban a 29-35 év közötti hölgyeket érinti. Sõt dr. Illés Zoltán, a pécsi Neurológiai Klinika docense tudományos közleményében 0,2-0,5 százalékos gyakoriságról beszél. Hogy nyugati forrásokat is idézzünk: a New Scientist szakírójának némileg demagóg és elfogult, epés megjegyzése szerint, elõrébb állnánk, ha az AIDS-re fordított összegnek legalább töredékét a CFS kutatására és gyógyítására szánnák.

A krónikus fáradtság szindróma valóban sötét betegség. Ennek egyik oka, hogy rendkívül heterogének, szinte személyenként változnak a tünetei. Leggyakoribb közülük a legalább hat hónapja fennálló, pihenésre sem szûnõ fáradtság, gyengeségérzés, memória- és koncentrációzavar, megnagyobbodott nyaki vagy hónalji nyirokcsomók, torokfájdalom. A fájdalom még számos helyen megjelenhet, az ízületekben, az izmokban, és gyakori az igen heves fejfájás is. A kiváltó okok sem egyértelmûek. A CFS megjelenését 75%-ban valamilyen fertõzés elõzi meg. "Hírbe hoztak" már vírusokat, többek között a herpesz és a Pfeiffer-féle mirigyláz (mononucleosis infektosa) kórokozóját.

Éljen megfontoltan, éljen tovább!

2026. október 22.

A várható élettartam évrõl évre nõ: vannak olyan szerencsés országok, ahol ez a nõknél majdnem 80, a férfiak esetében 75 év. Használja ki ön is az élet adta lehetõségeket, hiszen a kulcs - legalábbis részben - a saját kezében van. 

Vegye fontolóra, hogy az alábbi jó tanácsok közül melyeket tudná könnyedén megfogadni. Rá fog jönni, hogy a számuk nem is kevés. És máris tett valamit annak érdekében, hogy tovább éljen...

Nevessen sokat!

Nem is hinné, hogy egy kiadós nevetés felér némi testedzéssel, például 10 percnyi kocogással. Kimutatható, hogy csökkenti a stresszhormonszintet, erõsíti a szervezet természetes védekezõrendszerét és az antitesteket is aktivizálja (melyek hatására a szervezetben védõanyag keletkezik).

Tanuljon a déliektõl!

Közismert tény, hogy a mediterrán népek - pl. az olaszok, a spanyolok, a franciák - viszonylag tovább élnek, ami valószínûleg egészségesebb étrendjükkel, helyes táplálkozási szokásaikkal is magyarázható. Kövesse példájukat! Fogyasszon több friss árut, így ha teheti, naponta járjon a helyi piacra bevásárolni, és lehetõleg szakítson a "modern" világ áldásaival: a tartósított és a mélyhûtött élelmiszerekkel.